Az intézmények bezárása és a kiterjedt otthonról dolgozás miatt az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a lakossági hulladék mennyisége. A közvetlenül általunk képzett hulladék továbbra sem köt ki kizárólag a kukákban: az RTL Klub riportja alapján a közterületek legújabb kellékei az eldobott kesztyűk és maszkok.
Egy járvány idején az esetlegesen fertőző hulladék nem megfelelő kezelésének jelentős kockázata van. Ennek megfelelően – az élelmezéshez vagy számos közszolgáltatáshoz hasonlóan – különösen nagy szerepe van a hulladékkezelésnek a járvány átvészelésében.
Egy ilyen helyzetben kiemelt jelentősége van annak, hogy a szokásosnál gondosabban kezeljük a hulladékunkat. A hanyagság közvetlenül leginkább a kukásokra és a hulladékfeldolgozókra jelent veszélyt, akik alapesetben is ki vannak téve a fertőzésveszélynek, egy járvány pedig még inkább kiszolgáltatottá teszi őket. Néhány hulladékkal foglalkozó szakember és intézmény tanácsai alapján leginkább az alábbiak követésével tudjuk óvni a hulladékkal foglalkozók egészségét, és így lassítani a járvány terjedését.
Külön gyűjtsük a maszkot és a kesztyűket
A potenciálisan fertőző hulladékot, mint a papírzsebkendőt, a szájmaszkot, a gumikesztyűt vagy az ételmaradékot a közterületeken való eldobás helyett ajánlott külön, zárt zacskókban gyűjteni az FKF iránymutatása alapján. Fontos, hogy a védőeszközöket a kommunális hulladékba kell dobni. Sem a papírzsebkendő, sem a műanyagkesztyű nem hasznosítható újra, viszont fertőzésveszélyt jelent a hulladékkezelőben dolgozókra.
Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint a már nem használt maszkokat és kesztyűket dupla zacskóba kell tenni, és csak egy-két óra elteltével lehet a szemétbe dobni. A brit kormány előírása szigorúbb a magyar gyakorlatnál. Ott azt kérik, hogy a veszélyes hulladéknak minősülő zsebkendőt vagy védőfelszerelést 72 órán keresztül kell elszeparálni az egyéb háztartási szeméttől.
Fertőtlenítsük a kukákat
A koronavírus a műanyagon is megélhet egy ideig, ezért a kukások – és a szomszédok – miatt fontos, hogy rendszeresen fertőtlenítsük a kukákat. „Lehetőség szerint fertőtlenítsük a kuka fogantyúját és tetejét, hogy megkíméljük az értünk dolgozó hulladékszállítókat” – írta a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) az általa javasolt tanácsok egyikeként. Fertőtlenítésre az alkoholos rongy lehet a megoldás.
Szelektív hulladéktárolókat mosnak le Nagykanizsán. Fotó: Varga György/MTI
Se törlőkendőt, se maszkot ne dobjunk a csatornába
A KSZGYSZ szerint az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a csatornahálózatok terhelése, ugrásszerűen emelkedett a dugulások száma. „A helytelen csatornahasználat miatt pedig a szakemberek már alig győzik a hibaelhárítást” – írták. WC-papíron kívül semmit ne dobjunk a WC-be, nedves törlőkendőt sem, amely egyenesen a legnagyobb ellensége a víztisztításnak. Az elvileg biológiailag lebomló törlőkendők is könnyen okozhatnak dugulásokat, mivel a szennyvíz jellemzően néhány óra alatt a tisztítóba jut, míg a törlőkendők lebomlási ideje általában egy-két év.
Nagy-Britanniában vagy Ausztráliában olyan mértékűre nőtt a probléma a járvány idején, hogy a törlőkendők mennyisége már a csatornarendszer működését veszélyezteti. A Fővárosi Csatornázási Műveknek pedig március végén külön fel kellett hívnia a figyelmet, hogy egyebek mellett szájmaszkokat se dobáljon senki a WC-be.
A kukák legyenek lecsukva
A fertőzésveszély miatt az is fontos, hogy a kukások lehetőleg minél kevésbé érintkezzenek a szeméttel. Az FKF ezért külön kéri, hogy csak annyi hulladékot tegyünk a kukákba, hulladéktartályokba, hogy a tetejük lecsukható legyen. A megnövekedett lakossági hulladékmennyiség miatt ez nyilván komoly kihívás. A Budapesten szolgáltató FKF az ilyen helyzetekre a város számos üzletében kapható 100 literes zsákok használatát javasolja a többletmennyiségre.
Utcára kitett szemetes zsákok Kőbányán. Fotó: Róka László/MTVA
Ahogy a KSZGYSZ írta, fontos, hogy a szemeteszsákot mindig bekötve dobjuk ki. A szálló por (mint például a porszívó zsák tartalma) is csak lezárt csomagolásban kerüljön az edénybe.
Ne növeljük az egyszer használatos hulladékmennyiséget
Amennyiben nem fordulunk meg különösen fertőzésveszélyes helyen, használjunk többször használható, mosható vászonmaszkokat. „Már csak azért is törekedjünk a mosható maszkok használatára, mert a szemét is fertőzhet. Az egyszer használatos maszkok nem megfelelő kidobása így újabb fertőzést jelenthet. Ha mi mossuk a maszkunkat, nagyobb kontrollt tartunk” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Szerinte tévhit, hogy az egyszer használható zacskók vagy a csomagolt termékek biztonságosabbak lennének a lédig árunál. „Miért lenne biztonságosabb a bolti műanyagzacskó, mint a saját vászontáskánk?” – kérdezte Simon, aki szerint a saját vászontáskánál biztosak lehetünk a tisztaságában, ha kimossuk, míg a műanyagon napokig megmaradhat a vírus. Emellett szerinte a fóliákat, csomagolásokat ugyanúgy megfogdossák az emberek, mint a lédig gyümölcsöket.
Igyunk csapvizet
A márciusi pánikvásárlások egyik népszerű terméke volt a palackozott víz. Számottevően csökkenthető lenne a műanyag hulladék mennyisége, ha palackozott víz helyett csapvizet innánk, mivel a szelektíven gyűjtött műanyag hulladék nagyjából harmada PET-palack. A KSZGYSZ szerint a csapvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer, fogyasztása biztonságos és kényelmes. A palackozott vizek mellőzésével a környezetet védjük, ráadásul jóval olcsóbban kijövünk, mert literenként mindössze harminc fillért fizetünk.
Előzzük meg az élelmiszerpazarlást
Az el nem használt élelmiszerek kidobása az egyik legelkeserítőbb vetülete a Föld túlterhelésének. A kidobott élelmiszer többsége a háztartásokban keletkezik, Magyarországon fejenként 65 kilogramm ételt – leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt – dobunk a szemétbe évente.
Élet egy debreceni piacon. Fotó: Oláh Tibor/MTVA
A márciusi pánikvásárlások még inkább növelhették a kidobott élelmiszerek mennyiségét. Emiatt az Innovációs és Technológiai Minisztérium is felhívta a figyelmet az értelmetlen élelmiszerpazarlás veszélyére. „Arra kérünk mindenkit, hogy jobban gondolja végig, mit és hogyan használ fel (…) a mostani időszakban különösen fontos a tudatos vásárlás. Azzal tehetünk a legtöbbet nemcsak másokért, hanem a környezetért, a tiszta Magyarországért is, ha csak a valós igényeink szerint szükséges termékeket vásároljuk meg, és kerüljük a túlfogyasztást” – közölte Boros Anita, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára.
Komposztáljunk
A kijárási korlátozás egyik kétségtelen előnye lehet sokak számára, hogy nagyobb tér van elmerülni a lakókörnyezetünk szépítésében. Aki családi házban vagy kertes társasházban lakik (vagy hajlandó hulladékot szállítani), és szeretné jelentősen csökkenteni a hulladékát, annak a mostani időszak remek alkalom ahhoz, hogy elkezdjen komposztálni.
A komposztálás lényege, hogy a zöldséghéjtól a kávézaccig a lebomló hulladékot egy levegőző helyre gyűjtjük. Az ilyen szerves anyagok a lakosság által termelt hulladék harmadát teszik ki. Akár néhány falécből is lehet készíteni komposztálót, és számos önkormányzattól lehet ingyenesen igényelni ilyet. A komposztálás alapjairól bővebben például a Humusz Szövetség honlapján lehet tájékozódni.
Ne hagyjunk fel a szelektív gyűjtéssel
A megelőzés jóval előremutatóbb, mint a több sebből vérző újrafelhasználás, különösen most, amikor a bezuhanó olajárak miatt az újrahasznosítók képtelenek piaci alapon versenyzni a jórészt olajból készülő új műanyaggal. Külföldön az alacsony olajár miatt számos újrafeldolgozó leállt.
Magyarországon ugyanakkor továbbra is működik a szelektív hulladékgyűjtés, ami még mindig jobb, mint az égetés vagy a lerakás. Igaz, ahogy például a soproni hulladékfeldolgozó vezetője közölte, amennyiben sokan lebetegednének a kollégái közül, akkor a kommunális hulladék elszállítását részesítik előnyben. A szelektív gyűjtést tehát mindenképpen érdemes folytatni, a válogatók egészsége érdekében azonban különös tekintettel kell eljárni. Aki fertőzött vagy beteg, az értelemszerűen csak a kommunálist használja.
A veszélyes hulladékokkal várjuk meg a korlátozások végét
A szelektív gyűjtést korlátozza az is, hogy számos hulladékudvar vagy üvegvisszaváltó korlátozottan vagy egyáltalán nincs nyitva. A KSZGYSZ szerint bármilyen kényelmetlen is, az otthonunkban keletkező veszélyes vagy veszélyes összetevőket tartalmazó hulladékokat (mint például elemek, elektronikai hulladékok, festékek, oldószerek) ne dobjuk a kommunális szemétbe, hanem várjuk meg, amíg megfelelő helyeken leadhatjuk azokat. A használt olajat pedig ingyenesen elszállítja a legnagyobb magyar sütőlolaj-begyűjtő cég.
