Megnőtt a koporsók alapanyagát adó fa, a szállításhoz szükséges benzin és a hűtést biztosító áram ára, ráadásul egyre kevesebb a sírásó. A 15-20 milliárd forint éves forgalmú, kellékgyártókkal és -forgalmazókkal, temetőfenntartókkal és krematóriumokkal együtt mintegy 460 céget számláló szektorban ráadásul a világjárvány alatt megnőttek a munkaterhek.
A terület mindeközben átalakul: a temetőkön kívüli, „külső” cégek gyakran extra szolgáltatásokat kínálnak, ezek akár egymillió forintra is felhúzhatják egy szertartás költségét. Egyre gyakoribb a kisrepülőgépes búcsúztatás vagy éppen a hamvak ékszerbe foglalása.
Emellett a koporsós és hamvasztásos alapszolgáltatás ára szinte folyamatosan, évek óta emelkedik. A temetkezés egyszerűbb formái is egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek a hozzátartozóknak, ezért egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a szándékuk szerinti méltó búcsúztatást.
Ugyanakkor ez helyzetbe is hozza a legolcsóbb, nem mindig a legetikusabb módon – például kórházak közelében – hirdető, a különböző szolgáltatásokat átláthatatlanul számlázó szolgáltatókat. A szektor érdekképviseleti szervezetei – elsősorban az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület, illetve a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesülete – több javaslatot is megfogalmaztak az elmúlt években az állam felé, eredmény nélkül.
Átlagosan 212 ezerbe kerül a hamvasztásos temetés
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatsorából kiderül, hogy idén szeptemberben a koporsós temetési alapszolgáltatás – sírásással, ravatalozással, temetéslevezetéssel, gyászkocsival – 293 230 forint volt, míg a hamvasztás utáni alaptemetésé – ravatalozással, áldozati lánggal, temetéslevezetéssel és az urnát szállító gyászkocsival – 212 210 forint.
A tavaly szeptemberi átlagárakhoz képest ez több mint 10 százalékos emelkedés. A temetkezés ezzel az átlagos inflációnál nagyobb mértékben emelkedő fogyasztói árak toplistáján is előkelő helyen szerepel. Az alábbi grafikonon a temetkezési alapszolgáltatások átlagárának alakulását ábrázoltuk.
Ezzel is összefügghet, hogy az olcsóbb hamvasztást egyre többen választják, bár ez a tendencia a nyugati világban zajló nagyobb kulturális-társadalmi változásokhoz is kapcsolódik. Magyarországon európai összehasonlításban is elég magas a hamvasztásos temetkezés aránya: Budapesten ez már 80 százalék, de országosan is meghaladja a 60 százalékot.
Nem véletlen, hogy februárban változtatott a kormány a szabályozáson: az elhunyt hamvasztását már nemcsak a területi, hanem az ország bármelyik krematóriuma elvégezheti. Ez elméletileg kiegyenlíti majd a kihasználtságból következő árkülönbségeket, így kevesebb eséllyel állhat elő olyan helyzet, hogy a hozzátartozóknak várniuk kell a hamvasztó szabad kapacitására, ami előfordult a koronavírus-járvány legnagyobb többlethalálozást hozó hónapjaiban.
Drágább a fa
A hamvasztásos és koporsós alapszolgáltatás-drágulásnak több oka van: a fa világpiaci ára mintegy háromszorosára nőtt az elmúlt évben, ráadásul a Világgazdaság korábbi cikke szerint ennek még csak egy része szivárgott be a magyar árakba. Következésképp a következő hónapokban további drágulás várható mindkét szolgáltatásnál, mivel jogszabályi előírás a koporsó használata a hamvasztás során is.
Az érdekképviseleti egyesületek szerint munkaerőhiány van a szektorban, az utóbbi években több alkalommal megrendezett sírásóversenyek ellenére is egyre kevesebben akarnak sírásónak menni. A pandémia alatt a szigorú járványügyi előírások miatt nőttek a költségek és munkaterhek is.
Az évi mintegy 20 ezer temetést végző, a Fővárosi Önkormányzat által meghatározott hatósági árakkal dolgozó Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) – az országosan mintegy félezer szolgáltató egyik legnagyobbika – a G7 kérdésére közölte: beszállítóik jelezték a faanyag árainak jelentős emelkedését, és „átlagosan 8 százalék körüli áremelést érvényesítettek.“
Ezt a BTI nem hárította át a családokra, vagyis lenyelték az alapanyag drágulását és idén nem emeltek árat, „ezek a folyamatok ugyanakkor tovább növelik a BTI pénzügyi forráshiányát, veszteségeit“, írták.
A sírásók hiányát konkrétan nem erősítette meg a BTI, általánosabban fogalmaztak. Azt írták, a területen érzékelhető a munkaerőhiány, és „megnehezült a hiányzó létszám pótlása“. Ehhez hozzátették: az új fővárosi közműcégben, a hulladékgazdálkodást, köztisztaságot, távhőszolgáltatást, kertészetet, temetkezést és kéményseprést egyesítő Budapesti Közművekben lehetőség lesz a kritikus területeken a létszámhiány felmérésére és enyhítésére.
Áfacsökkentés vagy előtakarékosság
A drágulás újra ráirányította a figyelmet a temetkezési vállalkozókat tömörítő szervezetek korábbi javaslataira, amelyek arról szólnak, hogy az állam enyhítse a hozzátartozók anyagi terheit, és segítse a temetkezési szolgáltatókat: nyugati mintára javasolták a temetkezési áfa csökkentését és az állami kegyeleti előtakarékossági számla bevezetését is.
Jelenleg az önkormányzatok állják a köztemetések költségeit, és az önkormányzatok adhatnak szociális alapú temetési segélyt is a rászorulóknak.
Az állam részéről az elmúlt években a helyzet javítására a szociális temetkezés bevezetése merült fel: egy 2014-es törvénymódosítás elhalasztott, 2024-es hatályba lépésétől az állam átvállalná egyes temetések költségeit, amennyiben a hozzátartozó vagy egy általa felkért személy maga működik közre a halott eltemetése során: a hozzátartozó végezné a koporsó vagy urna szállítását, eltemetését, az állam pedig vállalná cserébe a holttest hűtésének és hamvasztásának költségeit. Az említett egyesületek nem támogatják az intézkedést.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
