A vártnál is magasabb volt az infláció januárban Magyarországon. A KSH pénteken közzétett adatai szerint éves összevetésben 25,7 százalékkal emelkedtek az árak, miközben az elemzői konszenzus ennél mindenhol jóval alacsonyabb volt. Hasonló mértékű áremelkedést utoljára 1996 márciusában láthattunk Magyarországon, és az elmúlt ötvenegy év 612 hónapjából mindössze 38-ban volt a jelenleginél is magasabb infláció hazánkban.
Az inflációt továbbra is egyértelműen az élelmiszer- és energiaárak emelkedése hajtja, annak ellenére is, hogy a háztartási energia és fűtés drágulásának mértéke elvileg hónapok óta egyre kisebb mértékű. Persze ezt érdemes fenntartásokkal kezelni, mert a nyári rezsiemelés miatt itt egyértelműen nem mért, hanem becsült adatról van szó.
Maga a rezsi érdemben nem változott, ám mivel a kormányzat januári döntése értelmében a fogyasztástól függ a vezetékes gáz és a villamosenergia ára is, így az átlag meghatározásánál nem mindegy, hogy milyen felhasználással számolunk. A G7 is többször írt róla, hogy az energiaárak emelkedése hatására jelentősen csökkent a lakosság energiafogyasztása is, így a KSH is hónapról hónapra felülvizsgálja a becsült felhasználást, és ennek megfelelően módosítja lefelé az (átlag)árat.
Más kérdés, hogy a különböző termék és szolgáltatáskategóriák közül így is a háztartási energia drágult a legjobban. A második helyen ezen a listán nem meglepő módon az élelmiszerek vannak. A KSH adatai szerint az áremelkedés mértéke itt is enyhült, de csak kismértékben. Ráadásul ha nem lett volna a december, akkor a mostani 44 százalék is forinttörténelmi csúcsnak számítana. A 2022-es árrobbanást megelőzően soha nem mértek ilyen magas élelmiszerinflációt, a korábbi csúcs 1995-ben 37,5 százalékon volt.
Valószínűleg nem csak ez az oka azonban, ha valaki nem érzi az inflációs nyomás enyhülését az élelmiszerboltokban. A legnagyobb mértékben dráguló termékek egy része ugyan már a jelek szerint túl van az inflációs csúcson, rengeteg olyan alapélelmiszer van, ahol azonban még mindig egyre gyorsul az áremelkedés üteme.
Tipikusan ilyenek a péktermékek: a félbarna kenyér például decemberről januárra 9 százalékkal drágult, az egy évvel korábbinak pedig már jóval több, mint a duplájába került. De egy hónap alatt újabb közel 5 százalékkal ugrott meg a pasztőrözött tej ára is, míg a párizsi 5,6, a margarin 6,6, a só pedig 9,4 százalékkal lett drágább. Nem csoda, hogy a saját felmérésünkben nem is volt nyoma az élelmiszerinfláció lassulásának.
Szakmai érdekesség, hogy a KSH 2023 januárjától több termék (statisztikai szakszóval reprezentáns) esetében is változtatott a kiszerelésen. A 20 százalékos tejfölnél eddig például a kispoharas szerepelt a statisztikai hivatal kosarában, az előző hónaptól azonban már az egykilós kiszerelés árát nézik. Ugyanez történt a kukoricakonzerv és a gyümölcslekvár esetében is, akárcsak a sörnél. Utóbbinál így pontos áremelkedést nehéz számolni, pedig egész biztosan bekerült volna a legtöbbet dráguló termékek közé.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
