Nemcsak Magyarországnak, de az osztrák cégeknek is jó üzlet a magyar uniós tagság. Egy teljes év összes uniós közbeszerzését vizsgáltuk át, hogy megtudjuk, kik profitálnak a legtöbbet a 2017-ben már 1239 milliárd forintnyi uniós támogatásokból.
Az összes uniós finanszírozású állami megrendelés 22 százaléka két osztrák cégnél, a Strabagnál és a Swietelskynél kötött ki, a magyar cégek még a beszerzések kétharmadát sem tudták elnyerni. Az is kiderült, hogy a kormányzathoz leginkább kötődő cégek az uniós finanszírozású közbeszerzések közel negyedében taroltak.
Az Európai Unióban minden kormányzatnak az unió hivatalos közbeszerzési értesítőjében, a TED-ben kell meghirdetnie a közbeszerzéseket. Elég összetett a szabályozás, hogy ez a határérték kinek és mikor mekkora, de alapvetően minden 15 millió forint feletti árubeszerzést és 25 millió forint feletti építési beruházást itt is meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítő mellett. Amíg a magyar közbeszerzési adatbázis nehézkesen kereshető, nem lehet belőle adatokat exportálni, addig az EU rendszerében évente le lehet tölteni a teljes adatbázist, és ezért elemezhető is. Ezt tettük meg az utolsó egyben elérhető évre, 2017-re.
Így sem könnyű feladat, ha azt akarjuk kideríteni, hogy mely cég mekkora összegű megbízáshoz jutott, mert a nagy közbeszerzéseket ma már szinte mindig konzorciumban nyerik el a cégek, azt pedig már nem teszik hozzá, hogy mely cég mekkora értékben részesül ebből. Ezért azzal a feltételezéssel éltünk konzorciumok és együttes ajánlattevők esetében, hogy amennyiben több cég együtt nyert el egy megbízást, a vezetőjük kapta a teljes érték 50 százalékát, a többiek pedig arányosan részesültek a megbízás másik feléből. Ezzel a közelítő feltételezéssel meg tudtuk becsülni, hogy mely vállalatok nyerték a legtöbbet a magyar közbeszerzéseken.
A két legnagyobb nyertes nem is magyar cég: az osztrák, de részben orosz tulajdonban álló Strabag volt a magyar közbeszerzések királya, míg a szintén osztrák Swietelsky zárt a második helyen. A dobogó harmadik helyét a Hídépítő-csoport szerezte meg, az első NER-hez tartozó építőipari cég, a Duna Aszfalt pedig még a dobogóról is lecsúszott. A listánál a két osztrák építőipari cég számos hazai és régiós vállalatát összesítettük, de így tettünk a hazai Hídépítő esetében és más cégcsoportoknál is. Az út- és vasútépítéseknél gyakori konzorciumok miatt ez azonban nem teljesen pontos eredmény, mivel ahogy fentebb írtuk, csak becsülni tudtuk az egyes tagvállalatok részesedését a szerződésekből.
Az uniós finanszírozású toplistán látható, hogy alapvetően építőipari cégek tudtak sokat nyerni, ez a 30 cég pedig az összes beszerzés 78 százalékát kapta meg, tehát nagyon is koncentrált a piac, mert összesen 600-nál is több cég tudott nyerni. Több olyan cég is van, aminek a szakértelme nehezen megkérdőjelezhető a szakterületén – elég itt az amerikai informatikai vállalatokra gondolni. A harmincadik helyen viszont egy olyan tisztázatlan hátterű, a Strabaghoz és Mészáros Lőrinchez, illetve a Strabag korábbi, SZDSZ-hez köthető botrányaiban fontos szerepet játszó Aczél Zoltánhoz kötődő cégcsoport nyerte el, ami szinte a semmiből jött. Korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk a Belfry hátterét, ami a hivatalos cégiratok szerint egy bécsi ügyvéd nevére bejegyzett vállalkozás.
Uniós forrásból, az uniós közbeszerzési határértéket meghaladó összegű szerződésre 1597 milliárd forintot költöttek a megrendelők 2017-ben. Ebben az évben az EU kimutatásai szerint Magyarországnak 1239 milliárd forintnyi támogatást utaltak át. A két összeg eltérésének több oka is van: egyrészt jellemzően 50-85 százalék szokott lenne az uniós támogatás, a fennmaradó részt a magyar adófizetők finanszírozzák. Másrészt a közbeszerzés keretében kiírt beszerzések értéke sokszor több éves szerződésekre vonatkozik, illetve az adott évben korábbi évek szerződéseinek a teljesítését is fizetni kell. A kifizetések eloszlása szerződésenként azonban nem ismert, így a továbbiakban is a 2017-ben kihirdetett eredményeket tudjuk elemezni.
A nyertes cégek mindegyikénél megvizsgáltuk azt is, hogy a végső tulajdonos mely országban található. Nagyon sok olyan főként osztrák, német és francia cég nyer magyar közbeszerzéseken, amelyek hazai leányvállalataikkal indulnak, de végső soron ezek a beszerzések az anyavállalatokat gazdagítják.
Bár szavakban minden magyar kormányzat hitet tesz a hazai kkv-k támogatása mellet, az uniós támogatásból finanszírozott közbeszerzések 39 százalékát nem magyar cégek nyerik el.
Az országok között egyértelműen Ausztria a nyertes, hiszen minden negyedik uniós támogatásra utalt euró az ő zsebükben köt ki. Összesen 21 ország cégei vagy leányvállalatai nyertek a hazai uniós közbeszerzéseken 2017-ben, ezek közül kettő bár európai, de nem EU-tag (Svájc és Norvégia), és több Európán kívül is van (Egyesült Államok, Japán, Szingapúr, Hongkong). A magyar cégek valamivel kevesebb mint ezer milliárd forintot nyertek el, az osztrákok hajszálnyival kevesebb mint 400 milliárdot. Jelentős megbízáshoz még a német és francia cégek jutottak, közel 90 milliárd forint értékben, a többiek együtt már csak 53 milliárdon osztozkodtak.
Azt is megvizsgáltuk, hogy a NER-hez legjobban köthető, Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő vállalkozások, illetve az általuk bevonzott állandó együttműködő partnerek mekkora megbízáshoz jutottak. 2017-ben az uniós közbeszerzésekből 369 milliárdot kaptak ezek a cégek becslésünk szerint.
Az osztrák Strabag és Swietelsky becslésünk szerint 2017-ben a NER-rel egy súlycsoportba került, hiszen közel azonos nagyságrendű megbízást kaphatott, mint a hazai politikai elit által favorizált cégek.
A jelenség egyik fő oka, hogy uniós pénzből rengeteg infrastruktúrafejlesztési projekt zajlik. Azt korábban is bemutattuk, hogy ez a két cég tarol a magyar kivitelezéseken, de nyomasztó a fölényük a teljes uniós támogatásokon belül is.
A hazai uniós közbeszerzési piac 2017-ben nagyon polarizált volt: a beszerzések közel negyede a NER-cégekhez, másik hasonló szelete két osztrák céghez került, míg félezernél is többen osztozkodtak a maradék 50 százalékon.
Azt is megnéztük, hogy a 2017-es uniós büdzsébe mely ország mekkora összeget fizetett be, és mely ország hogyan részesedett a hazánknak kifizetett uniós támogatásokból. Ez bár egy picit almát körtével összehasonlítás – hiszen a befizetés közpénz, míg a cég által elnyert közbeszerzésen magáncégek dolgoznak – mégis közelebb juthatunk hozzá, ki hogyan jár a magyarországi projektek finanszírozásával.
Ausztria tűnik a magyar uniós tagság legnagyobb nyertesének, hiszen az országnak 29 milliárd forintnyi összeget kellett az EU-nak utalnia, ami a magyar uniós programokra jutott, cégeik viszont 394 milliárd forintnyi megbízást nyertek el. Ha ennek csak a 7 százaléka visszakerül bérek, nyereség útján az országba, már akkor jó üzletet kötöttek.
Elemzésünkből az is jól látható, hogy az uniós támogatások nem csak annak az országnak fontosak, amelyik kapja. Számos más tagország cégei is érdekeltek benne. Ráadásul csak azt vizsgáltuk, hogy milyen tulajdonú cégek nyerték el a támogatásokat. Ha azt is lehetne tudni, hogy a magyar cégek milyen alapanyagokkal dolgoznak, akkor még inkább azt lehetne kimutatni, hogy az uniós támogatások nagyobb része a centrum országokba folyik végső soron vissza.
Ha például egy magyar cég nyer el egy autópálya építést, akkor jó eséllyel ehhez német teherautót, aszfalt finishert fog vásárolni, de egy gyárbővítésnél is a nyugati cégek termelő berendezéseit szokták leginkább a cégek megvenni. Az informatika az a terület, ahol sok magyar cég jut megbízáshoz, és ott nem is a termék, hanem a hozzáadott érték, a munka és a bérköltség adja a kiadások többségét. Talán mindezeknek is szerepe lehet abban, hogy az uniós támogatások java része gépigényes infrastruktúrafejlesztésre, gépbeszerzésre használható fel. De abból a szempontból is lényeges, hogy a hazai uniós tagság, a támogatási források nemcsak Magyarországnak fontosak, hanem a nyugati cégek keresletének ösztönzése szempontjából is.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
