Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. március 16. 17:02 Élet

Húszezer magyar életét menthetné meg egyetlen szűrőprogram átalakítása

A vastagbélrák magas halálozási aránnyal járó, korai szakaszban kevés tünetet mutató ráktípus. Végzetes következményeinek elkerülésében a szűrésnek kiemelt jelentősége van. Sajnos a betegség miatt az Európai Unió 27 tagállamából Magyarországon haltak meg a legtöbben 2017-ben. Leginkább az 50 éven felülieket fenyegető betegségről van szó, ez a korosztály pedig a magyar társadalom egyre nagyobb részét képezi, így az érintettek száma beavatkozás nélkül csak nőne.

A szűrővizsgálatok általános célja a betegség vagy a fokozott kockázat korai felismerése, majd a kockázat csökkentése és a betegség korai kezelése. Az Európai Bizottság ajánlása alapján a rosszindulatú daganatok közül három esetén javasolt népegészségügyi célú, szervezett szűrési programot biztosítani a lakosság számára. Ezek a méhnyak-, emlő-, valamint a vastag- és végbélszűrés. Ezekben az esetekben ugyanis megfelelő minőségű és mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a szűrésre használt módszer hatásos, csökkenthető a daganat miatt bekövetkező halálozás mértéke, és a szűrési program költséghatékony módon működtethető.

Magyarországon a jelenlegi vastagbél-szűrőprogram 2018 decemberében kezdődött. Kulcsszereplői azok a háziorvosok, akik önkéntesen csatlakozhattak a programhoz. Feladatuk, hogy az 50 és 70 év közötti pácienseiket bevonják a szűrési programba, amely fájdalommentes székletvizsgálatot jelent. Az ehhez szükséges tesztet a háziorvosok adják át, és abban az esetben, ha a vizsgálat eredménye a székletben elváltozásra utaló jelet mutat, a háziorvosok továbbítják a pácienseket az eredmény hátterének kivizsgálására. A szűrőprogram mindenkinek szól 50 és 70 éves kor között, de jelenleg a tesztre való meghívást csupán az ilyen korúak közel fele kapja meg, a meghívottaknak pedig csak 40 százaléka él a lehetőséggel. Emiatt ebben a formában a szűrőprogram a 2050-ig bekövetkező vastagbélrák miatti halálozások számát mindössze nagyjából 6,2 százalékkal tudná csökkenteni.

Az Európai Unió Horizon 2020 kutatási keretprogramja által támogatott EU-TOPIA nevű kutatási projektben angol, észt, finn, holland, magyar, olasz és szlovén szakemberek vizsgálták, hogyan lehet az európai országok daganatos betegség szűrési programjait eredményesebbé és költséghatékonyabbá tenni. A magyarországi vastagbélrákszűrési program hatékonyságának javítására a kutatói együttműködésből előremutató javaslatok születtek. A kutatási projektnek ebben a részében a magyarországi Syreon Kutató Intézet, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Rotterdami Erasmus Egyetem működött aktívan közre. Az eltérő hátterű kutatók a felmerülő szempontokat széles körben tudták mérlegelni, érintve a betegek, az egészségügyi szolgáltató és közvetve a társadalom egészének érdekeit is.

A kutatás közgazdasági számításokkal vizsgálta a program egyes lehetséges változtatásainak költségeit és hasznait. Ennek módszere egy olyan mikroszimulációs közgazdasági modell volt, amely kifejezetten a vastagbélszűrés különböző tényezőinek jelenlegi hatékonyságát és esetleges fejlesztéseit elemezte statisztikai módszerekkel.

Ezen túl a kutatás feltérképezte a jelenlegi program sikerességének akadályait is. Ezek között elsősorban említendő, hogy a szűrésben résztvevő háziorvosok száma alacsony, aminek feltételezett okai a hazai szakemberek túlterheltsége, magas átlagéletkoruk, és a szűrés hátterét a háziorvosi oldalról biztosító informatikai rendszer használatának nehézségei. Az utóbbi fejlesztése valamennyit lendíthet a program hatékonyságán, mert segítheti a háziorvosok nagyobb arányú önkéntes részvételét. Ez a javulás azonban közel sem olyan mértékű, mint a kutatásban modellezett átfogó fejlesztés, melynek keretében

a tesztek szétosztásának feladatát a túlterhelt háziorvosokról a gyógyszertárakra helyeznék át.

Az eredmények szerint a fejlesztés javítaná a szűrés hatékonyságát, mivel megteremtené az esélyt arra, hogy mindenki meghívást kapjon a tesztelésre, akit életkora miatt jelentősebb mértékben fenyeget a vastagbélrák. A teszthez való hozzáférés javítása nagyobb számú lehetséges érintett részvételét is biztosítaná, ami lehetővé tenné számos vastagbélrákos megbetegedés korai stádiumú vagy a rákot megelőző állapotban történő felfedezését.

Annak érdekében, hogy a gyógyszertárak bevonása biztosítani tudja a jobb hozzáférést a szűrési tesztekhez, célszerű lenne egyeztetni a gyógyszerészek szakmai érdekvédelmi szervezeteivel, és megegyezésre jutni abban, hogy minden patika csatlakozzon a programhoz. Szükséges megfelelő ösztönzési rendszert is kialakítani. Ennek eszköze lehet egy egyszeri, receptdíj-jellegű finanszírozás, ahol minden egyes célcsoportba tartozó személynek átadott szűrési teszt után a gyógyszertárak egy egyszeri díjazásban részesülnének.

Természetesen rendkívül fontos a meghívott korosztály hajlandósága arra, hogy elvégezze a tesztet.

A szűrés a kutatás által vizsgált időszakban közel húszezerrel több életet menthet meg,

ha a meghívottak 70 százaléka hajlandó a tesztet átvenni, ezen belül pedig a résztvevők 95 százaléka el is végzi a tesztet, vagyis laborvizsgálatra kerül sor az erre használandó mintán. Mivel a reform önmagában nem feltétlenül idézné elő a meghívottak között a nagyobb arányú részvételt a tesztelésben, a részvételi hajlandóság növelésében a háziorvosoknak továbbra is kulcsszerepe lenne. És természetesen abban is, hogy ha egy teszt elváltozást jelez, a beteget háziorvosa továbbítsa vastagbélvizsgálatra. A teszt kiosztásával és elvégzésével kapcsolatos, sokkal nagyobb terhet jelentő adminisztratív és szervezési teendők viszont lekerülnének a háziorvosok válláról.

A szűrőprogram hangsúlyának áthelyezése a háziorvosokról a gyógyszertárakra tehát minden szempontból előnyös lenne. A változtatások – a becslések alapján elfogadható mértékű többletköltségekkel – biztosítanák a vastagbélrák nagyobb arányú korai felfedezését, ami jelentősen csökkenthetné a betegség miatt bekövetkező halálozások számát.

(A szerző a Syreon Kutató Intézet egészségügyi közgazdásza, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnökségi tagja. A cikk elkészítésében közreműködött Baló Sára és Vokó Zoltán.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy magyar régióban haltak meg a legtöbben rák miatt az EU-n belülNépességarányosan Közép-Dunántúlon volt az egész EU-ban 2016-ban a legtöbb rákos haláleset. Észak-Magyarország a 65 év alattiak rákos halálozásában vezet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBulgáriában és Romániában is sokkal kisebb arányban halnak meg az emberek rákban, mint MagyarországonAz unióban messze nálunk a legrosszabb ez a mutató. Ciprus, Finnország és Málta vezet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Az ember fél, mégis megy előre” – így dolgozik egy onkológus a járványbanA konzultációra bejáró rákos betegek fele eltűnt a járvány miatt, és biztos, hogy az új betegek egy része nem jut el időben az orvoshoz - mondja Szántó István onkológus.

Élet rák rákbetegek szűrés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar Avatar
2021. április 6. 14:44 Élet

„A politikusok csak akkor hallgatnak a gazdasági kutatókra, ha válság van”

Azért beszélünk a korábbinál sokkal többet az egyenlőtlenségről, mert populizmushoz vezetett - mondja Olivier Blanchard a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Avatar
2021. április 4. 18:53 Élet

Egészségünk nagyrészt a tanult képességeinken múlik

A genetika és a nevelés is fontos az egészség szempontjából, sőt, az utóbbi végső soron többet nyom a latba.

Avatar
2021. április 3. 16:46 Élet

Már csak 10 ezret kell aludni, hogy elérjük az osztrák életszínvonalat

Tavaly a 2002-es osztrák életszínvonalon éltünk, de ha a következő évtizedekben sikerülne fenntartani az utóbbi húsz év felzárkózási ütemét, 2048-ra utolérnénk Ausztriát.

Fontos

Stubnya Bence
2021. április 10. 06:58 Podcast

A legjobb iskolai teljesítmény sem hoz annyi vagyont, mint az öröklés

G7 Podcast! A magas jövedelem mellett a szülők vagyona is komoly előnyt ad az életben a fiataloknak. Hogy mekkorát, arról Darvas Zsolttal beszélgettünk az új kutatása alapján.

Torontáli Zoltán
2021. április 9. 06:25 Adat

Nagyítóval kell keresni az árkülönbséget az Aldi, a Lidl és a Penny Market között

Tizennégy hónapja vásárolunk a diszkontokban, de most tényleg feltehetjük a kérdést: van bármi különbség a három lánc között? És hogyan állnak a Tescóhoz képest?

Avatar
2021. április 8. 17:05 Világ

Merkel visszavonulása után akár fel is értékelődhet Magyarország szerepe

Az idei választások után új kormánykoalíció jön, és a Danube Capital elemzése szerint az új korszakban, illetve a járvány hatására akár még vonzóbbak is lehetünk a német ipar számára.