Nemrég írtam meg, hogy betiltott vegyszerekkel szennyezett ukrán kukorica ömlik be az országba Záhonynál. A hírre sok reakció érkezett, volt olvasónk, aki orosz propagandának minősítette az információkat. Ebben a cikkben szeretném bemutatni, hogy az állítások valóságosak:
- tényleg sokkal több ukrán gabona érkezik és marad az országban, mint korábban;
- illetve tucatnyi hatóanyag, köztük az Ukrajnában legelterjedtebbek (paraquat, acetoklór, klórpirifosz, tiametoxám, klotianidin) közül több is tiltólistán van idehaza.
Fotó: Németh Dániel
Egy névtelenséget kérő hajdúsági termelő szerint naponta öt-hat vasúti szerelvény érkezik a határátkelő magyar oldalára, amit egy néhány kilométeres körzetben kamionokra rakodnak át. Forrásunk szerint előfordult, hogy szeneskocsikban érkezett az étkezési gabona – mi magunk ilyet nem láttunk, az alábbi videóban gabonás kocsiból adagolják a kukoricát, ebben önmagában nincs semmi szabálytalan -, ahonnan aztán feldolgozóipari megrendelők magtáraiba kerül a termény java része.
Gond abból lehet, hogy nem csak bioetanolos cégek veszik az ukrán terményeket. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) szerint Debrecen környékén, sőt, az egész Hajdúságban és a Nyírségben nagyon sok magtár dugig van, több ukrajnai szállítmány pedig már a malmokban van. A tárolók és a malmok is keverhetik az ukrán importot a szabványos magyar terménnyel, ezzel a tiltott szermaradvány-szintek a törvényileg károsként kezelt határérték alá vihetők. Az import huzamosabb ideje tart, tehát ez a gabona mostanra bekerülhetett a hazai élelmiszer-ellátásba.
A dolog így néz ki Záhonynál, pontosabban a határátkelőtől néhány kilométerre, egy rakodótelep közterülettől jól elzárt hátsó udvarán. Az alábbi drónfelvételeket Németh Dániel készítette.
A háború előtt, 2021-ben mindössze 16 ezer tonna ukrán kukorica érkezett Magyarországra, 2022-ben viszont november végégig 846 ezer tonna (ez szerepel az alábbi grafikonon), és a KSH szerint a teljes éves mennyiség várhatóan bőven meghaladja az egymillió tonnát.
Az aszályos nyár után szükség is volt a többletre, a magyar import más országok felől is nőtt. A hazai feldolgozóiparnak évente 5 millió tonna kukorica kell, ehhez képest szeptember-októberben csak 2,8 millió tonnát tudtak betakarítani idehaza.
Megkerestem a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), hogy a hatóságtól is megtudjam, mik azok a növényvédő vegyszerek, melyeket Ukrajnában alkalmaznak, de nálunk már tilos használni őket. Válaszként a nem engedélyezett hatóanyagok egészen hosszú listáját küldték el nekem*Nem engedélyezett hatóanyagok:
– alfa-cipermetrin
– benomil
– béta-ciflutrin (de eltarthatósági idő végéig felhasználható, és a visszavonás 2021. januári)
– béta-cipermetrin
– ciprokonazol (2022. november 30-ig lehetett felhasználni)
– dimetoát
– epoxikonazol
– flumetszulam
– flurtiafol (2022. november 30-ig lehetett felhasználni)
– imidakloprid
– karbendazim
– karboxin
– klórpirifosz
– klotianidin
– miklobutanil (2022. november 30-ig lehetett felhasználni)
– prokloráz (2023. június 30-ig fel lehet használni)
– propikonazol
– tiametoxam
– tiofanát-metil
– tiram
– triadimefon
– triszulfuron . Talajfertőtlenítők, gombaölők, gyomirtók rémes listája ez, többségük sajnos az EU-ban is csak az utóbbi 10-20 évben került tiltólistára, hogy melyik pontosan mikor, az itt ellenőrizhető.
Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára kérdéseimre megerősítette az értesülést:
Ukrajnában számos olyan növényvédőszert és egyéb anyagot használnak, amelyek az Unióban már évtizedek óta tiltólistán szerepelnek.
Az Agrárminisztérium február 6-án közölte, hogy nagyon szigorú ellenőrzések várhatók az ukrán gabonára, az import minőségéért (a szabályok betartásáért) az importáló vállalkozások (a kereskedők vagy közvetlenül a feldolgozók) felelnek. Ők csak az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhatnak fel, és ezt vizsgálni fogja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság.
Egy szerdai közleményben Nagy István agrárminiszter már úgy fogalmazott, hogy folyamatos az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek élelmiszer-biztonsági ellenőrzése, eddig 156 élelmiszeripari vállalkozásnál történt vizsgálat.
Mindebből arra következtethetünk, hogy a probléma valós és összetett, meg sajnos arra is, hogy eső után köpönyeg-helyzetben vagyunk ezzel az egésszel. Nagy István mindenért Brüsszelt korholva segítséget ígért a magyar gazdáknak – de csak nemrég, február elején.
Fotó: Németh Dániel
Az „EU-ban nem használt termelési gyakorlatokkal” előállított, olcsó importtermények logikus módon letörik az árakat, ami versenyhátrányt okoz az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak. Nagy István szerint azonban nem csak nálunk látszik a baj: közleményében úgy fogalmaz, hogy az egész európai gabonaértékesítés megállt. (A miniszter egyébként kitért arra is, hogy Magyarország továbbra is minden segítséget és támogatást megad ahhoz, hogy az ukrán gabona hazánkon keresztül eljuthasson az olyan háború előtti piacaira, mint például a Közel-Kelet. Eredetileg ugyanis a gabonafolyosót erre a célra szánták, nem számoltak igazán azzal, hogy az ukrán termény egy része a belső, uniós piacon marad.)
A kárenyhítés reményében Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária az Európai Bizottsághoz fordult a mennyiségi vámkorlátozások visszaállítását és pénzügyi kárpótlást követelve. Az Európai Bizottság január végén elismerte, hogy komoly piaci zavarokat okoz a helyzet, ígéret is érkezett valamilyen kárpótlásra, de a gazdatársadalom erről további konkrétumokat nem tud, segítséget pedig eddig nem kapott.
A magyar kukorica is lehet problémás
Beszélgettem egy gabonapiacot ismerő árupiaci kereskedővel és egy kifejezetten a magyarországi gabonakereskedelemre rálátó szakértővel is. Mindketten kritikusabbak voltak a magyar gazdákkal a miniszternél, véleményét névvel egyikük sem vállalta, de amit elmondtak nekem a kialakult helyzetről, az összecseng.
Eszerint a hivatalos kereskedők certifikáttal kell behozzák a gabonát, ami igazolja, hogy az import az EU beltartalmi és növényvédő előírásainak is megfelel. Az egészségügyi határérték alatti importtal nincs probléma, mondják ők. Az olcsó importban érdekelt kereskedőcégek (például feldolgozók, etanolgyártók, állattartók) szerint is életszerű, hogy Ukrajnában nálunk betiltott szereket használnak, de az ő térfelükön az az álláspont, hogy „van vámhatóság, van Nébih, ők szúrópróbaszerűen mintavételezhetnek bárhol az országban, tegyék hát a dolgukat”.
A hazai kereskedelemre rálátó forrásom szerint a magyar gazdáknál is elő-előfordul, hogy a szabványostól eltérő vegyszerezést használnak, különben pedig a ma engedélyezett és elterjedt vegyszerek egy része 10 év múlva ugyanúgy tiltólistás lesz, mint az ukrán földeken használt szerek. A MAGOSZ ezt cáfolja azzal az egyszerű érvvel, hogy a nem engedélyezett szereket már nem lehet megvenni az EU-ban, ami annyit biztosan jelent, hogy szabályosan ezekhez nem lehet itthon hozzájutni.
Azt a véleményt is hallottam, hogy „a magyar kukorica háromnegyede aflatoxinnal fertőzött”. Az aflatoxinok a természetben előforduló karcinogén (rákkeltő) gombamérgek. A kórokozó gomba kifejlődésének a forróság kedvez, ami miatt a 2022-es igen súlyos aszályban a termés maradéka részben fertőzötté vált, döntően a kukoricát érintően. A különböző Aspergillus penészgomba fajok által termelt aflatoxin szennyeződés elsősorban a kukoricatermést érintheti, más gabonákban való előfordulása nem jellemző.
Fotó: Németh Dániel
Azt is megtudtam, hogy az ellenőrzést nehezíti, hogy nem lehet a gabonát csak simán bevizsgáltatni egy laborban vegyszermaradványokat keresve, hanem pontosan meg kell mondani, hogy az adott mintában pontosan mi az a szermaradvány, amit keresni kell. Ez akadályozza, hogy teljesen egzakt módon beszélhessünk a problémáról, így jobbára maradnak a valószínűsíthető vélekedések.
A Nébih szerint ez éppenséggel máshogy is történhetne. A termékért, legyen az takarmány vagy élelmiszer, minden esetben az előállító felel. Most különösen indokolt, hogy az érintett cégek „fokozzák a toxinszennyezésre vonatkozó önellenőrző vizsgálatokat, például gyorstesztek és laboratóriumi vizsgálatok alkalmazásával.”
A hatóság kérdéseimre közölte, hogy voltak önellenőrző cégek, amik elbuktak a vizsgálatokon, az ő terményeiket kiszűrték, de úgy tűnik, hogy ez is kevés volt ahhoz, hogy fertőzött tételek ne kerüljenek be az élelmiszerláncba. A Nébih szerint
a tej és tejtermékek azok, melyek a fogyasztók számára kockázatot jelenthetnek.
Ennek oka az, hogy ha a takarmánnyal bekerül az aflatoxin az állatok szervezetébe, akkor legnagyobb mértékű kiválasztódásra a tejelő tehenek esetében, a tehéntejben lehet számítani; húsban és tojásban általában csak elenyésző mennyiségben mutatható ki – írja a Nébih tíz évvel ezelőtti, az aflatoxin szennyezettségről szóló kiadványa. (Ebben szerepelnek az aflatoxin-határértékek, amelyek itt is megtalálhatók.) A szóban forgó gombák korábban szinte kizárólag a trópusi és szubtrópusi térségekben fertőztek, az éghajlatváltozás miatt azonban elterjedésük északabbra tolódott, és például 2021 őszén is okoztak már gondot idehaza.
A probléma a hatóság szerint nem tömeges, a „szennyezés alacsony mértékben kisszámú fogyasztói tej- és tejtermék tételben jelent meg. Ezen tételek forgalomból való kivonása érdekében azonnal intézkedtünk.” A visszafogott megfogalmazás azért érdekes, mert a Nébih azt is elárulta, hogy a mérgezéses kockázat miatt az összes magyarországi tejfeldolgozó ellenőrzését elrendelték, és a vizsgáló laborok működését is átvilágítják.
Élet
Újra lehet napelemet telepíteni állami támogatással, akkumulátor nélkül?
A jövőre induló Vidéki Otthonfelújítási Programban benne van a napelem, elég furcsa módon mindenféle kötöttség nélkül.
A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten
Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.
Új szemlélet adhat nagyobb gyógyulási esélyt a rákbetegeknek Magyarországon
A cukorbetegség és a daganatok közötti összefüggés felismerésével, figyelembe vételével a megelőzés és a gyógyítás is nagyobb sikerrel kecsegtet.
Fontos
A tengeri útvonal, amely Amerikának is egyre fontosabb
Az Egyesült Államok olajexportjának felfutásával egyre több szállítmány használja a Panama-csatorna mellett az Afrikát megkerülő útvonalat is.
„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” – mekkora a baj az európai autóiparban?
Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.
Befektetési lehetőségeket is hozott a klímacsúcs
A vegyipar, a kritikus ásványi anyagok és fémek, az erdészet, a vízügyi megoldások és a regeneratív mezőgazdaság is nagyobb szerepet kaphat a jövőben.
