A halálozási adatokon is jól látszanak tikkasztó nyár következményei

Az idei rekordmeleg nyár európai hőhullámai elsősorban a mediterrán országokat érintették, aminek következtében júliusban gyakran 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet volt mérhető, ami már jócskán próbára teszi az emberek tűrőképességét – mindezt most már a két hónappal ezelőtti halálozási adatok is alátámasztják. Legkeményebben Máltát érintette a rendkívüli hőség az Eurostat adatai szerint,

a szigetországban ugyanis több, mint másfélszeresére nőtt

a júliusi hetekben^*27., 28., 29. és 30. hetek. regisztrált halálesetek száma a 2016 és 2019 közötti átlaghoz képest.

Olaszországban is jelentős volt a többlethalálozás mértéke, Szicílián harmadával, Szardínián negyedével többen veszítették az életüket idén az elmúlt évtized második felében szokásoshoz képest, továbbá az olasz csizma déli részein – itt található például a magyar turisták körében is népszerű Puglia – ötödével több halálesetet regisztrált a hivatal. A kisebb, a magyarországi járásoknak megfelelő léptékű területi egységek elemzése a helyenként viszonylag alacsony népességszám miatt félrevezető lehet, Catania esete mégis figyelemre méltó: a Szicília keleti oldalán fekvő városban és környékén Máltához hasonlóan másfélszereződött a halálozások száma.

Görögországot sem kímélte a hőség, a meteorológiai szolgálat júliusban 46,4 Celsius-fokot is mért az ország peloponnészoszi régiójában, ami az erdőtüzek mellett emberáldozatokkal is járt: a már említett félszigeten 26 százalékkal nőtt a halálesetek száma a vizsgált időszakban, míg az Athént övező attikai régióban negyedével veszítették többen az életüket a néhány évvel ezelőtt szokásos szinthez képest. Sőt, az ország egészét nézve is drámai, közel húsz százalékos volt a nyár közepén a többlethalálozás mértéke, ami a kontinensen fekvő országok között kiemelkedő.

Magyarországon az idei július ugyan meleg volt, de a rekordforróság elmaradt, így a halálozások száma sem tért el érdemben a várható értéktől, sőt, annál valamivel alacsonyabb is volt. A kánikula azonban itt sem marad következmények nélkül, az eddigi legmelegebb, 2021. évi július során hét százalékkal több haláleset történt, mint amennyit a 2016 és 2019 közötti évek hasonló időszakainak statisztikái alapján várnánk, és az Országos Mentőszolgálat adatai is egyértelműen jelzik a szélsőségesen meleg nyári időjárás kedvezőtlen egészségügyi következményeit.

A fenti többlethalálozási statisztikákkal kapcsolatban kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy azok az összes halálesetre kiterjednek, így a változásokban az időjárás mellett más tényezők is szerepet játszhatnak. Még némi idő kell a pontosabb elemzések elvégzéséhez, azonban a tavalyi – Európában szintén hőmérsékleti rekordot döntő – évre vonatkozóan már megbecsülhető a kifejezetten a hőséghez köthető halálozások száma:

a kontinens egészén közel 62 ezren veszítették életüket a hőség miatt,

ami leginkább Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában volt gyakori halálok.

A nyári forróságot idén az El Niño jelenség idei megerősödése is okozta, aminek során nyaranta fokozódik a meleg és a szárazság. A Csendes-óceán vizének hőmérsékletével és áramlásával kapcsolatos klimatológiai hatás a következő hónapokban is fennmarad, Európa északi részein eleinte csapadékos, de enyhe, majd január és március között hideg és száraz telet, míg délebbre általában véve nagyobb mennyiségű csapadékot okozva.