Évtizedek óta fix nyári téma a magyar sajtóban, hogy a balatoni vagy az adriai nyaralás drágább-e, aminek az idén az a vita is sajátos színezetet adott, hogy mennyivel esett vissza a Balaton forgalma, és ebben mekkora szerepet játszanak az elszaladt árak.
Aki azonban ez alapján azt gondolná, hogy Horvátországgal csak jobban járhat, valószínűleg csalódni fog. Legalábbis a német, a cseh, de még a horvát sajtóban is az utóbbi napokban sorra jelennek meg az olyan cikkek, amelyek az ottani nyaralás költségein szörnyülködnek, megszólaltatva olyan üdülőket, akik fogadkoznak, hogy soha többé nem teszik be a lábukat Horvátországba nyaralási céllal.
Valószínűleg nem is csak sporadikus benyomásokról van szó, mert például a Slobodna Dalmacija című horvát lap arról írt pár napja, hogy júniusban remekül kezdődött az idei szezon, a július azonban eddig csalódás: sok szállásadónál egyre több az üres szoba, apartman, és ezeket akciókkal is egyre nehezebb megtölteni.
A német Frankfurter Rundschau a horvát családi szállásadók szövetségének elnökét idézi, aki szerint Horvátország 25 százalékkal drágább a hasonlóan családi és tömegturizmusban utazó konkurenciájához képest, és nemcsak a szállások díját tekintve, hanem más fontos kiadási tételeknél is. A horvát tengerparton a szállások ára 30 százalékkal emelkedett az utóbbi két évben, így „Horvátország már drágább úti cél, mint Spanyol- és Görögország, az árak napi szinten emelkednek” – jegyezte meg önkritikusan Barbara Markovic.
A turisztikai irodák szövetségének elnöke ennél bizakodóbb volt, azt mondta, hogy az idei szezon jó lesz, de nem lesz olyan pozitív értelemben rendkívüli, mint a tavalyi. „A kérdés az, hogyan éljük túl a következőt” – utalva arra, hogy az idei árképzést ő is problémásnak tartja.
A dolgot a horvát pénzügyminiszter sem hagyta szó nélkül, akit egyebek mellett arról kérdeztek, mit szól ahhoz, hogy egy gombóc fagylalt három euróba kerül. Marko Primorac – aki szerint a 18 eurós éttermi pizza és a 38 eurós steak is túlzás – arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány az energiaköltségek támogatásával és számos termék és szolgáltatás áfakulcsának csökkentésével igyekszik segíteni a gazdaságot, így szerinte nincs igazán alapja a durva áremeléseknek. A rövid távú haszon hajszolásának pedig hosszabb távon kellemetlen következményei lehetnek – tette hozzá.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
