Lengyelország mégsem teljesíti az EU klímavédelmi céljait, egyre több ország égetne több kőszenet
Lengyelország jelezte: a korábbi 2049-es céldátum után is elő akar állítani kőszénből áramot, hogy így biztosítsa az ország energiabiztonságát. A szándék aláássa az Európai Unió tavaly összeállított – a tagállamok és az Európai Parlament által még nem megszavazott – energiaellátásról és károsanyag-kibocsátásról szóló tervezetét, amely 2050-re tűzte ki a klímasemlegesség elérését.
Lengyelország két évvel ezelőtt a bányász szakszervezetekkel kötött történelmi megállapodás keretei között azt is vállalta, hogy 2049-ben be fog zárni az utolsó termikus kőszénbánya.
A mostani bejelentés viszont változást jelenthet a lengyel kormány energiapolitikájában. Lengyelország feltett szándéka ugyanis, hogy a szénnel fűtött erőművek plusz stabilitást adjanak az ország energiarendszerének az évszázadforduló után is.
A folyamat hátterében Oroszország Ukrajna elleni háborús agressziója és az orosz gázfüggőség újragondolása, vagyis az Európai Unió energiastabilitásának kérdése áll. Az Európába elsősorban Oroszországból érkező gázt korábban a fosszilis és a zöld energia közötti hídként gondolták el a szakértők, de az orosz gáz biztosítékként akkor is jól jönne a jövőben, ha az alapvetően zöld energiaellátásban szezonális lyukak keletkeznének. A háború azonban teljes új helyzetet eredményezett.
Dominóeffektus
Lengyelország a zöld átmenet jegyében állami felügyelet alá vonta volna a kőszén alapú erőműveit, ám a mostani bejelentés arra is kitért, hogy az új helyzetben ezt sem garantálja.
A lengyelek egyáltalán nincsenek egyedül szándékaikkal, például Németország és Olaszország is újra számít szén alapú üzemeire, de az Egyesült Államokban és Kínában is növekszik a kőszénből származó energia. Kezdetben a pandémia utáni gázáremelkedés hajtotta a folyamatot, később viszont Ukrajna Orosz megszállása volt olaj a tűzre.
A háború dominóeffektust indított el, Európa kőszénimportigénye megnőtt, a kőszén ára az egekbe szökött a világpiacon. Az igény akkora, hogy a kőszénexportőrök nem tudják tartani a tempót, és mindennek a fejlődő országok láthatják kárát elsőként.
Az EU-ban is terítéken lévő orosz szén- és kőolajembargó fájna az orosz gazdaságnak, ám a magyar kormány állításával ellentétben nem okozna ellátási problémákat Magyarországon, legfeljebb a Mol profitja csökkenne. Az olaj és a gáz drágulása ugyanakkor még versenyképesebbé tenné a szénalapú áramtermelést, így növelve a szénfogyasztást. Utóbbit a széndioxid-kvóták árának emelésével lehetne kezelni, ám ez a villamosenergia további drágulását eredményezné.
Mindenesetre a kőszén ellátási láncok soha nem látott kihívások előtt állnak: hosszú távon elvileg nincs szükség a termékre, rövid távon viszont sok kellene és gyorsan.
Mindennek hála a világ függése a “legmocskosabb”, ám olcsó nyersanyagtól erősebb, mint valaha. 2021-ben több áramot termeltek kőszénből a világon, mint korábban bármikor, az emelkedés az előző évhez képest 9 százalékos a Nemzetközi Energia Ügynökség (NEÜ) adatai szerint. Az előrejelzések szerint 2022-ben további emelkedés várható.
A NEÜ szerint minden jel arra mutat, hogy a politikai célok és a jelenlegi energiarendszer adottságai között egyre nagyobb a szakadék. Következésképpen már 2024-ben jócskán el leszünk maradva a 2050-re klímasemlegességet megcélzó forgatókönyvhöz képest.
Élet
Mindent vivő negyedik otthonfelújítási program érkezhet a most futó három mellé
Az építőipar a jelenlegieknél grandiózusabb kormányzati vállalást javasol, hogy ha már elindul az Otthon start, akkor legyen használt lakás lába is.
Üzleti életet lehelnek a DÁP-ba, közeledik az aláírt és befotózott papírok korának vége
Újabb lépés ahhoz, hogy ne nyomtassuk ki állandóan a digitálisan már létező adatokat, de az út még nagyon hosszú ahhoz, hogy a DÁP elterjedjen.
Az új lakáshitel törlesztőjét sem keresik meg sokan azok közül, akiknek Orbán segítene
A hitelképesség megállapításához a törlesztőrészlet dupláját kellene keresni, ettől azonban nagyon messze van rengeteg állami alkalmazott.
Fontos
A CATL akkumulátoraihoz szükséges technológia exportját is korlátozza Kína
Akkumulátorok gyártásához és a lítium bányászatához szükséges technológiák kivitelét is korlátozzák, hogy a versenytársak ne tudjanak felzárkózni.
Mr. Russia közel százmillió forintért ad tanácsot a MÁV-nak
Korábban már milliárdos megbízása is volt Magyarországon Klaus Mangoldnak, most valamiért az állami vasúttársaság tart igényt a szolgálataira.
Ismét egy lakáspiaci határidő bejelentésével akarja pörgetni a gazdaságot a kormány
Az 5 százalékos újlakás-áfa és a Babaváró hitel is határidős lett volna, de eddig mindig meghosszabbították. A lakásépítési piacra ráfér az élénkítés.
