A közelmúlt amerikai eseményei kapcsán több helyen is felmerült, hogy rendőrök nélkül, a közösség saját megoldásai alapján könnyebben meg lehetne oldani, hogy csökkenjenek a bűncselekmények. A szakirodalomban azonban jóval kevésbé kutatott kérdés, hogy a közösségek milyen hatékonyan tudják csökkenteni a bűnözést a saját köreikben. Patrick Sharkey és szerzőtársai annak jártak utána tanulmányukban, hogy a helyi nonprofit szervezetek milyen hatással vannak a bűnmegelőzésre.
Az USA-ban a kilencvenes és a 2010-es évek között nagyjából felére csökkent a gyilkosságok, személyi sérülések vagy vagyoni káresetek száma. Ennek vizsgálatakor a legtöbb tanulmány a rendőri erő fejlesztésével vagy a szabályzatok szigorításával foglalkozik és azt a következtetést vonja le, hogy ezek segítették az ország bűnügyi helyzetének javulását.
Anekdotikus esettanulmányokból viszont egyértelműen látszik, hogy sokat tudnak tenni a helyi közösségek és szervezetek azért, hogy jobb és biztonságosabb hellyé alakítsák a környéküket. Los Angelesben szabadult elítéltek segítettek az utcák megtisztításában és megfizethető lakásokat építettek a nehezebb sorsú szomszédjaiknak. Washington Heightsban több szervezet összefogott, hogy megtisztítsák a parkokat, amik korábban drogdílereknek és használóknak adtak otthont. Bostonban az elhagyatott telkeket tisztították és zöldítették meg, amivel jelentősen csökkent a bűnözés ezeknek a területeknek a közelében.
Ha közelebbről vizsgálják a bűnesetek drasztikus csökkenését, akkor látszódik, hogy
azokon a helyeken csökken kimagaslóan a bűnözés a kilencvenes évek óta, amelyek az átlagnál rosszabb adottságúak.
Ezeken a helyeken tipikusan a helyiekre hárul a belső rend megteremtése, amit legtöbb esetben nonprofit szervezeteken keresztül oldanak meg.
Nagy adatbázisokon azonban az egyedi esetek tanulsága elveszik. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az ismert korábbi kutatások hibája, hogy
nem veszi figyelembe, hogy a bűnmegelőzésre összpontosító nonprofitok megalapulása nyilvánvalóan gyakoribb ott, ahol erre szükség van,
vagyis magasabb a bűnesetek száma az átlagosnál. Ezt figyelmen kívül hagyva valóban úgy tűnhet, hogy a nonprofitok nem csökkentik a bűnözést, sőt egyes tanulmányok akár pozitív kapcsolatot is találhatnak (ugyanúgy, ahogy a rendőri erők növekedése is pozitívan korrelál a bűnesetek számával).
Sharkey-ék azonban egy olyan elemzési módszert használnak, amivel kiszűrhető ez a hatás. Ők két szinten becsülik meg a non-profitok hatását, amiben elsőként a bűnözéstől teljesen független non-profitok jelenlétével becsülik meg az elérhető források összegét, és ezzel kombinálva elemzik a bűnmegelőzéssel és közösséggel foglalkozó nonprofitok hatását a bűnözésre. Ezen kívül kiszűrik a különböző környékek egyediségét, amivel az eredményekbe nem számít bele annak a hatása, hogy a környék alapból rosszabb körülményű.
Az így korrigált, tehát a nonprofitok valódi hatását mérő elemzések meggyőző eredményeket mutatnak. Átlagosan, ha tízzel nő a helyi szervezetek száma, akkor 12 százalékkal csökken a gyilkosságok, 10 százalékkal az erőszakos bűncselekmények és 7 százalékkal a vagyontárgyakkal kapcsolatos bűnesetek száma.
Amikor megnézték, hogy ezek a hatások hogyan oszlanak meg a bűnmegelőzéssel és a közösséggel foglalkozó szervezetek között, a legnagyobb hatást
a függőség megelőzésével foglalkozó non-profitok érték el, esetükben tízzel több non-profit szervezet 23 százalékkal csökkentette a gyilkosságok számát
és további 15, illetve 11 százalékkal a korábban említett bűncselekményekét. Nem sokkal maradnak le a helyi munkahelyek teremtésével foglalkozó szervezetek sem, esetükben a korábbi bűnesetek 21, 14 és 10 százalékkal csökkentek. Ezekhez képest eltörpül a hatása a
bűnmegelőzési szervezeteknek, amik mindössze pár százalékkal csökkentették az összes bűnesetet.
Ebből is látszik, hogy a hátrányos helyzetű környékeken a legnagyobb problémát a munkanélküliség és a kilátástalanságból következő függőségek okozzák. Ha támogatjuk a közösségeket, hogy meglegyenek az anyagi forrásaik a saját problémáik kezelésére, akkor hatékonyan tudnak megküzdeni ezekkel a nehézségekkel és mindenki számára biztonságosabbá válnak az utcák ennek hatására.
Élet
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
