Mivel az emberi agy nem rendelkezik végtelen kapacitással, nem elvárható, hogy minden körülöttünk lévő dolgot tudatosan észleljen és feldolgozzon. Ennek következtében agyunk szelektál, hogy milyen információk fontosak számunkra. Ez azonban azon is múlik, hogy éppen milyen helyzetben vagyunk, mire fókuszálunk.

Agyunk más információkat zár ki, vagy pontosabban más információkat enged át a szűrőn, ha egyedül sétálunk haza a sötétben, mint ha moziban nézünk egy filmet. Összességében azt, amikor vizuális ingereket nem tudatosítunk magunkban (annak ellenére, hogy látjuk ezeket) változási vagy figyelmetlenségi vakságnak nevezzük^*change/inattentional blindness. Ez általában egy hasznos szűrő, de előfordulhat, hogy az agy nem jól ítéli meg, hogy melyik információ lényeges.

Az egyik híres példa erre egy 1999-es kísérlet, amiben résztvevőket arra kértek meg, hogy egy videón számolják meg, hányszor passzolnak játékosok egy kosárlabdát. Eközben egy gorillajelmezes ember besétált a kosarasok közé, megállt, majd kisétált.

A résztvevők többsége ezt egyáltalán nem vette észre.  

Ennek az az oka, hogy a helyes számolásra fókuszáltak. Ezen kívül az is felerősítette a figyelmetlenséget, hogy kifejezetten a fehér pólós kosarasok passzait kellett figyelni, a fekete pólósokét nem, így a fekete gorilla nem tűnt lényeges információnak a résztvevők számára.

Ezt a kísérletet egy másik tanulmány is megismételte, egy olyan technika alkalmazásával, amivel követni lehetett a résztvevők szemmozgását. Ez azt is megerősítette, hogy a résztvevők egyébként ránéznek a gorillajelmezes alakra, de agyuk nem tudatosítja a jelenlétét, mivel a feladat szempontjából nem érdekes.

Ugyanez a jelenség játszódik le sok már szituációban, például vezetés közben a piros színű ingereket jobban észreveszik az emberek, de másokat emiatt hajlamosabbak kizárni.

A bűnügyek szemtanúi is néha kevésbé megbízhatóak a figyelmetlenségi vakság miatt.  

Egy kísérlet arra is rámutat, hogy ha résztvevőknek egy videót mutatnak, amin valaki ellop egy táskát, akkor kontextustól függően nagyon más valószínűséggel veszik azt észre. Ha előtte elmondják a résztvevőnek, hogy valaki a videón el fog lopni valamit, akkor szinte mindenki észreveszi a bűncselekményt. Ha minden instrukció nélkül nézik a videót, akkor is a résztvevők 72 százaléka észreveszi. Viszont, ha feladatot kapnak (számolják meg, hány fehér pólós ember jelenik meg a videón),

akkor mindössze 36 százalékuk veszi észre a táska ellopását.  

Márpedig az emberek, ha nem is tudatosan, de általában valamilyen feladattal el vannak foglalva. Sietnek, hogy elérjék a buszt, keresnek valakit, akivel épp találkoznak, vagy figyelik a kutyát, miközben sétáltatják. Ezek is pont olyan feladatok, amik fókuszálttá teszik a figyelmet, így nehezen vesznek észre bármit, ami nem ezzel kapcsolatos.

Emiatt nehéz megbízható szemtanúkat találni, mivel attól még, hogy valaki látott egy bűncselekményt, nem biztos, hogy tudatosan meg is jegyezte, mit látott pontosan. Így bár összességében hasznos, hogy nem próbálunk meg mindig mindent tudatosan észrevenni, fontos észben tartani, milyen könnyen elkerülik a figyelmünket még akár nagyon kirívó jelenségek is, mint például egy gorillának öltözött ember a kosarasok között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre több cégvezető szerint jó ötlet varázsgombát adni dolgozóknakA béren kívüli juttatások új kategóriáját jelenti a pszichedelikus szerek fogyasztásának ösztönzése. A módszernek ígéretes, de elrettentő eredményei is vannak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA városok zöldítése az emberek mentális egészsége miatt is fontosA zöldövezetben felnövő gyerekeknél kisebb eséllyel alakul ki mentális betegség felnőtt korban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNe azt mondjuk a fogyasztónak, hogy mit nyer az energiatakarékossággal, hanem azt, hogy mit veszít nélküleEgyszerű trükkökkel lényegesen hatékonyabbá tehetők az energiatakarékossági programok.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet bűnügy kísérlet pszichológia Olvasson tovább a kategóriában