Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. május 19. 06:51 Élet

„Az ember fél, mégis megy előre” – így dolgozik egy onkológus a járványban

A konzultációra bejáró rákos betegek fele eltűnt a járvány miatt, és biztos, hogy az új betegek egy része nem jut el időben az orvoshoz – mondja Szántó István onkológus a G7-nek adott interjúban. Az érem másik oldala, hogy a kórházi munka a távvizitnek köszönhetően modernebb lett, és sokkal több idő jut most a tényleges orvosi feladatokra.

Egy friss felmérés szerint a magyar felnőttek 60 százaléka tart a rákos megbetegedésektől, és ez nagyobb arány, mint ahányan a koronavírustól félnek. Meglepi ez az adat?

Olyan értelemben igen, hogy én még keveslem is ezt, úgy 90 százalékra tettem volna a daganatos betegségek miatti aggódást. Annyira bele van kalapálva ma az emberek fejébe a koronavírus, hogy senki sem tudja kivonni magát alóla, de ha egy egészséges embert kérdezünk, hogy milyen betegségtől fél, akkor általában senki nem említi a tuberkulózist vagy akár az AIDS-t, inkább azt mondja, csak rákom ne legyen, a többi nem érdekel.

Ön a kórházi főállása mellett egy olyan cégnek dolgozik, az OncoLogicnak, amely az amerikai IBM mesterséges intelligencia megoldását, a Watsont használja a tanácsadáshoz. Mit tud ez, amit egy orvos ma nem tudhat?

Elképesztő mennyiségű információt tud értelmezni, és ezt az információmennyiséget nagyon gyorsan le tudja fordítani az orvos számára hasznos tanácsokra. Ha nekem kell utánanézni valaminek, akkor az sokáig tart, a Watson pedig a konkrét betegadatokból kiindulva ad tanácsot. Az emberrel ellentétben a gép fáradhatatlan és befolyásolásmentes. Nincs a háttérben semmi más, csak az adatok és az iszonyú mennyiségű tudományos szakirodalom, és ettől objektív az eredménye. Ennek ellenére a Watson akkor használható igazán jól, ha a betegség elején vagyunk. Ha mindenen túl van már a beteg, és azért jön hozzánk, hogy végső elkeseredésében kérdezzük meg, mit mond a Watson, az nem jó, mert az ilyen esetekre nincs szakirodalom.

A Watson tévedhetetlen? Mindig jó tanácsot ad?

Egy gyakorló onkológusnak mindig kell, hogy legyen elképzelése egy kezelésről, de kizárt, hogy sose tévedjen. Ezért jönnek létre a különböző orvosszakmák képviselőiből az onko-teamek, hogy a döntések minél szélesebb tudásra épüljenek. A Watson olyan, mint egy virtuális onko-team, minden orvosszakmát lefed, és pótolni tudja a teamet, de szigorúan csak egy döntéssegítő program. A terápiás tanácsot nem a Watson adja, hanem az orvos. Előfordult nálam is, hogy felülbíráltam a Watsont, mert például olyan volt a javaslata, ami Magyarországon nem szokványos, vagy egyszerűen nem kivitelezhető. De volt fordított eset is, amikor én nem azt gondoltam volna, amit a Watson javasolt, de végül hittem neki, mert szakirodalmi tájékozottságban nem lehetek okosabb nála.

Ha az állami egészségügyben is lenne Watson, ugyanígy lehetne használni?

A Watson egy plusz biztosíték lenne arra, hogy az orvos döntése jó. Sokszor előfordul, hogy jön a beteg, és azt kéri, hogy egy korábbi orvosi szakvéleményt bíráljunk felül, mert jó, ha meg lehet ezzel erősíteni. Szlovákiában például a magánbiztosítók csomagjaiban benne van ez a watsonos megerősítési lehetőség, és 17 szlovák kórház is partner ebben.

Nálunk jellemzően kik fordulnak a Watsonhoz?

Késői stádiumban lévő betegeken általában nem tudunk ezzel a módszerrel segíteni, mert ahogy mondtam, a Watson nem erre való, de ettől eltekintve tökéletesen vegyes a páciensek köre. Mivel minden elektronikus felületeken zajlik, a digitális eszközök használata feltétlenül szükséges hozzá, ennek hiánya adott esetben lehet akadály. Most, a koronavírus-járványban még a konzultációk is online felületen zajlanak.

Mint ahogy az állami egészségügy is a távvizitre tért át. Hogy boldogulnak ezzel?

Rengeteg dolgot meg lehet oldani így. Akár egy bőrproblémát is lehet kezelni a távolból, bár egy lábtörést persze nem. És ez tényleg jó, sok időt megspórolunk a betegeknek azzal, hogy egyszerű ügyek miatt, tanácsért, receptért vagy beutalóért nem kell személyesen megjelenni az orvosnál. Az lesz az érdekes kérdés, hogy a járvány után hogyan fog ez visszaállni.

Akkor majd rábeszéljük a beteget, hogy újra legyen szíves 50 kilométert utazni egy receptért? Majd azt mondjuk neki, hogy a járványban meg tudtuk oldani, mostantól azonban már megint nem tudjuk?

Ez egy kényszerűségből megtett modernizáció?

Igen, és biztos, hogy az orvoslásban van ennek helye, ez nem kérdés. Egyébként elméletileg most is jöhetnének személyesen a betegek hozzánk, de nem jönnek. Miért jönnének, ha nekik is így jobb?

Hogyan változtatta meg ez a kórházi hétköznapokat?

Nekünk, orvosoknak sokkal könnyebb lett a dolgunk, de például az asszisztensek tízszer annyit dolgoznak, mint régen. Nekik minden telefont fel kell venniük, és nem ritka, hogy egy beteg tízszer betelefonál egy nap, gyakorlatilag értelmetlen kérdésekkel.

De nekem könnyebb, hogy a betegek nem jönnek be csak úgy, beszélgetni. Korábban ez mindennapos volt, most sokkal több időm van a tényleges orvosi munkára.

Jól ki lehet szűrni a telefonon keresztül, hogy kinek mennyire súlyos a problémája?

Biztosan nem 100 százalék a hatékonyság. Az ember azt reméli, hogy ha nagyon gyakorlott, lelkiismeretes, és odafigyel, akkor keveset hibázik. Ennek ellenére biztos hibázik. Biztos van olyan, akit behívunk, pedig nem kellett volna, és biztos van olyan, akinél nem tűnik komolynak a dolog, és mégis az. De minden foglalkozás ilyen, aki úgy indul neki az orvosi karriernek, hogy biztosan nem hibázik, az nagyon öntelt.

Hány új daganatos megbetegedés van egy évben Magyarországon?

Évente 70-100 ezer az új beteg száma, ez rengeteg. Rossz a statisztikánk a halálozásban is, és az új betegszámban is elsők vagyunk Európában.

Az elmúlt két hónapban a járvány alatt ezek az új betegek hogyan jutottak el az orvosokhoz?

Biztos, hogy rosszabb lett a helyzet ebben a tekintetben. A szabály az, hogy tartós egészségkárosodás vagy életveszély esetén az ellátást a járványnak nem szabad befolyásolnia. Ha valaki szül, vagy eltörik a lába, vagy rákja van, akkor szabályszerűen el kell látni. De a közhangulatot annyira a pánik határozza meg, hogy az egészségügyi személyzet is gyakran érzelmi motivációk alapján dolgozik, és nem tud teljes mértékben józan döntéseket hozni. Annyira belénk sulykoltak mindent, és ezt nem konzekvensen tették, hogy a sűrűn változó szabályok közepette mindenki meg van egy kicsit zavarodva. Az amerikai statisztika szerint ott a járványban 6 hónap alatt 80 ezer plusz daganatos halál várható, csak azért, mert a betegek kiesnek a szűrésből és az ellátásból.

Magyar becslés nincs erre?

Nem láttam ilyet. Minden hasonló esetben az amerikai statisztikából indulunk ki, mert a közvélekedés szerint az ottani adatok a legpontosabbak. Visszautalnék a Watsonra, mert a kérdésére azért nem tudok most hirtelen pontosabban válaszolni, mert arra sem volt időm, hogy azt a cikket végigolvassam, amiben a 80 ezer plusz halálozás adata szerepelt. Olyan mennyiségű információ ömlik rám, hogy csak azokat a cikkeket olvasom, amelyeknél érzem, hogy a döntéseimet befolyásolni fogják. A Watson azt mondja, hogy ma napi 73 órát kellene egy orvosnak olvasnia ahhoz, hogy képben legyen a szakirodalommal. Én ezt nem tudom megtenni.

Miben változott még a kórházi élet a járvány alatt?

Mint mondtam, meglepően több időm van a benti betegekre. A kezelések száma nem változott, de a konzultációnál fele annyi a beteg, mint korábban, és ez nagyon nagy különbség. Ugyanakkor osztályvezetőként irtózatos mennyiségű járványügyi információt kellene továbbítanom a munkatársaim felé.

Az előírások folyton változnak, és sokszor nehéz megfelelni a követelményeknek. Emiatt sokkal nagyobb lett a stressz, plusz még az ember a saját egészségéért is aggódik.

Én is ember vagyok, magamat is féltem, a családomat is, de az embernek persze mennie kell dolgozni. Érdekes élmény, hogy az ember fél, mégis megy előre.

Hol van a konzultációra járó betegek fele?

Telefonon jelentkeznek, vagy ha nem, akkor nem tudom.

Az ágyszámcsökkentés érintette az onkológiát?

Nem, ebből a szempontból is privilegizált helyzetben van a szakmánk.

Milyen védőfelszerelésben dolgozik most egy onkológus?

Sebészi maszkokat használunk, és most már van belőle elég. Nálunk nagyon komplikált dolgok azért nincsenek, de amikor például engem szűrtek, ott mindenki tetőtől-talpig be volt öltözve. A szűrést végigcsinálni olyan iszonyatos terhelés, amit nehéz elképzelni. Ezt vagy elszántságból csinálja az ember, vagy sehogy.

Önt hányszor szűrték koronavírusra?

Egyszer.

Mikor?

Körülbelül két hete. Ez elvileg 10 napig érvényes. Örültem neki, hogy negatív lettem, mert ha pozitív az eredmény, akkor nem tudtam volna bejárni dolgozni.

Orvosként mi a véleménye, miért ilyen alacsonyak a fertőzési és halálozási adatok nálunk?

Én nem látom kifejezetten jónak a számokat, de nem látunk bele a részletekbe. A mélyszegénységben élő tömegeknél például az sem biztos, hogy eljutnak a betegek orvoshoz, és ha meghalnak, akkor elvileg kötelező lenne mintát venni tőlük, de nem tudom, hogy ezt mennyire lehet betartani.

A napi híreket a statisztikákról követi?

Már szándékosan hanyagolom. Ha az ember meg akar őrülni, akkor stresszelheti magát, de én próbálok ebben a tekintetben némi egészséges távolságtartással élni.

Élet interjú járvány kórház koronavírus mesterséges intelligencia onkológus rák rákbetegek Watson Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. július 10. 17:08 Élet

Gyorsuló ütemben vágják a fákat Európa erdőiben

Miközben Európa-szerte egyre többet hallani a klímaerdők telepítésének szükségességéről, a meglévő erdős területeken nagyot nőtt a fakitermelés intenzitása az elmúlt pár évben.

Torontáli Zoltán
2020. július 10. 12:16 Élet

Kevesen akarnak visszamenni az irodába, de muszáj lesz, mert túl sok pénz van benne

A hosszú távú szerződések és az építésre felvett hitelek miatt nem lehet egyik-napról a másikra megszüntetni az irodákat, a piaci szereplők többségének elemi érdeke, hogy az irodisták ne maradjanak otthon.

Hajdu Miklós
2020. július 8. 12:58 Élet

Olyan rosszul étkeztetik dolgozóikat a multik a fejlődő országokban, hogy még a termelékenységük is romlik

Amellett, hogy jelentős összegeket buknak a vállalatok a maximálistól elmaradó munkatermelékenység miatt, a hírnevüket is egyre inkább fenyegeti a dolgozók nem megfelelő élelmezése.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 10. 06:25 Közélet

Egyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

Fabók Bálint
2020. július 8. 06:31 Élet

“Mindennapos őrlődés volt, hogy tudod, hogy fogy a pénz, és baromira nem tudod, mikor lesz ennek vége”

A taxis diszpécsernek 500 forintja maradt. A felszolgáló már nem akar robotként élni. A fodrászt megőrjítette a járvány. Mi lett azokkal, akik elvesztették a munkájukat?

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.