Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2020. június 28. 16:46 Élet

A helyi közösségek tudnak legtöbbet tenni azért, hogy csökkenjen a bűnözés

A közelmúlt amerikai eseményei kapcsán több helyen is felmerült, hogy rendőrök nélkül, a közösség saját megoldásai alapján könnyebben meg lehetne oldani, hogy csökkenjenek a bűncselekmények. A szakirodalomban azonban jóval kevésbé kutatott kérdés, hogy a közösségek milyen hatékonyan tudják csökkenteni a bűnözést a saját köreikben. Patrick Sharkey és szerzőtársai annak jártak utána tanulmányukban, hogy a helyi nonprofit szervezetek milyen hatással vannak a bűnmegelőzésre.

Az USA-ban a kilencvenes és a 2010-es évek között nagyjából felére csökkent a gyilkosságok, személyi sérülések vagy vagyoni káresetek száma. Ennek vizsgálatakor a legtöbb tanulmány a rendőri erő fejlesztésével vagy a szabályzatok szigorításával foglalkozik és azt a következtetést vonja le, hogy ezek segítették az ország bűnügyi helyzetének javulását.

Anekdotikus esettanulmányokból viszont egyértelműen látszik, hogy sokat tudnak tenni a helyi közösségek és szervezetek azért, hogy jobb és biztonságosabb hellyé alakítsák a környéküket. Los Angelesben szabadult elítéltek segítettek az utcák megtisztításában és megfizethető lakásokat építettek a nehezebb sorsú szomszédjaiknak. Washington Heightsban több szervezet összefogott, hogy megtisztítsák a parkokat, amik korábban drogdílereknek és használóknak adtak otthont. Bostonban az elhagyatott telkeket tisztították és zöldítették meg, amivel jelentősen csökkent a bűnözés ezeknek a területeknek a közelében.

Ha közelebbről vizsgálják a bűnesetek drasztikus csökkenését, akkor látszódik, hogy

azokon a helyeken csökken kimagaslóan a bűnözés a kilencvenes évek óta, amelyek az átlagnál rosszabb adottságúak.

 

Ezeken a helyeken tipikusan a helyiekre hárul a belső rend megteremtése, amit legtöbb esetben nonprofit szervezeteken keresztül oldanak meg.

Nagy adatbázisokon azonban az egyedi esetek tanulsága elveszik. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az ismert korábbi kutatások hibája, hogy

nem veszi figyelembe, hogy a bűnmegelőzésre összpontosító nonprofitok megalapulása nyilvánvalóan gyakoribb ott, ahol erre szükség van,

 

vagyis magasabb a bűnesetek száma az átlagosnál. Ezt figyelmen kívül hagyva valóban úgy tűnhet, hogy a nonprofitok nem csökkentik a bűnözést, sőt egyes tanulmányok akár pozitív kapcsolatot is találhatnak (ugyanúgy, ahogy a rendőri erők növekedése is pozitívan korrelál a bűnesetek számával).

Sharkey-ék azonban egy olyan elemzési módszert használnak, amivel kiszűrhető ez a hatás. Ők két szinten becsülik meg a non-profitok hatását, amiben elsőként a bűnözéstől teljesen független non-profitok jelenlétével becsülik meg az elérhető források összegét, és ezzel kombinálva elemzik a bűnmegelőzéssel és közösséggel foglalkozó nonprofitok hatását a bűnözésre. Ezen kívül kiszűrik a különböző környékek egyediségét, amivel az eredményekbe nem számít bele annak a hatása, hogy a környék alapból rosszabb körülményű.

Az így korrigált, tehát a nonprofitok valódi hatását mérő elemzések meggyőző eredményeket mutatnak. Átlagosan, ha tízzel nő a helyi szervezetek száma, akkor 12 százalékkal csökken a gyilkosságok, 10 százalékkal az erőszakos bűncselekmények és 7 százalékkal a vagyontárgyakkal kapcsolatos bűnesetek száma.

Amikor megnézték, hogy ezek a hatások hogyan oszlanak meg a bűnmegelőzéssel és a közösséggel foglalkozó szervezetek között, a legnagyobb hatást

a függőség megelőzésével foglalkozó non-profitok érték el, esetükben tízzel több non-profit szervezet 23 százalékkal csökkentette a gyilkosságok számát

 és további 15, illetve 11 százalékkal a korábban említett bűncselekményekét. Nem sokkal maradnak le a helyi munkahelyek teremtésével foglalkozó szervezetek sem, esetükben a korábbi bűnesetek 21, 14 és 10 százalékkal csökkentek. Ezekhez képest eltörpül a hatása a

bűnmegelőzési szervezeteknek, amik mindössze pár százalékkal csökkentették az összes bűnesetet.

Ebből is látszik, hogy a hátrányos helyzetű környékeken a legnagyobb problémát a munkanélküliség és a kilátástalanságból következő függőségek okozzák. Ha támogatjuk a közösségeket, hogy meglegyenek az anyagi forrásaik a saját problémáik kezelésére, akkor hatékonyan tudnak megküzdeni ezekkel a nehézségekkel és mindenki számára biztonságosabbá válnak az utcák ennek hatására.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Amerika bűnözés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. június 11. 17:01 Élet, Pénz

Az Adria és a Balaton közötti döntést is átbillentheti a 400 forint felé közelítő euróárfolyam

Ha nem fordul a trend, vagy nem lép közbe a jegybank, akkor a balatoni szállásadók és lángosozók dörzsölhetik a tenyerüket.

Torontáli Zoltán
2024. június 4. 13:04 Adat, Élet

Áruk helyett élményeket veszünk, és ez most jól jön a gazdaságnak

Az ipar gyengélkedését a szolgáltatószektor ellensúlyozza, vélhetően a kormány örömére.

Torontáli Zoltán
2024. június 3. 15:06 Adat, Élet

Nem a több munkaóra biztosítja a nagyobb gazdasági teljesítményt

Magasabb egy főre jutó GDP-hez jellemzően kevesebb munkaóra társul az unióban, de az összefüggés persze nem ok-okozati, hanem valószínűleg szerkezeti.

Fontos

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?

Gergely Péter
2024. június 15. 17:33 Pénz

Berobbant a csok plusz, megint nagyon fogynak a támogatott lakáshitelek

Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.