Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. február 13. 04:34 Adat, Élet

Nyolc látványos grafikon arról, hogyan szegényedtünk el az elmúlt két évben

Nem mondunk nagy újságot 2023 elején azzal, hogy Magyarországon kiemelkedően magas az élelmiszer-infláció, és már érzetre is biztosan mindenki állíthatja azt is, hogy a fizetések messze nem emelkedtek olyan mértékben, mint a (nem árstoppolt) alapvető élelmiszerek többségének ára. De mit mutatnak a konkrét számok, ha azzal kezdünk játszani, hogy mennyi élelmiszert lehetett venni az infláció elszabadulása előtti időszakban, és az utóbbi időben?

Mivel a G7-nek van egy három éve havonta azonos módszertannal felépített, 42 élelmiszertermékből álló saját ár-adatbázisa, elővettük a 2020 januárja óta mért adatainkat, és hozzátettük a KSH által kiadott havi átlagfizetési értékeket. Ilyen időtávban a hivatalnak leginkább az az adata használható, amely az 5 főnél nagyobb cégeknél és intézményeknél a teljes munkaidőben dolgozók nettó bérének átlagát közli. Ez ugyan nem egészen jó közelítés ahhoz, amit hétköznapi szóhasználatban átlagfizetésnek gondolunk, mert arra a nettó medián értéke lenne inkább hasznos (az az érték, amelytől felfelé és lefelé is ugyanannyi elem van), ám ezt csak az utóbbi időben kezdte rendszeresen közölni a hivatal. A nettó átlagfizetés tehát jobb híján most csak arra használható jól, hogy a trendet mutassa (emelkedés vagy csökkenés), a konkrét értékeket nem feltétlenül érdemes a hétköznapi átlagnak értelmezni.

Az első ábrára a legklasszikusabb élelmiszert, a félbarna kenyeret tettük fel. A grafikonon az látszik, hogy 2020 januárja és 2022 novembere között a KSH által közölt nettó átlagfizetésből hány kilogramm kenyeret lehetett venni. Méréseink 2020-ban az Aldi és a Lidl árainak átlagát, 2021-től pedig a Penny és a Tesco árainak átlagát is tartalmazzák.

Látszik, hogy a fordulópont 2020 decemberében, majdnem 1200 kilogrammnál volt, addig egyre több kenyeret lehetett venni a fizetésből, utána viszont csökken az érték, hogy aztán 2022-től beszakadjon. (A decemberi átlagfizetés értékét még nem közölte a KSH.)

Hiába emelkedett tehát a magyar átlagfizetés, 2022 végére már csak fele annyi kenyeret ért, mint az év elején.

Hasonló trendet láthatunk a 1,5%-os ESL, azaz friss tejnél is. Direkt nem az árstoppolt 2,8%-os UHT tejet választottuk, hogy látható legyen, mennyire értéktelenedett el a fizetés egy piaci alapon forgalmazott tejhez képest (ráadásul az árstoppos tej amúgy is ritka a boltokban, mint a fehér holló).

A fizetések a trappista sajttal szemben is hasonlóan megzuhantak, a csúcs itt 2021 végén volt 180 kilogrammal, ami aztán egy év alatt csaknem a felére esett vissza. Érdekes azt is megfigyelni, hogy a 2022 novemberi adat a sajtnál már javulást mutatott, a kenyérnél és a tejnél is hasonló volt a trend, csakhogy azóta már azt is tudjuk, hogy az élelmiszerek drágulása még 2023 januárjában sem érte el a csúcsát, sőt a tavaly év végi biztató adatok a várakozásokkal ellentétben nem hoztak fordulatot.

Érdekességképpen megnéztünk egy népszerű zöldséget, a paradicsomot is. Az alábbi grafikonon szépen látszik a paradicsom árának idény szerinti ritmikus változása, nyár közepén kétszer annyit lehet belőle venni, mint a mélypontnak számító év elején. Az adatok szerint a paradicsom sokkal kevésbé volt kitett az inflációnak, mint a kenyér vagy a tej, de még így is jóval kevesebbet lehetett belőle venni 2022 nyarán, mint az előző években.

A kávé 2021 őszén egyszer már megadta magát a fizetésekhez képesti drágulásnak, aztán egy 2022 eleji fellángolás után tavaszától már nem bírta az inflációs nyomást. Itt is ugyanazt a mintát látjuk: a csúcshoz képest fele annyi termékre telik a fizetésből 2022 végére, majd az utolsó adat biztatóan mutat felfelé.

Nézzünk egy import gyümölcsöt is, a narancsot, amelynél minden bizonnyal már az euró-forint árfolyamváltozás is megbonyolítja a végeredményt. Látszik, hogy a szezonalitás (ahogy az várható volt) ellentétes a paradicsommal, a narancs télen jóval olcsóbb, mint nyáron, de ennél jóval érdekesebb, hogy ha a teljes éves ciklusokat nézzük, akkor úgy tűnik, hogy narancsban számolva nem is romlott a magyar átlagfizetés olyan drámaian.

Természetesen nem hagyhattuk ki, hogy árstoppolt termékek adatait is grafikonra tegyük, elsőként a napraforgó étolajat mutatjuk be, amelynek ára a rögzítés előtt hipergyorsan emelkedett (ennek megfelelően a fizetésekből egyre kevesebbre telt belőle). Az árstop bevezetésének időpontja a vonalon rendkívül látványos, másrészt arra is jó adalék, hogy a kormányzati intézkedés mennyire eltorzította a szabadpiaci viszonyokat. Mivel azonban 2022 nyarán előfordult a nettó átlagfizetés csökkenése, a jövedelmek reálértéke étolajban számolva átmenetileg még az árstop ellenére is romlott, ez is látszik a grafikonon.

Végül nézzük meg a burgonyát, amelyet az első körben nem fogott meg a kormány, csak az árstop kiterjesztésekor, a 2022 szeptember végi árakon fagyasztott be. Az adatokból egyrészt az látszik, hogy amikor az árstopot a burgonyára kiterjesztették, akkor az a fizetésekhez képest egyáltalán nem volt nagy bukóban, 2020-ban például szinte végig rosszabb vagy hasonló pozícióban voltak a háztartások a krumplival szemben, mint 2022 őszén. Másrészt az árstop a burgonyánál egyáltalán nem hozott jelentős változást (az átlagfizetéshez képest), a trendet nézve így ennek a lépésnek az értelme csak abban az esetben lehetett az olcsóság fenntartása, ha a kormány azt várta, hogy az intézkedés nélkül a burgonya ára el fog szabadulni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet átlagfizetés élelmiszer infláció kenyér tej Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Debreczeni Anna
2024. február 18. 13:13 Adat, Élet

Tarolnak a társkereső alkalmazások, egyre többen hajlandóak fizetni is értük

Csaknem 5 milliárd dollárosra (1800 milliárd forint) nőtt az online társkereső alkalmazások piaca 2022-ben, amit toronymagasan vezet a Tinder.

Fontos

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.

Debreczeni Anna
2024. február 24. 15:09 Világ

Csak tíz évvel később tudjuk meg, ha átléptük a 1,5 fokos küszöböt

Tavaly volt a legforróbb év a Földön a mérések kezdete óta.