Szegénység és mentálhigiéné címmel tartott kerekasztal-beszélgetést pár napja a Hóvége.hu. Az esemény aktualitását a kormány elmúlt hetekben különösen erős drogellenes kommunikációja adta. Eközben az ezer fősnél kisebb települések kocsmái között egymilliárd forintot oszt szét a kormány.

Reggel 9 előtt is kell az ital

„A kocsmák már minden faluban zárva vannak. Az embereknek nincs pénze arra, hogy kocsmába járjanak. Mindenhol kialakult a bögrecsárda: az utcasarok, az élelmiszert körbehordó autó raktára” – mondta a G7 kérdésére Elekes Zsuzsanna szociológus, a Corvinus Egyetem professzora. A tapasztalatait osztotta meg, hiszen ő is kutatta a házipálinka-főzést a siklósi és a záhonyi járásban. Nagyon rossz üzenetnek tartja a kormány részéről, hogy ilyen mértékben támogatja az alkoholfogyasztást, ugyanakkor nem hiszi, hogy egy párszáz fős falu el tud tartani egy kocsmát, pedig a támogatás kifejezetten ezekre a falvakra irányul.

Ilyen részletességgel nincsenek adatai a KSH-nak sem, de a megyei adatokból az látszik, hogy a kocsmáknak leginkább megfelelő statisztikai kategória, az italüzletek és zenés szórakozóhelyek számának csökkenése nem feltétlenül függ a településmérettől, de még csak a népességszám változásától sem. Mint látszik, az egyik legnagyobb visszaesés Pest vármegyében történt, ehhez képest például Zalában szinte az országos 46,2 százalékos átlagnak megfelelő arányban szűntek meg kocsmák 2010 és 2023 között.

Böcskei Balázsból a közvélemény-kutatót hívta elő a G7 arra vonatkozó kérdése, mit okozhat a szegény társadalmi rétegek körében a kormány milliárdos kocsmaprogramja. Az IDEA intézet vezetője arról készített reprezentatív kutatást, mit gondolnak az emberek arról, ha betiltanák az égetett szeszek értékesítését reggel 9 óráig.

A többség, 52 százalék nem támogatja az ötletet, és még ott sem volt meg a szükséges többség, ahol alkoholista van a családban.

A kocsmaprogram egymilliárd forintja tehát kommunikációs szinten biztosan termékeny talajra hull.

„A szegregátumokban már mindenki dizájnerdrog-használó, hiszen sokkal olcsóbb, mint az alkoholos italok” – mondta Oláh Péter. A Nyírő Gyula kórház addiktológiai csoportvezetője szintén borzasztó üzenetnek tartja a kormány részéről a kocsmaprogramot, különösen úgy, hogy azok többségének, akikkel a nyomortelepen dolgozik, a szülei alkoholizmusban haltak meg. Azt a folyamatot említette még a G7 kérdésére, hogy a hajléktalan alkoholisták hosszú évekkel ezelőtt átálltak dizájnerdrog-fogyasztásra, mert az olcsóbb.

Az anyagilag jobb helyzetben lévőknél azonban tarol az alkohol. Az addiktológiai társaság novemberi konferenciáján arról beszéltek, hogy korábban 1,5 millióra tették az alkoholprobléma miatt valamilyen ellátást kapó emberek számát Magyarországon, ez azóta elérte a kétmilliót. A beszélgetés moderátora ezen a ponton szólt közbe: fontos szempont, hogy az asztali fehér- és vörösbor, valamint a vodka ára nem emelkedett, sőt, néhol csökkent a 2022-23-as inflációs időszak során.

A Nyírő Gyula kórház addiktológiáján 88 férőhely van. Oláh elmondta: ha valaki most jelentkezne függőként ellátásra, május elejére kapna időpontot. Ez azért okozhat problémát, mert az ellátásnak feltétele az absztinencia, és kevés függő tudná több mint egy hónapig tartani magát, amíg a várólistán sorra kerül. A szakember szerint érződik, hogy 2020 óta nincs drogstratégiája Magyarországnak, 2025-re pedig annyira leépítették az ellátórendszert, hogy nem lehet tudni, melyik területet keressék a Belügyminisztériumon belül. (2022 óta a Belügyminisztériumhoz tartozik az egészségügy és a szociálpolitika is.)

Nem csoda, hogy az IDEA Intézet felmérése alapján a magyarok 45 százalékának van olyan barátja, ismerőse, akinél konfliktus szokott lenni a családban az alkoholfogyasztás miatt. Böcskei elmondta: ezek friss adatok, a kérdőívet néhány hónapja vették fel. A közvélemény-kutató szerint ez is azt mutatja, hogy az alkoholizmus nem szegénységtörténet, sokkal inkább a családi rendszerek problémáját jelzi.

Cigi helyett Xanax

A közbeszédet most a drog- és az alkoholfogyasztás uralja, de a résztvevők rámutattak egy még szélesebb körű problémára.

„Régen az osztálytársaim cigit loptak a szüleik táskájából. A mostani iskolások Xanaxot” – vetette fel az egyik néző Oláh Péternek. A szakértő felidézte, amikor Szemelyácz János arról beszélt, hogy

2023-ban 80 millió szem Xanax fogyott Magyarországon.

Ez a gyógyszergyárak adata, tehát a feketepiaci fogyasztást nem tartalmazza, és más benzodiazepin-származékok (például a Frontin vagy a Rivotril) sincsenek benne.

A G7 azt kérdezte, hogy az orvosok miért írnak fel továbbra is benzodiazepin tartalmú gyógyszereket, ha a piacon vannak sokkal modernebb, más hatóanyagú gyógyszerek is. „Nagyon kevés szakember van, kevés a kapacitás. Elmész a háziorvoshoz, azonnal felír bármilyen benzodiazepin-származékot. A tinédzsereknél egyértelműen megjelent ezek használata, hiszen a szüleik is ezeket használják otthon” – utalt vissza a nézői tapasztalatra Oláh. A szülői szerhasználói minta követését Elekes is megerősítette.

A benzodiazepineket magyar orvosok is gyakran írják fel szorongásra, álmatlanságra, görcsökre vagy alkoholelvonási tünetekre. (Miközben nem ritka jelenség a „Xanaxra ivás”, vagyis a két szer együttes használata.) Az 1970-es években még világszerte is ez volt a leggyakrabban felírt ilyen típusú gyógyszer, de azóta megjelentek a második generációs antidepresszánsok. A benzodiazepinek erős függőséget okozhatnak, míg a szelektív szerotonin-visszavételgátlók (SSRI) és a szerotonin- és norepinefrin-visszavételgátlók (SNRI) kevésbé.

Kirakatintézkedés a drogellenes háború

Elekes Zsuzsanna vezeti azt a 30 éve folyó kutatást, ami a 16 éves fiatalok alkohol- és kábítószer-használatát, illetve veszélyes magatartását vizsgálja. Az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs) legutóbbi adatfelvétele 2024 tavaszán történt, 6000 magyar középiskolás részvételével.

A végleges adatbázist 2025. október végére ígérte a kutatócsoport, de azt már most látják, hogy az elektronikus cigaretta és a hevített dohánytermékek használata jelentősen elterjedt 2019 és 2024 között. A hagyományos dohánytermékek népszerűsége is emelkedett ebben az időszakban, de kevésbé. Az ízesített elektronikus cigaretták kereskedelmét és birtoklását Magyarországon pénzbírsággal büntetik. A gyakorlatban ez azonban nehezen tartatható be, hiszen például az Elf Bar az Európai Unió tagállamainak többségében legálisan kapható, és határellenőrzés híján csak a tettenérés lehet a hatóságok eszköze. A rendőrség egyre gyakrabban razziázik iskolákban, február végén egy budai iskola 16 éves diákjánál találtak Elf Bart.

A kormány nemcsak az ízesített cigarettákkal, hanem a drogokkal szemben is kemény fellépést ígért. Orbán Viktor évértékelőjén beszélt arról, hogy a szintetikus drogok elárasztották az országot, és bármi áron meg kell fékezni a terjedésüket. Az elmúlt hetekben egymást érik a rendőrségi bejelentések razziákról, előállított fogyasztókról és terjesztőkről, utóbbiak közül többeket őrizetbe is vettek. Közben a szennyvízadatok szerint Budapest a világ élvonalában van a ketaminfogyasztásban.

Elekes Zsuzsanna szerint semmilyen változást nem hoz a kormány drogellenes felbuzdulása. „Az egész teljesen értelmetlen: eddig is tiltott volt a kábítószer fogyasztása Magyarországon, értelmetlen kirakatintézkedésnek tartom” – mondta.

Oláh Péter szerint sem jelentenek megoldást a kormány eszközei. „Amikor elkezdtem a szegregátumokban dolgozni, bekamerázták az egészet, és mindenki tudta, hogy ki árul drogot. Változást, megoldást nem fognak hozni az új intézkedések, ezek kifelé szólnak” – mondta.

Böcskei Balázs úgy látja, a kormány biztosan felerősíti a rejtőzködést a drogfogyasztás kriminalizálásával: kevesebben fognak beszélni erről az éjszakában vagy a faluban, de a backstage-ben ettől még ugyanúgy fogyasztják. „A politika szerint hajtóvadásszal meg lehet oldani évtizedes folyamatokat, viszont a társadalom nem gondolja ezt, hiszen robbanásszerűen nőtt az érdeklődés az önsegítő, önfejlesztő könyvek iránt az üzletekben. A legnépszerűbb könyvhálózat top 50-es listáján 12 könyv szerepel ebből a kategóriából” – mondta az IDEA intézet vezetője.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKocsmaarmageddon van Magyarországon, de a kantinoknak jól megyTöbb mint ezer vendéglátóhely szűnt meg 2023 első felében Magyarországon. A leggyorsabban továbbra is a italüzletek száma csökken.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre inkább problémás alkoholfogyasztónak számítunkAz uniós országok első harmadában voltunk alkoholfogyasztáshoz köthető mentális és viselkedési zavarok okozta halálesetek száma alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmerika megmutatta, hogyan nem érdemes üldözni a drogokatHa az összes drogbárót kinyírják, az sem oldja meg a drogproblémát. A közgazdaságtan segít, hogyan csináljuk okosabban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet alkoholizmus drog falu gyógyszerfogyasztás hajléktalanság kábítószer kocsma mélyszegénység mentális egészség pálinka szegénység szegregáció szociológia Olvasson tovább a kategóriában