Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. április 1. 06:52 Közélet, Vállalat

Az uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorol

Nemcsak Magyarországnak, de az osztrák cégeknek is jó üzlet a magyar uniós tagság. Egy teljes év összes uniós közbeszerzését vizsgáltuk át, hogy megtudjuk, kik profitálnak a legtöbbet a 2017-ben már 1239 milliárd forintnyi uniós támogatásokból.

Az összes uniós finanszírozású állami megrendelés 22 százaléka két osztrák cégnél, a Strabagnál és a Swietelskynél kötött ki, a magyar cégek még a beszerzések kétharmadát sem tudták elnyerni. Az is kiderült, hogy a kormányzathoz leginkább kötődő cégek az uniós finanszírozású közbeszerzések közel negyedében taroltak.

Az Európai Unióban minden kormányzatnak az unió hivatalos közbeszerzési értesítőjében, a TED-ben kell meghirdetnie a közbeszerzéseket. Elég összetett a szabályozás, hogy ez a határérték kinek és mikor mekkora, de alapvetően minden 15 millió forint feletti árubeszerzést és 25 millió forint feletti építési beruházást itt is meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítő mellett. Amíg a magyar közbeszerzési adatbázis nehézkesen kereshető, nem lehet belőle adatokat exportálni, addig az EU rendszerében évente le lehet tölteni a teljes adatbázist, és ezért elemezhető is. Ezt tettük meg az utolsó egyben elérhető évre, 2017-re.

Így sem könnyű feladat, ha azt akarjuk kideríteni, hogy mely cég mekkora összegű megbízáshoz jutott, mert a nagy közbeszerzéseket ma már szinte mindig konzorciumban nyerik el a cégek, azt pedig már nem teszik hozzá, hogy mely cég mekkora értékben részesül ebből. Ezért azzal a feltételezéssel éltünk konzorciumok és együttes ajánlattevők esetében, hogy amennyiben több cég együtt nyert el egy megbízást, a vezetőjük kapta a teljes érték 50 százalékát, a többiek pedig arányosan részesültek a megbízás másik feléből. Ezzel a közelítő feltételezéssel meg tudtuk becsülni, hogy mely vállalatok nyerték a legtöbbet a magyar közbeszerzéseken.

A két legnagyobb nyertes nem is magyar cég: az osztrák, de részben orosz tulajdonban álló Strabag volt a magyar közbeszerzések királya, míg a szintén osztrák Swietelsky zárt a második helyen. A dobogó harmadik helyét a Hídépítő-csoport szerezte meg, az első NER-hez tartozó építőipari cég, a Duna Aszfalt pedig még a dobogóról is lecsúszott. A listánál a két osztrák építőipari cég számos hazai és régiós vállalatát összesítettük, de így tettünk a hazai Hídépítő esetében és más cégcsoportoknál is. Az út- és vasútépítéseknél gyakori konzorciumok miatt ez azonban nem teljesen pontos eredmény, mivel ahogy fentebb írtuk, csak becsülni tudtuk az egyes tagvállalatok részesedését a szerződésekből.

 

Az uniós finanszírozású toplistán látható, hogy alapvetően építőipari cégek tudtak sokat nyerni, ez a 30 cég pedig az összes beszerzés 78 százalékát kapta meg, tehát nagyon is koncentrált a piac, mert összesen 600-nál is több cég tudott nyerni. Több olyan cég is van, aminek a szakértelme nehezen megkérdőjelezhető a szakterületén – elég itt az amerikai informatikai vállalatokra gondolni. A harmincadik helyen viszont egy olyan tisztázatlan hátterű, a Strabaghoz és Mészáros Lőrinchez, illetve a Strabag korábbi, SZDSZ-hez köthető botrányaiban fontos szerepet játszó Aczél Zoltánhoz kötődő cégcsoport nyerte el, ami szinte a semmiből jött. Korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk a Belfry hátterét, ami a hivatalos cégiratok szerint egy bécsi ügyvéd nevére bejegyzett vállalkozás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinccel együtt dübörög az osztrák ügyvéd nevére bejegyzett, 60 milliárddal kitömött csodacégA Belfry-cégek rakétához hasonlítható karriert futottak be az utóbbi hónapokban a magyar közbeszerzésekben. Nem nehéz kikövetkeztetni, ki állhat a cég mögött.

Uniós forrásból, az uniós közbeszerzési határértéket meghaladó összegű szerződésre 1597 milliárd forintot költöttek a megrendelők 2017-ben. Ebben az évben az EU kimutatásai szerint Magyarországnak 1239 milliárd forintnyi támogatást utaltak át. A két összeg eltérésének több oka is van: egyrészt jellemzően 50-85 százalék szokott lenne az uniós támogatás, a fennmaradó részt a magyar adófizetők finanszírozzák. Másrészt a közbeszerzés keretében kiírt beszerzések értéke sokszor több éves szerződésekre vonatkozik, illetve az adott évben korábbi évek szerződéseinek a teljesítését is fizetni kell. A kifizetések eloszlása szerződésenként azonban nem ismert, így a továbbiakban is a 2017-ben kihirdetett eredményeket tudjuk elemezni.

A nyertes cégek mindegyikénél megvizsgáltuk azt is, hogy a végső tulajdonos mely országban található. Nagyon sok olyan főként osztrák, német és francia cég nyer magyar közbeszerzéseken, amelyek hazai leányvállalataikkal indulnak, de végső soron ezek a beszerzések az anyavállalatokat gazdagítják. 

Bár szavakban minden magyar kormányzat hitet tesz a hazai kkv-k támogatása mellet, az uniós támogatásból finanszírozott közbeszerzések 39 százalékát nem magyar cégek nyerik el.

Az országok között egyértelműen Ausztria a nyertes, hiszen minden negyedik uniós támogatásra utalt euró az ő zsebükben köt ki. Összesen 21 ország cégei vagy leányvállalatai nyertek a hazai uniós közbeszerzéseken 2017-ben, ezek közül kettő bár európai, de nem EU-tag (Svájc és Norvégia), és több Európán kívül is van (Egyesült Államok, Japán, Szingapúr, Hongkong). A magyar cégek valamivel kevesebb mint ezer milliárd forintot nyertek el, az osztrákok hajszálnyival kevesebb mint 400 milliárdot. Jelentős megbízáshoz még a német és francia cégek jutottak, közel 90 milliárd forint értékben, a többiek együtt már csak 53 milliárdon osztozkodtak.

 

Azt is megvizsgáltuk, hogy a NER-hez legjobban köthető, Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő vállalkozások, illetve az általuk bevonzott állandó együttműködő partnerek mekkora megbízáshoz jutottak. 2017-ben az uniós közbeszerzésekből 369 milliárdot kaptak ezek a cégek becslésünk szerint.

Az osztrák Strabag és Swietelsky becslésünk szerint 2017-ben a NER-rel egy súlycsoportba került, hiszen közel azonos nagyságrendű megbízást kaphatott, mint a hazai politikai elit által favorizált cégek.

A jelenség egyik fő oka, hogy uniós pénzből rengeteg infrastruktúrafejlesztési projekt zajlik. Azt korábban is bemutattuk, hogy ez a két cég tarol a magyar kivitelezéseken, de nyomasztó a fölényük a teljes uniós támogatásokon belül is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros vagy Simicska? Ugyan, az osztrákok szakítják a legnagyobbat a magyar út- és vasútépítésekenTíz év tízezer szerződését néztük át a legnagyobb magyar közpénzszivattyú, az út- és vasútépítések világából. Kevesek vittek nagyon sokat.

A hazai uniós közbeszerzési piac 2017-ben nagyon polarizált volt: a beszerzések közel negyede a NER-cégekhez, másik hasonló szelete két osztrák céghez került, míg félezernél is többen osztozkodtak a maradék 50 százalékon.

 

Azt is megnéztük, hogy a 2017-es uniós büdzsébe mely ország mekkora összeget fizetett be, és mely ország hogyan részesedett a hazánknak kifizetett uniós támogatásokból. Ez bár egy picit almát körtével összehasonlítás – hiszen a befizetés közpénz, míg a cég által elnyert közbeszerzésen magáncégek dolgoznak – mégis közelebb juthatunk hozzá, ki hogyan jár a magyarországi projektek finanszírozásával.

 

Ausztria tűnik a magyar uniós tagság legnagyobb nyertesének, hiszen az országnak 29 milliárd forintnyi összeget kellett az EU-nak utalnia, ami a magyar uniós programokra jutott, cégeik viszont 394 milliárd forintnyi megbízást nyertek el. Ha ennek csak a 7 százaléka visszakerül bérek, nyereség útján az országba, már akkor jó üzletet kötöttek.

Elemzésünkből az is jól látható, hogy az uniós támogatások nem csak annak az országnak fontosak, amelyik kapja. Számos más tagország cégei is érdekeltek benne. Ráadásul csak azt vizsgáltuk, hogy milyen tulajdonú cégek nyerték el a támogatásokat. Ha azt is lehetne tudni, hogy a magyar cégek milyen alapanyagokkal dolgoznak, akkor még inkább azt lehetne kimutatni, hogy az uniós támogatások nagyobb része a centrum országokba folyik végső soron vissza.

Ha például egy magyar cég nyer el egy autópálya építést, akkor jó eséllyel ehhez német teherautót, aszfalt finishert fog vásárolni, de egy gyárbővítésnél is a nyugati cégek termelő berendezéseit szokták leginkább a cégek megvenni. Az informatika az a terület, ahol sok magyar cég jut megbízáshoz, és ott nem is a termék, hanem a hozzáadott érték, a munka és a bérköltség adja a kiadások többségét. Talán mindezeknek is szerepe lehet abban, hogy az uniós támogatások java része gépigényes infrastruktúrafejlesztésre, gépbeszerzésre használható fel. De abból a szempontból is lényeges, hogy a hazai uniós tagság, a támogatási források nemcsak Magyarországnak fontosak, hanem a nyugati cégek keresletének ösztönzése szempontjából is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatás jó része visszafolyik nyugatra, mégis elkényelmesíti a magyar cégeketBemutatunk egy egyszerű példát arra, miért nem ösztönzi a jelenlegi támogatási rendszer, hogy a pénzből nálunk is innováció legyen.

Közélet Vállalat ausztria európai uniós támogatás közbeszerzés németország Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. április 18. 11:49 Közélet

Programcunamit szabadított a kormány az országra, csak azt nem látni, hogy mi a cél

A rövid távon élénkítő pénzköltésre rábólint a kormány, de a hosszú távú gondokat nem akarja kezelni.

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.

Tóth István János
2019. április 16. 17:39 Közélet

Két példa a történelemből, ami megmutatja, miért nincs tudomány szabadság nélkül

Évszázados károkat okozhat Magyarországnak a pusztítás, amit a kormány most a kutatóhálózatoknál véghezvisz.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. április 16. 07:02 Közélet, Vállalat

Andy Vajna már 2016-ban eladta a TV2-t egy 60 éves cinkotai nőnek

Egy 20 milliárdos előleg miatt teljesen másképp néztek ki a kereskedelmi tévé tulajdonosi viszonyai az utóbbi években, mint ahogy eddig tudtuk. A TV2 legutóbbi eladásának igazi története.

Váczi István
2019. április 15. 06:52 Közélet

Nem épül a legnagyobb hazai uniós fejlesztés, pedig egy éve letették az alapkövét

Pénz nincs, kapacitás nincs, vagy a választások miatt kell inkább másra fordítani az erőforrásokat, és ezért sorolták hátra a Miskolcot a szlovák határral összekötő M30-at?

Kasnyik Márton
2019. április 13. 07:30 Podcast

Tóth István János: Ahhoz, hogy ellopjanak százmilliárdot, meg kell fertőzni ezermilliárdot

Ér valamit az az ügyészség, ami néha félrenéz? A G7 podcast vendége a Korrupciókutató Központ vezetője.