Olyan rosszul étkeztetik dolgozóikat a multik a fejlődő országokban, hogy még a termelékenységük is romlik
Évi 130 és 850 milliárd dollár közötti kárt okoz a fejlődő országokban működő vállalatoknak, hogy a dolgozóik a megfelelő élelmezés hiányában nem tudnak elég jól teljesíteni munkájuk során. Az alultápláltság és az elhízás egyaránt rossz hatással vannak a munkavállalók termelékenységére, akadályozva őket a koncentrált munkavégzésben, ráadásul az érintett dolgozók jellemzően több időt töltenek betegszabadságon.
A Chatham House és a Vivid Economics friss elemzését a Bloomberg ismertette röviden, aminek egyik legfontosabb következtetése, hogy
a multinacionális cégeknek is tenniük kell az egészségesebb táplálkozásért ezekben a térségekben.
Ezek a nagyvállalatok ugyanis nem csak az elméletileg lehetségestől elmaradó munkatermelékenység miatt szenvednek veszteségeket, hanem a hírnevükön is jókora csorba eshet, ha nagyobb figyelem irányul a náluk dolgozó éhező vagy túlsúlyos emberek problémáira. Márpedig erre egyre nagyobb esély van, a koronavírus ugyanis különösen nagy veszélyt jelent az egészségtelenül táplálkozó társadalmi csoportokra, miközben a gazdasági válság tovább rontja az élelmezési lehetőségeiket.
Egy rosszul táplált munkaközösségben kialakuló járványgóc meglehetősen rossz fényt vethet bármelyik nagyvállalat üzletére.
A jelenlegi gazdasági károk és fenyegetések mellett hosszú távon is gondot fog okozni, ha nem javul az élelmiszer-ellátás alacsony és a közepes jövedelmű országokban: a rosszul táplált gyerekek testi és szellemi fejlődése elmarad az egészségesen étkező társaikétól, így ők a későbbiekben a munkaerőpiacon is sikertelenebbek lesznek.
A kutatók szerint a szoptató anyák támogatásától kezdve a szűrővizsgálatokon keresztül az egészséges munkahelyi étkezés biztosításáig számos módja van annak, hogy a vállalatok kivegyék a részüket a probléma visszaszorításában. A leginkább érintett ágazatok között a bányászat, az építőipar, a mezőgazdaság, illetve az egészségügy és az oktatás is megtalálható, várhatóan ezekben a szektorokban lesznek a leginkább érdekeltek a cégek abban, hogy a közeljövőben kivegyék a részüket az élelmezés javításából.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
