Fontos, hogy a megfelelő dolgokat csináljuk ahelyett, hogy a dolgokat megfelelően csinálnánk
A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.
David Teece-szel – aki 2011-ben nyerte el a Herbert Simon-díjat és látogatott el Budapestre – a Berkeley Kutatóintézetben találkoztunk. Az interjú során arról kérdeztük, hogy mi a lényege az általa létrehozott dinamikus képességek modelljének, mi a mesterséges intelligencia potenciális következménye a menedzsmentben, illetve miben látja a felsőfokú oktatás lényegét.
David Teece munkásságának fő eleme a dinamikus képességek térnyerése a gazdaságtudományban, valamint a menedzseri képességek kiemelése az alapvető közgazdaságtani paradigmából. Kritizálja az alapvető mikroökonómiát, és azt állítja, hogy nem ad elégséges választ arra, hogy mi mozgatja a vállalatokat azokon a területeken, ahol az innováció és a változás mindennapos és szükséges a túléléshez. Nem elégséges az alapvető folyamatok optimalizálása, olyan képességeket kell kialakítani, amik segítenek megfelelni a változó környezetben. A dinamikus képességek koncepciója szerint a vállalatok úgy tartják fenn az evolúciós képességeiket, hogy változó környezetben új lehetőségeket aknáznak ki, illetve formálják az iparági környezetet, amiben jelen vannak.
A dinamikus képességek lényege, hogy a megfelelő dolgokat csináljuk, míg a hagyományos képességek vagy a tankönyvi gazdaságtan lényege, hogy a dolgokat megfelelően csináljuk.
A dinamikus képességek alapvető értéke a változás, és ennek stimulálása a környezeten belül. Az elmúlt évtizedben ez egyre egyértelműbb jelenség: például láthatjuk az inkumbens – az ágazatot régóta uraló – bankok és a feltörő fintech cégek küzdelmét. Ebben a helyzetben a tradicionális bankok nehezen tudnak válaszolni az új trendekre, és nem képesek ezeket formálni, miközben a fintech cégek az innovatív megoldásaikkal elkezdtek megkérdőjelezni sok elavult gyakorlatot.
Egy másik aspektus, ahol Teece kiemeli a változásra való igényt, a felsőoktatás, ezen belül különösen a közgazdaságtan egyetemi oktatása. A tradicionális közgazdaságtani iskolák és a gazdaságtudományt tanító egyetemek manapság egyre jobban fókuszálnak az akadémiai tudásra, azonban ehelyett
a gyakorlati tudást és az innovációt kellene előtérbe helyezni.
Ez Kaliforniában, a Szilícium-völgyben egyre inkább elterjedt szemléletmód. Olyan képzéseket indítanak, amik tudományok közötti átmenetet biztosítanak, így javítva a gyakorlati alkalmazhatóságot és gyarapítva a tapasztalatokat. Például a mesterséges intelligencia térnyerése miatt szükséges a mérnökök és a menedzserek erősebb kooperációja, hiszen a szaktudás is szükséges a legjobb döntések meghozatalához.
Az elmúlt években egyre fontosabb kérdés a közgazdaságtanban a nagy technológiai cégek szabályozása. Teece és szerzőtársa, Nicolas Petit a nagy tech-cégeket vizsgálták az elmúlt évben, és közöltek egy összefoglaló cikket arról, hogy milyen módokon vannak jelen a dinamikus képességek ezekben az óriási technológiai cégekben. A cikk arra világít rá, hogy a big tech cégek nem rendelkeznek egyértelmű versenyelőnnyel. Annak érdekében, hogy a piacvezető pozíciójukat képesek legyenek megtartani, kulcsfontosságú a dinamikus képességek implementálása az üzleti tevékenységükbe.
A digitális iparágakban nagyobb bizonytalanság származik az információs egyenlőtlenségekből, a rosszul definiált tulajdonjogokból és abból, hogy nincsenek jól rendszerezett intézmények, amik meghatározzák az árakat. Ezek miatt szükséges az, hogy erőforrásokat fordítsanak a dinamikus képességek fejlesztésére, ha ezt nem teszik meg, akkor elveszítik a versenyelőnyüket.
A fentiek miatt Teece szerint a jelenlegi szabályozói környezet sem az EU-ban, sem Amerikában nem nőtt fel a feladathoz – szükséges, hogy a szabályozó szervek az innováció szemszögéből közelítsék meg ezeket az iparágakat, és erre alapozzák döntéseiket. Amíg ez a pillanat nem jön el, több kárt okoznak, mint hasznot.
A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
