Februárra Magyarországra is elérkezett az, ami pár hónapja Németországban és Ausztriában már bekövetkezett, a tejipar a kínálat felpörgetésével végső soron elérte, hogy a vaj árát csökkenteni tudták a boltok. A G7 már több mint három éve követi hónapról-hónapra összesen 42 élelmiszer árát (a listát erre a csillagra kattintva lehet megnyitni*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg), és mindig ugyanazt a módszert is alkalmazzuk (ennek leírását pedig erre a csillagra kattintva lehet elolvasni*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.). A négy boltban, az Aldiban, a Lidlben, a Penny-ben és a Tescóban felvett adataink átlaga többek között az mutatja, hogy február végén a legolcsóbb vaj ára 22,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint január végén.
Adataink szerint a vásárlók ezen kívül annak is örülhettek, hogy szintén egyetlen hónap alatt 19,2 százalékkal lett olcsóbb a sárgarépa, és a trappista sajt is szép, 7,1 százalékos árcsökkenést mutatott. Azóta a boltok jelentős sajt és tejtermék árcsökkentéseket jelentettek be, de február végi adatfelvételünk ezt még nem tükrözi, vagyis a trappista ára már a bejelentések előtt is enyhülést mutatott.
Vannak azonban a vásárlók szempontjából kevésbé jó hírek is. A paradicsom például teljesen elszállt, januárról februárra 31,5 százalékkal drágult. A kígyóuborka 24,6, a TV paprika 18,3, a vöröshagyma pedig 15,8 százalékkal kerül többe, mint egy hónappal korábban. Ha ez a kiugró zöldségdrágulás nem lenne, és még a narancs sem ment volna fel hirtelen 7,9 százalékkal, akkor a fogyasztói kosarunk összesített mutatói is sokkal jobban alakultak volna.
Így azonban egyelőre nagy fordulatot (az egyébként szubjektív alapú, hangsúlyozottan nem hivatalos) mi az élelmiszer-inflációban még nem látunk, legfeljebb enyhülést.
A nagy bevásárlásunk összesített költsége a négy bolt átlagában tavaly február végén 18 812 forint volt, idén azonban már ugyanezekért a termékekért 28 222 forintot kellett fizetnünk.
Ez épp 50 százalékos éves drágulás, ami sajnos csak kis mértékben alacsonyabb, mint a 2022 januárja és 2023 januárja között mért 53,7 százalék.
(A KSH hivatalos adata januárra éves szinten 44 százalék volt, a februári adatot szerdán teszik közzé.)
Mindezt már csak azért is korai lenne fordulatnak nevezni, mert a kosarunkban hét árstopos termék is van. Ezek ára ma már óriási mértékben vált nyomottá, a négy boltban például a 2,8-as UHT tej átlagára mindössze 214 forint, a piaci alapú 1,5-ös viszont már 374 forintnál jár, a friss tejek között pedig a 2,8-as 439, az 1,5-ös pedig 399 forintba kerül. Nagyon valószínű, hogy ha nem lenne árstop, akkor a 2,8-as UHT tejnek ma már 400 forint felett kellene lennie.
Hasonlóan elgondolkodtató, hogy a stopos csirkemell kilója 1499 forint, a pulykamell viszont már a négy bolt átlagában számolva 3336 forinton jár. Az állami piactorzítás előtti békeidőkben a pulyka nagyjából 20-25 százalékkal volt a csirke felett, és ha ebből indulunk ki, akkor a csirkemellnek ma már valahol 2700 forint lenne a kilónkénti reális ára.
Ezekből a példákból pedig arra is jól lehet következtetni, hogy ha a kosarunkban lévő hét árstop megszűnik, akkor nagyon meg fogja ugrasztani az inflációs adatunkat. Ebben a környezetben így még messze érezzük azt, hogy az élelmiszerek éves szintű drágulása 50 százalék alá menjen, annak ellenére is, hogy a boltok több jelentős árcsökkentést is bejelentettek már.
Ezúttal meglehetősen szakmaiatlan alapon, de a játék kedvéért mégis bemutatjuk, hogy a nagy inflációs hullám előtthöz képest, azaz hosszabb távon mérve mekkora a kosarunk drágulása. Két éve, azaz 2021 február végén ugyanezek az élelmiszerek ugyanebben a mennyiségben a négy bolt átlagában még csak 16 858 forintba kerültek, vagyis
a két éves infláció a mi mérésünk szerint jelenleg 67,4 százalékos.
Végül szokás szerint megmutatjuk, hogy a szubjektív kosarunk az egyes üzletekben mennyibe került az elmúlt 12 hónapban.
