A közművek egyik közismert jellemzője a csúcs- és a völgyidőszakok váltakozása, amikor a háztartások egyszerre és rendszeresen kiemelkedően sokat vagy éppen keveset fogyasztanak. Ezek eddig nagyrészt a fogyasztók napi rutinjához kapcsolódva alakultak ki, például ahhoz, hogy jellemzően mikor voltak otthon az emberek vagy mikor kapcsolták be a tévéjüket.  

A klímaváltozás egyik következménye viszont az, hogy újabb csúcsidőszakok jelentek meg. A különösen meleg napokon például a légkondicionálók fogyasztása ugrik meg, az extrém hideg napokon pedig a fűtőtestek pörgetik fel a szokásosnál is jobban az áram vagy a gáz iránti keresletet.  A közműrendszerek jelentős része még ma sincs jól felkészítve az ilyen extrém ingadozásokra.  

Az angol Behavioural Insight Team arra gyűjtött össze ajánlásokat, hogyan lehet viselkedés közgazdaságtani eszközökkel ösztönözni a felhasználókat, hogy amennyire lehet, csökkentsék a fogyasztásukat ezekben a csúcsidőszakokban, megakadályozva ezzel a rendszerek túlterhelését.  

Mint szinte minden esetben, amikor viselkedési változást kívánnak elérni, az első eszköz az „alapbeállítás” megváltoztatása. Erre nagyon jó példa egy ausztrál energiaszolgáltató Fékezd Meg a Fogyasztásod (Curb Your Power) programja.  

Ennk lényege, hogy a  

játékos ösztönzést és a pénzügyi jutalmat kombinálja 

arra, hogy amikor a rendszer túlterhelést észlel, akkor a résztvevő fogyasztók a többséggel ellentétben csökkentsék a fogyasztásukat. A fogyasztókat sms-ben kérik a fogyasztás átmeneti, de azonnal visszafogására, és kedvezménnyel jutalmazzák őket, ha ezt megteszik.  

A Behavioural Insight Team eredménye szerint, ha ezt a programot alapbeállítássá teszik mindenkinél, vagyis az opció nem az, hogy ebbe be lehet lépni, hanem az, hogy kérésre lehet csak kilépni belőle, akkor sokkal többen vesznek részt benne. Az aktív döntést igénylő választások mindig népszerűtlenebbek, legyen az be- vagy kilépés egy adott programból.  

Ehhez szorosan kapcsolódik egy másik megfigyelés, amely szerint  

az automatizáció is remek lehetőség a fogyasztás csökkentésére.

Termosztátokat már évtizedek óta rengetegen használnak, de általában csak úgy, hogy egyszer beállítják, és onnantól kezdve nem törődnek sokat a hangolásával. Ehhez képest óriási előrelépést jelenthet egy olyan rendszer, amely mesterséges intelligenciával követi a külső és belső hőmérsékletet, tudja, hogy mikor vannak otthon a lakók és mikor nincsenek, illetve azt is, hogy alváshoz mennyivel érdemes csökkenteni a hőmérsékletet

A kutatások eredménye alapján a háztartások egy ilyen kezelőegységgel  

akár 6-7 százalékát is csökkenthetik a fogyasztásukat.  

Ráadásul ezt a kutatók a hagyományos termosztátokhoz képest mérték, vagyis egy olyan háztartásban, ahol egyáltalán nincs termosztát, a megtakarítás még ennél is jóval több lehet.  

De nem csak azok a módszerek hatékonyak, amelyek az emberi lustaságot használják ki. Mivel a többség érzékenyebben reagál, ha veszteségről van szó, mint amikor nyereségről beszélünk, a felmérés szerint nem azt érdemesebb hangsúlyozni, hogy mit nyerhetnek azzal a fogyasztók, ha csökkentik a fogyasztásukat

hanem inkább azt, hogy mit veszítenek, ha nem tesznek így.  

Az emberekre igenis hat, hogy mások mit csinálnak, ez egyrészt azt is jelenti, hogy hatékonyak azok a programok, amelyek elmondják, hogy mások hogyan csökkentik az energiafogyasztásukat, illetve ha jelzik valakinek, hogy többet fogyaszt, mint az átlag.

Azzal is lehet hatni a felhasználókra, ha megértetik velük, hogy másokra milyen hatással van az, ha csúcsidőszakokban túl sokat fogyasztanak. A Behavioural Insight Team eredményei szerint ennek a kihangsúlyozása  

akár a lakosság energiafogyasztásának 13,5 százalékos csökkentéséhez is vezethet.  

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz áramfogyasztás energia energiafelhasználás földgáz pszichológia viselkedési közgazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában