Az elmúlt hónapokban számos amerikai és európai technológiai cég jelentett be leépítéseket: a Facebookot üzemeltető Metától kezdve az Amazonon keresztül a svédországi székhelyű Spotify-ig több, Magyarországon is közismert vállalat csökkenti jobbára a szellemi munkakörökben dolgozók létszámát. A romló gazdasági kilátások közepette az elbocsátások ténye aligha lehet meglepő, a múltbeli válságos időszakokhoz képest mégis van egy figyelemre méltó különbség.
Az eddigi visszaesések következményei első körben ugyanis jellemzően a tőkeintenzív iparágak – például a feldolgozóipar és a bányászat – munkásait érintették, majd azok a gazdasági ciklusoknak erősen kitett szektorok következtek, amelyek sok alacsony bérű munkavállalóval dolgoztak, úgymint a vendéglátás és a légi közlekedés. A fehérgalléros, diplomás dolgozók pozíciói, illetve a zömmel őket foglalkoztató ágazatok a válságok elmélyülésével kerültek csak veszélybe – ez a sorrend borult most fel a The Wall Street Journal (WSJ) elemzése szerint.
Patagonia-mellény válságnak
nevezte a jelenlegi helyzetet a New York Egyetem egyik professzora, mivel a szóban forgó ruhadarab komoly népszerűségnek örvend a Szilícium-völgy dolgozóinak körében.
A fehérgallérosok iránti munkaerő-kereslet csökkenéséről számolt be egy amerikai állásközvetítő portál elemzője is a WSJ-nek, az EY egyik vezető közgazdásza szerint azonban inkább a munkaerőpiac lelassulását lehet tapasztalni, tömeges munkanélküliség nem várható. 2022 őszére ugyan gyakoribbá váltak az elbocsátások az év korábbi időszakaihoz képest, de az elmúlt három évtized idősorára visszatekintve összességében viszonylag kevés leépítés történt idén egy toborzóiroda közlése szerint – a technológiai iparág ugyanakkor kivétel, itt november során több állás szűnt meg, mint 2002 óta bármelyik évben.
A tendencia egyelőre a hivatalos foglalkoztatottsági mutatókon sem érhető tetten. Az Egyesült Államok statisztikai hivatala a napokban hozta nyilvánosságra a novemberre vonatkozó adatait, amelyek szerint 2021 és 2022 között minden területen csökkent a munkanélküliségi ráta, még a jórészt a szellemi munkakörökkel jellemezhető ágazatokban is. Igaz, a Crunchbase összesítése szerint mintegy 88 ezer álláshely szűnt meg az amerikai technológiai iparágban, ami a statisztikai hivatal által számon tartott 69 millió vezetői, illetve diplomás munkahelyhez képest nem különösebben nagy szám.
A leépítések mindezek ellenére nagy hírverést kapnak, ugyanis jellemzően ismert, óriási bevételű cégeknél történtek, amelyek a koronavírus-járvány során túlzott létszámbővítésbe kezdtek. A kiigazítás ideje most pedig eljött egy a WSJ-nek nyilatkozó, az ágazatban járatos cégvezető szerint, amire a dráguló adósságfinanszírozás és az infláció kényszeríti rá a vállalatokat. A cégek emlékezetében ugyanakkor még friss és mély nyomai vannak a járvány lecsengésekor tapasztalt toborzási nehézségeknek, amikor az egyszerűbb munkakörökben dolgozók járvány kitörésekor hirtelen elbocsátott állományát igyekezték újraépíteni – a kevésbé képzett, a termeléshez mégis nélkülözhetetlen munkaerő így most biztosabb pozícióban vészelheti át a gazdasági nehézségeket.
Egyelőre az állásukat elvesztő magasan kvalifikált szakemberek helyzete sem ad okot különösebb aggodalomra Betsey Stevenson, a Michigani Egyetem munkaközgazdásza szerint. A jól képzett álláskeresők viszonylag gyorsan találnak új pozíciót, elképzelhető azonban, hogy az elmúlt évek felfokozott munkaerőpiacán kialakult fizetésekhez képest alacsonyabb jövedelmi színvonallal kell majd beérniük.
