Évtizedek óta fix nyári téma a magyar sajtóban, hogy a balatoni vagy az adriai nyaralás drágább-e, aminek az idén az a vita is sajátos színezetet adott, hogy mennyivel esett vissza a Balaton forgalma, és ebben mekkora szerepet játszanak az elszaladt árak.
Aki azonban ez alapján azt gondolná, hogy Horvátországgal csak jobban járhat, valószínűleg csalódni fog. Legalábbis a német, a cseh, de még a horvát sajtóban is az utóbbi napokban sorra jelennek meg az olyan cikkek, amelyek az ottani nyaralás költségein szörnyülködnek, megszólaltatva olyan üdülőket, akik fogadkoznak, hogy soha többé nem teszik be a lábukat Horvátországba nyaralási céllal.
Valószínűleg nem is csak sporadikus benyomásokról van szó, mert például a Slobodna Dalmacija című horvát lap arról írt pár napja, hogy júniusban remekül kezdődött az idei szezon, a július azonban eddig csalódás: sok szállásadónál egyre több az üres szoba, apartman, és ezeket akciókkal is egyre nehezebb megtölteni.
A német Frankfurter Rundschau a horvát családi szállásadók szövetségének elnökét idézi, aki szerint Horvátország 25 százalékkal drágább a hasonlóan családi és tömegturizmusban utazó konkurenciájához képest, és nemcsak a szállások díját tekintve, hanem más fontos kiadási tételeknél is. A horvát tengerparton a szállások ára 30 százalékkal emelkedett az utóbbi két évben, így „Horvátország már drágább úti cél, mint Spanyol- és Görögország, az árak napi szinten emelkednek” – jegyezte meg önkritikusan Barbara Markovic.
A turisztikai irodák szövetségének elnöke ennél bizakodóbb volt, azt mondta, hogy az idei szezon jó lesz, de nem lesz olyan pozitív értelemben rendkívüli, mint a tavalyi. „A kérdés az, hogyan éljük túl a következőt” – utalva arra, hogy az idei árképzést ő is problémásnak tartja.
A dolgot a horvát pénzügyminiszter sem hagyta szó nélkül, akit egyebek mellett arról kérdeztek, mit szól ahhoz, hogy egy gombóc fagylalt három euróba kerül. Marko Primorac – aki szerint a 18 eurós éttermi pizza és a 38 eurós steak is túlzás – arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány az energiaköltségek támogatásával és számos termék és szolgáltatás áfakulcsának csökkentésével igyekszik segíteni a gazdaságot, így szerinte nincs igazán alapja a durva áremeléseknek. A rövid távú haszon hajszolásának pedig hosszabb távon kellemetlen következményei lehetnek – tette hozzá.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
