Ha ránézünk az alábbi grafikonra, akkor elég elkeserítő eredményt láthatunk. A saját, G7-es méréseink szerinti élelmiszer-infláció eddigi csúcsa 2022 októberében volt, a novemberi és decemberi adatok már enyhülést mutattak, a január végi adatfelvételünk szerint azonban a drágulás mértéke majdnem a rekord értékre ugrott vissza.
Idén január végén 53,7 százalékkal került többe a bevásárlókosarunk, mint egy évvel korábban (a bevásárlólistánk erre a csillagra*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg kattintva nyílik meg, a három éve változatlan módszertanunkat pedig a mondat végén lévő csillagra kattintva lehet megnyitni)*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással..
Mi történt egyetlen hónap alatt, december végéhez képest, ami így elrontotta a trendet? Az adataink alapján egyértelmű, hogy ezúttal a pékáruk és egyes zöldség-gyümölcsök árának elszállását látjuk a végeredményben. Ha az általunk vizsgált négy üzlet (Aldi, Lidl, Penny és Tesco) árainak átlagát nézzük, akkor kiugró elem, hogy
a félbarna kenyér egyetlen hónap alatt 25 százalékkal lett drágább, a kifli és a zsemle ára pedig egyaránt 15-15 százalékkal ment fel.
A kígyóuborkáért majdnem 32 százalékkal kell most többet fizetni, mint decemberben, az alma 19, a tv-paprika 14, a sárgarépa pedig 12 százalékkal kerül többe.
Úgy tűnik, hogy az infláció termékkategóriák szerinti hullámokban tör ránk. Egy hónappal ezelőtt pont azt írtuk, hogy akkor a tejtermékek húzták fel az összesített inflációs adatunkat, mostanra azonban ez a szegmens stagnálást mutatott. Egy hónap alatt egyedül a joghurt ára ment fel 6 százalékkal, de a különböző tejek, a tejföl, a kefir és a túró lényegében már nem drágultak tovább. Sőt, talán a trappista sajt árának ámokfutása is elérte a határát, mi januárban már 3,4 százalékos átlagos árcsökkentést figyeltünk meg.
Ha a fogyasztói kosarunk összességét éves alapon nézzük (vagyis nem tavaly decemberhez, hanem 2022. január végéhez mérjük a számokat, akkor azt látjuk, hogy
a kosár átlagos összköltsége tavaly 18 262 forint volt, most ugyanezért már 28 058 forintot kellett kifizetnünk.
Így jön ki a fent említett 53,7 százalékos átlagos drágulás.
Mindez annak fényében lehangoló, hogy a nyugat-európai országokból most már egyre inkább az infláció enyhüléséről érkeznek hírek, míg nálunk ezek szerint nem sikerült elérni a fordulatot.
A héten az osztrák és a német hírügynökségi jelentések például már arról számoltak be, hogy a német tejtermelés felpörgetésével sikerült növelni a piacon a kínálatot, és ennek egy jól látható konkrét eredménye a vaj árának elég jelentős csökkenése. A legolcsóbb vaj februártól Németországban 20, Ausztriában pedig 6 százalékkal kerül kevesebbe, míg eközben nálunk pusztán egyetlen hónap alatt közel 7 százalékos emelkedésben volt. Így fordulhat elő, hogy ma Németországban majdnem fele annyiért is lehet vajat találni, mint a magyar üzletekben, ami újabb adalék ahhoz, hogy a nyugat-európai vásárlók miért érzik meg sokkal kevésbé az élelmiszerek drágulását, mint az alacsonyabb jövedelmi szinten élő magyarok.
A szakmai szervezetek egyre hangosabban és egységesebben kérik, hogy az árstopot vezesse ki a kormány, ám amennyiben ez most megtörténne, az infláció mértéke még ennél is jobban elszállna (az árstoppolt termékek ára hirtelen nagyon megnőne, a többié viszont aligha csökkenne emiatt).
Végül szokás szerint bemutatjuk, hogy mennyibe került a nagy bevásárlásunk a négy általunk vizsgált boltban.
Adat
Fontos