Lengyelország mégsem teljesíti az EU klímavédelmi céljait, egyre több ország égetne több kőszenet
Lengyelország jelezte: a korábbi 2049-es céldátum után is elő akar állítani kőszénből áramot, hogy így biztosítsa az ország energiabiztonságát. A szándék aláássa az Európai Unió tavaly összeállított – a tagállamok és az Európai Parlament által még nem megszavazott – energiaellátásról és károsanyag-kibocsátásról szóló tervezetét, amely 2050-re tűzte ki a klímasemlegesség elérését.
Lengyelország két évvel ezelőtt a bányász szakszervezetekkel kötött történelmi megállapodás keretei között azt is vállalta, hogy 2049-ben be fog zárni az utolsó termikus kőszénbánya.
A mostani bejelentés viszont változást jelenthet a lengyel kormány energiapolitikájában. Lengyelország feltett szándéka ugyanis, hogy a szénnel fűtött erőművek plusz stabilitást adjanak az ország energiarendszerének az évszázadforduló után is.
A folyamat hátterében Oroszország Ukrajna elleni háborús agressziója és az orosz gázfüggőség újragondolása, vagyis az Európai Unió energiastabilitásának kérdése áll. Az Európába elsősorban Oroszországból érkező gázt korábban a fosszilis és a zöld energia közötti hídként gondolták el a szakértők, de az orosz gáz biztosítékként akkor is jól jönne a jövőben, ha az alapvetően zöld energiaellátásban szezonális lyukak keletkeznének. A háború azonban teljes új helyzetet eredményezett.
Dominóeffektus
Lengyelország a zöld átmenet jegyében állami felügyelet alá vonta volna a kőszén alapú erőműveit, ám a mostani bejelentés arra is kitért, hogy az új helyzetben ezt sem garantálja.
A lengyelek egyáltalán nincsenek egyedül szándékaikkal, például Németország és Olaszország is újra számít szén alapú üzemeire, de az Egyesült Államokban és Kínában is növekszik a kőszénből származó energia. Kezdetben a pandémia utáni gázáremelkedés hajtotta a folyamatot, később viszont Ukrajna Orosz megszállása volt olaj a tűzre.
A háború dominóeffektust indított el, Európa kőszénimportigénye megnőtt, a kőszén ára az egekbe szökött a világpiacon. Az igény akkora, hogy a kőszénexportőrök nem tudják tartani a tempót, és mindennek a fejlődő országok láthatják kárát elsőként.
Az EU-ban is terítéken lévő orosz szén- és kőolajembargó fájna az orosz gazdaságnak, ám a magyar kormány állításával ellentétben nem okozna ellátási problémákat Magyarországon, legfeljebb a Mol profitja csökkenne. Az olaj és a gáz drágulása ugyanakkor még versenyképesebbé tenné a szénalapú áramtermelést, így növelve a szénfogyasztást. Utóbbit a széndioxid-kvóták árának emelésével lehetne kezelni, ám ez a villamosenergia további drágulását eredményezné.
Mindenesetre a kőszén ellátási láncok soha nem látott kihívások előtt állnak: hosszú távon elvileg nincs szükség a termékre, rövid távon viszont sok kellene és gyorsan.
Mindennek hála a világ függése a “legmocskosabb”, ám olcsó nyersanyagtól erősebb, mint valaha. 2021-ben több áramot termeltek kőszénből a világon, mint korábban bármikor, az emelkedés az előző évhez képest 9 százalékos a Nemzetközi Energia Ügynökség (NEÜ) adatai szerint. Az előrejelzések szerint 2022-ben további emelkedés várható.
A NEÜ szerint minden jel arra mutat, hogy a politikai célok és a jelenlegi energiarendszer adottságai között egyre nagyobb a szakadék. Következésképpen már 2024-ben jócskán el leszünk maradva a 2050-re klímasemlegességet megcélzó forgatókönyvhöz képest.
Élet
Új korszak előtt a G7
Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
