Ha egy bűntényt elkövetnek, mindenki főleg azzal foglalkozik, hogy az elkövető megkapja a büntetését, és következményei legyenek a tettének. Arra már kevesebb figyelem jut, hogy az áldozatnál milyen hosszú távú hatásokkal járhat az elszenvedett sérelem, és hogyan lehetne őt kompenzálni.
Már korábbi tanulmányok is megmutatták, hogy az áldozatok viselkedése változhat a bűntény után, kockázatkerülőbbek lehetnek, és csökkenhet a mentális jóllétük. Ezek hatással lehetnek a gazdasági jólétükre is akár indirekt módon, de akár azzal is, hogy elköltöznek vagy munkahelyet váltanak, hogy ne kelljen a bűntény helyszínének közelében lenniük.
Anna Bindler és Nadine Ketel új tanulmányában annak járt utána, hogy milyen gazdasági következményekkel jár a bűntények áldozataira az őket ért sérelem. Holland adatokon tudták vizsgálni 2005 és 2016 között az összes bűntény áldozatát, így elég nagy minta állt rendelkezésre.
A bűntény elkövetőivel ellentétben az áldozatok természetesen nem a döntésük miatt kerülnek ilyen helyzetbe, így kisebb a szelekciós torzítás esélye. Ugyanakkor nekik is lehetnek megkülönböztető tulajdonságaik, például lehetnek kockázatvállalóbbak, ami ráadásul a munkahelyi viselkedést is befolyásolja, így olyan tulajdonság, ami egyszerre függhet össze azzal, hogy ki válik áldozattá és azzal, hogy kinek milyen a gazdasági helyzete.
Emiatt az áldozatokat nem olyanokkal hasonlították össze, akik nem voltak semmilyen bűnténynek sem az áldozatai, hanem egyszerűen csak hosszú időszakon keresztül nézték az előbbiek bűntény előtti és utáni gazdasági adatai, kontrollálva olyan tulajdonságaira, ami nem változott az időszakban.
Az eredményeik azt mutatják, hogy
rögtön a bűneset után visszaesik az áldozatok jövedelme,
férfiak esetében egy év alatt 7,5 százalékkal, nőknél a hatás még erősebb. A csökkenés pedig később sem fordul meg, az áldozatuk az életpályájuk során várhatóan végig kevesebbet fognak keresni.
Ezzel párhuzamosan a szociális támogatások felvétele megnő az esetükben, nagyjából 3 százalékkal több napig élnek ezzel a lehetőséggel, mint korábban, és ez a növekvő tendencia szintén megmarad hosszú távon is. Ráadásul az egészségügyi kiadások is megugranak az bűneset évében, de később is magasabb szinten maradnak, mint előtte. Ez magába foglalja azt is, hogy
a mentális egészségükre többet kell költeniük,
nem csak a fizikai jóllétre.
Az adatokból az is látszik, hogy a fizikai erőszakot is magában foglaló bűncselekmények esetében a hatás hirtelen jelentkezik, és rövidtávon következik be jelentős változás, míg olyan esetekben, aminél nem okoznak közvetlen fizikai sérülést az áldozatnak, a fent leírt hatások szintén jelen vannak, de fokozatosan jelennek meg az adatokban.
A fentiekből következik, hogy a bűntények vizsgálatánál nem elég azzal foglalkozni, hogy megbüntessék az elkövetőt, figyelmet kel fordítani arra is, hogy milyen hatással lesz ez az áldozat életére, és hogyan lehet megfelelően kompenzálni ahhoz, hogy ezeket a negatív hatásokat minél kisebbre csökkentsék.
