Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. június 28. 16:46 Élet

A helyi közösségek tudnak legtöbbet tenni azért, hogy csökkenjen a bűnözés

A közelmúlt amerikai eseményei kapcsán több helyen is felmerült, hogy rendőrök nélkül, a közösség saját megoldásai alapján könnyebben meg lehetne oldani, hogy csökkenjenek a bűncselekmények. A szakirodalomban azonban jóval kevésbé kutatott kérdés, hogy a közösségek milyen hatékonyan tudják csökkenteni a bűnözést a saját köreikben. Patrick Sharkey és szerzőtársai annak jártak utána tanulmányukban, hogy a helyi nonprofit szervezetek milyen hatással vannak a bűnmegelőzésre.

Az USA-ban a kilencvenes és a 2010-es évek között nagyjából felére csökkent a gyilkosságok, személyi sérülések vagy vagyoni káresetek száma. Ennek vizsgálatakor a legtöbb tanulmány a rendőri erő fejlesztésével vagy a szabályzatok szigorításával foglalkozik és azt a következtetést vonja le, hogy ezek segítették az ország bűnügyi helyzetének javulását.

Anekdotikus esettanulmányokból viszont egyértelműen látszik, hogy sokat tudnak tenni a helyi közösségek és szervezetek azért, hogy jobb és biztonságosabb hellyé alakítsák a környéküket. Los Angelesben szabadult elítéltek segítettek az utcák megtisztításában és megfizethető lakásokat építettek a nehezebb sorsú szomszédjaiknak. Washington Heightsban több szervezet összefogott, hogy megtisztítsák a parkokat, amik korábban drogdílereknek és használóknak adtak otthont. Bostonban az elhagyatott telkeket tisztították és zöldítették meg, amivel jelentősen csökkent a bűnözés ezeknek a területeknek a közelében.

Ha közelebbről vizsgálják a bűnesetek drasztikus csökkenését, akkor látszódik, hogy

azokon a helyeken csökken kimagaslóan a bűnözés a kilencvenes évek óta, amelyek az átlagnál rosszabb adottságúak.

 

Ezeken a helyeken tipikusan a helyiekre hárul a belső rend megteremtése, amit legtöbb esetben nonprofit szervezeteken keresztül oldanak meg.

Nagy adatbázisokon azonban az egyedi esetek tanulsága elveszik. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az ismert korábbi kutatások hibája, hogy

nem veszi figyelembe, hogy a bűnmegelőzésre összpontosító nonprofitok megalapulása nyilvánvalóan gyakoribb ott, ahol erre szükség van,

 

vagyis magasabb a bűnesetek száma az átlagosnál. Ezt figyelmen kívül hagyva valóban úgy tűnhet, hogy a nonprofitok nem csökkentik a bűnözést, sőt egyes tanulmányok akár pozitív kapcsolatot is találhatnak (ugyanúgy, ahogy a rendőri erők növekedése is pozitívan korrelál a bűnesetek számával).

Sharkey-ék azonban egy olyan elemzési módszert használnak, amivel kiszűrhető ez a hatás. Ők két szinten becsülik meg a non-profitok hatását, amiben elsőként a bűnözéstől teljesen független non-profitok jelenlétével becsülik meg az elérhető források összegét, és ezzel kombinálva elemzik a bűnmegelőzéssel és közösséggel foglalkozó nonprofitok hatását a bűnözésre. Ezen kívül kiszűrik a különböző környékek egyediségét, amivel az eredményekbe nem számít bele annak a hatása, hogy a környék alapból rosszabb körülményű.

Az így korrigált, tehát a nonprofitok valódi hatását mérő elemzések meggyőző eredményeket mutatnak. Átlagosan, ha tízzel nő a helyi szervezetek száma, akkor 12 százalékkal csökken a gyilkosságok, 10 százalékkal az erőszakos bűncselekmények és 7 százalékkal a vagyontárgyakkal kapcsolatos bűnesetek száma.

Amikor megnézték, hogy ezek a hatások hogyan oszlanak meg a bűnmegelőzéssel és a közösséggel foglalkozó szervezetek között, a legnagyobb hatást

a függőség megelőzésével foglalkozó non-profitok érték el, esetükben tízzel több non-profit szervezet 23 százalékkal csökkentette a gyilkosságok számát

 és további 15, illetve 11 százalékkal a korábban említett bűncselekményekét. Nem sokkal maradnak le a helyi munkahelyek teremtésével foglalkozó szervezetek sem, esetükben a korábbi bűnesetek 21, 14 és 10 százalékkal csökkentek. Ezekhez képest eltörpül a hatása a

bűnmegelőzési szervezeteknek, amik mindössze pár százalékkal csökkentették az összes bűnesetet.

Ebből is látszik, hogy a hátrányos helyzetű környékeken a legnagyobb problémát a munkanélküliség és a kilátástalanságból következő függőségek okozzák. Ha támogatjuk a közösségeket, hogy meglegyenek az anyagi forrásaik a saját problémáik kezelésére, akkor hatékonyan tudnak megküzdeni ezekkel a nehézségekkel és mindenki számára biztonságosabbá válnak az utcák ennek hatására.

Élet Amerika bűnözés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 16. 15:02 Élet, Közélet

Nem érdekli az embereket az idegesítő magyar víruskövető mobilalkalmazás

Gyakorlatilag senki sem használja Magyarországon a VírusRadart, és ennek megvan az oka. A szoftver sokaknak idegesítően rossz, nincs mögötte erős kommunikáció, Apple-gépekre pedig elérhetetlen.

Fabók Bálint
2020. szeptember 15. 17:07 Élet

Valóság lett a viccből, itt a Lidl saját ruhakollekciója

Már Magyarországon is lehet kapni a kultikussá vált Lidl sportcipőből, és az Aldi is most jelentette be a saját kollekcióját.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 15. 13:50 Élet

A koronavírus mutálódik, de nem tudjuk, hogy tartanunk kell-e ettől

Ami eddig változott, az jelenlegi tudásunk szerint nem súlyosbította a betegség lefolyását, és nem adott a vírusnak menekülési útvonalat az emberi immunválasz elől.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. szeptember 17. 06:49 Adat, Közélet

Hiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a tesztelést

Jelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.

Avatar
2020. szeptember 16. 06:47 Világ

Kinyomtattak 37 magyar gazdaságnyi pénzt, mégsem lettek gazdagabbak

Japánban példátlan gazdasági kísérletbe kezdtek, eszméletlen mennyiségű pénzt nyomtattak a növekedés beindítása végett. Az eredmények felemásak, a fejlett világ mégis követi a példát.

Bucsky Péter
2020. szeptember 15. 06:51 Közélet, Vállalat

A magyar cégek fizetik a multik adókedvezményeit

Megfelezte az elmúlt öt év alatt a társaságiadó-kedvezményeket a kormány, de ezek továbbra is a külföldi tulajdonú cégeket segítik jobban.