Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. július 19. 07:43 Élet

Harminc kiló csirkemell a szoknya alatt – hogyan lopnak az élelmiszerláncoknál?

Egy budapesti diszkontáruházban rendszeresen előfordult, hogy zárás után üres húsos dobozokat találtak az eladandó ruhák között. Úgy lopták ugyanis a becsomagolt húsokat, hogy a dobozukat eldugták a ruhás tárolókba, a húsokat pedig berakhatták egy szatyorba, mintha a piacon vásárolták volna.

Hiába ismétlődött meg heti több alkalommal az eset, a tetteseket sosem kapták el. Ahogy jellemzően a többi tolvajt sem. „Naponta találtunk hasonló üres csomagolásokat a boltban, jégkrémtől a túró rudiig, de félévente kábé egy elkövetőt, ha elfogtak az őrök” – mondta az üzlet munkatársa.

A lopások mindennaposak a magyar élelmiszerboltokban, és a fenti példához hasonlóan egészen meglepő módszerekkel is próbálkoznak. A tettesek között előfordul éhező nyugdíjas, babakocsis kismama, aluljárós seftes, saját alkalmazott vagy akár polgármester-feleség is. Mintegy féltucat, diszkontokban és hipermarketekben dolgozó boltost kérdeztem a jelenségről, akik a vásárlók mellett a munkatársaik módszereiről is beszéltek, és arról is, hogy döntő többségében miért nem kapják el a tolvajokat soha.

Kisétálnak az új ruhákban

Az általam megkérdezett boltosok szerint hiába mindennaposak a lopások, ezekkel jellemzően csak utólag szembesülnek. A zárás után a ruhák között megtalált húsos dobozokhoz hasonlóan rendszeresen találnak eldugott helyeken csokipapírokat, péksütik csomagolását vagy éppen üres mogyoróhéjat.

Szintén jellemző a ruhák kicserélése: az új ruhákat felkapják, a meglévőket pedig bedobják az eladandók közé. „Annyira elterjedt ez a módszer, hogy van, aki a cipőjét és a nadrágját egyszerre cseréli ki” – mondta egy boltos. „Múltkor találtunk egy pár szakadt használt gyerekszandált a ruhák között. Nyilván nem mezítláb ment haza a gyerkőc” – mondta egy másik. Szerinte kamerán visszanézve mindig elcsodálkoznak, hogy mikor van a tolvajoknak érkezése megenni egy csokit vagy felvenni egy ruhát, mivel mindig mászkál valaki körülöttük pakolás közben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Aldi-Lidl-Penny hármas átvette a pénztárcánk feletti irányítástA diszkont élelmiszerboltok megelőzték a hipermarketeket, és átvették a vezetést, ha azt nézzük, hogy a vásárlók hol költik el a legtöbb pénzt. Idővel akár háromszor annyi diszkont bolt is lehet az országban, mint most.

A tolvajok között különösen népszerűek a kisebb csokik, az alkoholos italok, a boltban elcsócsált péksütemények és a drágább termékek. Az egyik diszkontban például a sok lopás miatt régebben legfeljebb egy-két csokis karton lehetett elöl, téliszalámiból pedig csak két-három darab.

Az ellopott élelmiszereket jellemzően zsebbe, kabátba, táskába vagy esetleg babakocsiba próbálják elrejteni, de már alsónadrágban is találtak csokoládét. A legextrémebb példa egy népviseletbe öltözött asszony volt, aki azért tűnt fel egy boltosnak, mert habtálcába csomagolt húsokat bontott ki és pakolt a szoknyája belső zsebeibe. Mint kiderült, összesen harminc kilogramm csirkemellet rakott a zsebeibe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBelső versenyzés és kifeszített munkatempó hajszolja kapkodásba az Aldi és a Lidl pénztárosaitA vevők elképesztő trükkökkel lassíthatják a diszkontok kasszásait, de az egymással versengő pénztárosok miatt alig van esélyük. Kasszások a kasszázásról.

Szintén bevett gyakorlat a termékek elrejtése fizetéskor. Például bevásárlókocsik alsó részébe pakolt ásványvizes tálcák alá vagy közé dugnak el árukat, babakocsik tárolójába rejtenek kisebb termékeket, vagy éppen úgy tesznek be egy rúd kolbászt vagy szalámit a bevásárlókocsiba, hogy nehezen lehessen kiszúrni a kasszából.

Van egy olyan réteg is, amelyik nem vállalja be a színtiszta lopást, hanem valamilyen fortéllyal próbálkozik. „Főleg a 30-as, 40-es hölgyeket jellemzi, hogy a ruhák árait cserélik ki. Vesz például egy nadrágot, de ráragasztja egy póló árcéduláját” – mondta egy boltos. Illetve vannak olyanok is, akik kárt tesznek a csomagolásban, majd megkérdezik, hogy kaphatnak-e rá sérült árukra járó kedvezményt. Hasonló trükk, amikor egy karton borba belecsempésznek egy drágább palackot.

„Nálunk a saját márkás termékeket blokk nélkül vissza lehet hozni. Volt olyan, aki hetente-kéthetente visszahozta a saját márkás pelusos zacskót félig üresen, hogy kifolyik belőle a pisi. A végén a boltnak kellett bevizsgálnia a terméket, hogy véget vethessen ennek” – mondta egy boltos. Egyszer valaki egy fél üveg whisky-t vitt vissza azzal az indokkal, hogy megromlott, de kiderült, hogy tea volt benne.

A polgármester felesége és a hajfesték

A megkérdezett boltosok szerint leggyakrabban nélkülözésből vagy függőségből fakadóan (leginkább alkoholizmusból) lopnak. Hallottam olyan nyugdíjasról, aki két zacskó túróval bukott le, más pedig következetesen napi egy kiflit és egy joghurtot lopott el. „Az egyik üzletünkben volt egy törzsvásárló néni, aki minden dolgozót név szerint ismert, karácsonykor sütit hozott nekünk, aztán amikor egyszer lebukott, kiderült, hogy napi kétszer járt be lopni. Sokszor az eladókkal összehaverkodó nyugdíjasok lopnak” – mondta egy boltos.

A nélkülözők és a szenvedélybetegek mellett számottevő az a réteg, amely a nagyobb értékű, könnyen eladható árukra megy rá. Ilyenek a parfümök, drága italok, műszaki cikkek vagy akár a rúd szalámi. Részben ezeket árulják később aluljárókban vagy más közterületeken.

Fotó: AFP/Europress

A legtöbb megkérdezett szerint azonban nem lehet leszűkíteni a társadalom kisebb-nagyobb csoportjaira a lopást, mivel lényegében valamennyi társadalmi csoportból kerülnek ki tolvajok. Az egyik boltos például egy olyan esetről számolt be, amikor egy kisebb településen a polgármester felesége bukott le azzal, hogy hajfestéket akart elvinni a táskájában.

Egy nap alatt 150 ezres csalás

A megkérdezettek szerint elő szokott fordulni, hogy a boltot a saját alkalmazottai lopják meg. Volt, aki szerint párhavonta akár a kasszából is ki lehet emelni pár tízezer forintot, mivel több láncnál nincs komoly következménye egy ekkora hiánynak, de általában más csatornákat használnak. Az egyik bejáratott módszer az ismerősökkel való összejátszás: ilyenkor a kasszás nem húz le egyes termékeket az ismerősének.

Az egyik megkérdezett mesélt egy kasszásról, aki olyan szinten dolgozott össze másokkal – például egy karton tej helyett egy darabot húzott le -, hogy aznap, amikor elkapták, összesen 150 ezer forinttal rövidítette meg a kasszát. Már hónapok óta csinálta ezt, és állítólag napi pár ezer forintért vett részt a szervezett csalásban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMivel ártunk kevesebbet az éghajlatnak, ha boltba megyünk, vagy ha online vásárlunk?Igazából a részleteken múlik, és könnyen lehet, hogy az online vásárlás környezetterhelése kisebb. Összeszedtük, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni.

„Nálunk a régebbi dolgozók csinálták ezt, minden harmadik-negyedik kasszáshoz járt a baráti köre, hogy olcsóbban vásárolhasson” – mondta egy korábbi boltos. Szerinte látványosan nem lehet csalni ezzel, csak néhány tételt lehet lehagyni, mivel a biztonsági őröknek vagy a sorban állóknak is feltűnhet egy kirívóan alacsony végösszeg.

Egyes boltokban nehezebb a kasszánál csalni, mivel a biztonsági őrök élőben követhetik a lehúzott tételeket, a szigorúbb európai adatvédelmi szabályokkal (GDPR) azonban nehezebbé vált a dolgozók ellenőrzése. Többen is azt mondták, hogy a boltjukban már nem nézhetik át a dolgozók szekrényét vagy táskáját.

A másik elterjedtebb módszer ugyanis az, hogy leemelnek termékeket a raktárból vagy akár a polcokról (vagy akár kuponos akciókkal élnek vissza*Van például olyan kupon, ami korlátlanul beváltható.).

Ha nincs bent vezető, akkor bármit félre tudok tenni, a szekrényembe pedig nem nézhet be senki. Egy-egy terméket olykor leemeltünk, és például leírtuk őket selejtbe

– mondta egy boltos. A megkérdezettek szerint lehetetlen számszerűsíteni a lopások mértéket, mindenesetre pontos szám hiányában sem tűnnek jelentősnek az áruházláncok forgalmához képest. A lopásokat azért lehetetlen számszerűsíteni, mert nemcsak lopás miatt keletkezhet hiány, hanem az áruátvétel, az elrontott kasszázás vagy a rosszul regisztrált selejtezés miatt is. Egy korábbi üzletvezető szerint Magyarországon már a 0,6-0,8 százalékos hiány is kimagaslóan soknak számít.

Több boltos is azt mondta, hogy napi néhány lopás lehet a boltjukban, de ezeknek csak a töredékére derül fény: félévente néhány, esetleg csak egy-két embert kapnak el az őrök. A kevés lefülelés mögött – különösen a diszkontoknál – az erőforrás hiánya és a dolgozók motiválatlansága áll.

Ahogy minden másban, a diszkontoknál ebben az esetben is rendkívül fontos a költséghatékonyság. Így sok esetben csak egy őr dolgozik, akinek egyedül kell figyelnie a kamerákat, a kasszák környékét és a polcokat. Akár 12-14 órás is lehet egy műszak, és van, hogy hét napon keresztül minden nap dolgozik (majd hét napot pihen). Nyilván ilyen hosszú időn át képtelenség koncentráltan végezni egy viszonylag monoton munkát, és persze vannak szünetek, amikor wc-re megy, eszik, cigizik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs csücsülés 250 ezerért a kasszában, csak állandó loholás - mennyire facsarja ki dolgozóit az Aldi és a Lidl?Van, akit lelkileg, de van, akit fizikailag terhel meg a diszkontos munka. Az olcsó termékekért és a magas fizetésekért súlyos árat fizetnek a dolgozók.

Az őrök figyelmét tehát nem lehetetlen kikerülni, főleg, hogy több esetben kifigyelik a szokásaikat, vagy többen, összehangoltan próbálkoznak. Az őrökön kívül pedig nem ütköznek ellenállásba a gyakorlatban, legalábbis az általam megkérdezettek szerint. Valamennyi boltos azt mondta, hogy igyekeznek kerülni a lopással kapcsolatos konfliktusokat.

Egyrészt rendkívül kényelmetlen és körülményes tud lenni, ha lelepleznek valakit. A tolvajjal kell megvárni a rendőrséget – akár hely híján a személyzeti étkezőben -, így addig sem tudják végezni a feladataikat, amely a kifeszített munkatempó mellett különösen megnehezíthet egy műszakot. Adott esetben pedig a későbbiekben tanúskodni kell, bíróságra és rendőrségre kell járni.

Másrészt szinte az összes megkérdezett azt mondta, hogy saját biztonsága érdekében nem akar konfliktusba kerülni kétes hátterű emberekkel. „Nem akarok konfrontálódni, mi van, ha megyek hazafelé és megkéselnek?” – mondta egy boltos. „Úgy vagyok vele, hogy vigye inkább, mert inkább az, minthogy engem becsomagolva vigyenek el” – mondta egy másik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre többet lopnak a vásárlók az önkiszolgáló pénztárak terjedésévelNem is olyan egyértelmű üzleti döntés, hogy megéri-e telepíteni az embert helyettesítő gépeket.

Élet élelmiszerbolt kiskereskedelem lopás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2020. augusztus 12. 11:28 Élet

Az óceánjárók még elhagyatottan is vonzzák a turistákat

Amikor egy élelmes angol vállalkozó a szinte üres monstrumokhoz hirdetett meg hajókirándulást, két óra alatt elfogytak a jegyek.

Fabók Bálint
2020. augusztus 9. 07:12 Élet

Megszabadulnál a szemeted harmadától ingyen? Segítünk

Minimális ráfordítással sokat tehetünk környezetünkért a komposztálással. Összegyűjtöttük, hogyan támogatják a komposztálást a megyei jogú városok Békéscsabától Zalaegerszegig.

Fabók Bálint
2020. augusztus 8. 15:33 Élet

Eltettek 9 milliárd közpénzt, majd vietnamiakhoz kerülve köddé váltak

Százezres nézőszámokat blöffölve szereztek állami pénzt a kamuszínházak, de így is több százmillió forintos adótartozást halmoztak fel az állam felé.

Fontos

Bucsky Péter
2020. augusztus 13. 06:50 Közélet

Kétmilliárdos profitot pumpálhatott Szlovéniába a magyar lélegeztetőgép-vásárlás

A beszerzés nem volt se gyors, se minőségi, viszont a pénz egy olyan céghez került, amely nagyon kedves a Fidesz szövetségesének.

Bucsky Péter
2020. augusztus 12. 06:51 Közélet

Minden 20. forintot költöttek el hasznosan az elfuserált fővárosi fejlesztésnél

Lassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.

Váczi István
2020. augusztus 11. 06:52 Vállalat

Veszteséges, de már gyarapítja a gazdaságot a kormány kedvenc multija

Tavaly 30 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz a Samsung gödi üzeme, amely már több mint kétezer embert foglalkoztat.