Hírlevél feliratkozás
Bogár Zsolt
2022. december 3. 15:45 Élet

Szimbiózisban: együtt vagy egymás ellen?

Hétfőn indul az új sorozat a G7 Holnap-on az állami és a magánegészségügy együttéléséről.

A Friedrich Ebert Stiftung és a Policy Solutions frissen megjelent kutatása szerint a magyar lakosság a közfinanszírozott egészségügyi ellátást tartja  messze a legrosszabb minőségű közszolgáltatásnak, és az általános problématérképen is az egészségügy helyzetét látja – a megélhetési költségek növekedése és az alacsony fizetések mögött – a harmadik legsúlyosabb társadalmi problémának.

Mindez nem meglepő, de a megértés kedvéért hozzá kell tenni, hogy ugyanez a társadalom azt, hogy az oktatás színvonala alacsony, a harmadik legkevésbé fontos problémának tekinti – annak ellenére, hogy hónapok óta országos méretű polgári engedetlenségi akciók zajlanak a közoktatás helyzete miatt. (A G7 Holnap előző sorozata épp arról szólt, hogy milyennek kellene lennie a Jó iskolának.)

Ha objektív mérőszámokat (például várható élettartam, elkerülhető megbegtegedések és halálozások száma) nézünk, a magyar egészségügy ezt az érzékelést messzemenőkig visszaigazolja: egy 2019-es kutatás szerint az EU közel 250 régiója közül Budapest és Nyugat-Dunántúl kivételével valamennyi régió a húsz legalacsonyabb várható élettartamot produkáló régió között van. A nők az unióban nálunk élik meg a legkisebb eséllyel a 65 éves kort, és a férfiak esetében is csak Romániát előzzük ebből a szempontból. Ugyanez a kutatás egymillió főre tette azon magyarok számát, akik az elmúlt 20 évben úgy vesztették életüket, hogy megfelelő ellátás mellett meg lehetett volna őket menteni. Óriásiak az iskolázottsággal összefüggésben a különbségek: a diplomás magyar férfiak átlagosan 11 évvel tovább élnek, mint az alacsony iskolai végzettségűek, ami ebben az összevetésben az egyik legnagyobb különbség az EU-ban. 

Összefoglalóan a helyzet egyértelműnek tűnik: az állami egészségügyre keveset költ az állam, és a költést is rossz hatékonysággal használjuk fel, magyarán

az állam rossz színvonalon szolgáltat, és ezt az emberek így is látják.

Ami az elmúlt évek legszembetűnőbb változása, hogy a magyarok évről évre egyre több pénzt hagynak a magánegészségügyben – mert a várólisták egyre hosszabbak, az emberek nem jutnak ellátáshoz, vagy már egyszerűen meg sem kísérelnek bekerülni az állami ellátásba. Ugyanakkor a költések nagy része eseti alapú, közvetlen zsebből történő kiadás, mivel hazánkban fejletlen az egészségbiztosítási és az önkéntes egészségpénztári piac, és a magánegészségügy szabályozási környezete sem transzparens, és itt is hiányzik az egységes minőségbiztosítás.

Az egészségügyi szektorban tehát úgy kellene sürgősen újragombolni az állami ellátás szervezését és finanszírozását, hogy egyúttal megteremtődjön a magánegészségügy működésének,

az állami és a magánszektor együttműködésének is a világos és társadalmilag hasznos keretrendszere.

A G7 Holnap új sorozatában arra kértük a szerzőket, hogy az „Állami + magán”-szimbiózisnak az optimalizációja szempontjából gondolják végig az egészségügyben szükséges legfontosabb változtatásokat. Míg a korábbi sorozatokban a felkért szerzők dedikáltan egy-egy részszemponthoz fűzték hozzá a véleményüket, és a sorozat egésze adta ki az áttekintést, most a köz- és a magánegészségügy különböző szegmenseiből kértünk fel szakértőket – akik más perspektívából és motivációkkal látják ugyanazt a kérdést.

A problématérkép felrajzolására és a sorozat elindítására dr Rékassy Balázs orvost, egészségügyi szakközgazdászt kértük fel.

EÜ: Állami + magán. Hétfőn kezdünk!

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Állami+magán Bogár Zsolt egészségbiztosítás egészségügy egészségügyi ellátás G7 Holnap magánegészségügy várólista

Dr. Rékassy Balázs

Kevés embernek van ötmilliója csípőprotézisre egy ledolgozott élet után

2022. december 5. 15:07

A rohamosan fejlődő magánegészségügy sem tud jól funkcionáló közfinanszírozott ellátás nélkül működni. Sok beteg számára pedig nem is alternatíva a magánellátás.

Róka a baromfiudvarban: a magánegészségügy és az állam viszonya

2022. december 7. 17:12

Meg kell akadályozni, hogy orvosok úgy teremtsenek automatikusan piacot a saját magánrendelőjüknek, hogy korlátozzák vagy elhagyják a korábban általuk nyújtott állami ellátást.

Dr. Váradi Péter
Dr. Hegedűs Zsolt

Külföldi jó gyakorlatok alapján léphetne nagyot előre a magyar egészségügy

2022. december 14. 18:17

Az egészségügy nemcsak nálunk van tele hibákkal, hanem a miénknél fejlettebb rendszerekben is. A különbség, hogy szembe merünk-e velük nézni, és tudunk-e tanulni belőlük.

Dr. Velkey György János

Védenie kell az államnak az egészségügyi közellátást

2022. december 21. 15:03

A magánellátásban dolgozó orvosok kötelező közellátási feladata nem látszik túlzónak, illeszkedik a korábbi döntésekhez, ehhez hasonló megoldások más országokban is vannak.

Az egészségértés életeket ment, mégsem erről szólnak az orvosi vizitek

2022. december 22. 17:33

Hívhatjuk páciensnek vagy betegnek az alanyt, a feladat ugyanaz: értse a diagnózist, a terápiát és azt, hogy mit tehet saját maga a gyógyulása érdekében.

Kiss Anikó

G7 Holnap

Lukács András
2023. augusztus 22. 17:01 Élet

A lényegről kellene beszélni akkor is, amikor a közlekedésről beszélünk

A létünket veszélyeztető klíma- és környezeti válsághoz való alkalmazkodáshoz a városi közlekedést is alapvetően át kell alakítani.

Bogár Zsolt
2023. augusztus 9. 16:23 Élet

Varázsolj kis cilinderből nagy nyulat!

Klímasemlegesség, e-mobilitás, kapacitásszegény infastruktúra - ezek a városi közlekedés problémái.

Vargha Márton
2023. július 25. 16:22 Élet

Klubtagságival lehessen közlekedni a városban!

A sofőr nélküli autók korában a város nyújtotta szolgáltatássá alakulhat a közlekedés, amelyért használatarányos klubtagsági díjat kell fizetni. Bár mindez távolinak tűnhet, ideje lenne rá felkészülni.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.