A Balaton-felvidéken folyamatos a vaddisznó-invázió – ez volt a fő állítása az RTL Klub augusztus elején leadott riportjának, amelyben helyiek által készített felvételeket is bemutattak a kertekben vagy utcákon kószáló vaddisznókról. Több megszólalóhoz rendszeresen visszatérnek a vaddisznók, és a kutyákat is megkergetik. Az egyik kutyának például beleszúrt egy vaddisznó az oldalába. Egy helyi pedig kihívta a rendőrséget, mivel vaddisznók nem engedték be a saját telkére.
A Veol pár héttel ezelőtti cikke szerint több helyi polgármester is összeült, mert az emberek félnek, mivel akár kondákkal is találkozhatnak szűk utcákban. Többen nem mernek elmenni éjszaka bulizni, mert hazafelé nagyon nagy eséllyel találkoznának vaddisznókkal.
Az elmúlt egy évben számos városban tűntek fel vaddisznók. Debrecenben egy pocsolyában dagonyázott, a Római-parton a forgalommal szemben vágtázott, Salgótarjánban egy pizzériába sétált be, Ózdon pedig egy parkolóban heverészett egy-egy példány.
A lenti grafikonon is látszódik, hogy a vaddisznók valóban látványosan elszaporodtak Magyarországon. A kilencvenes évek 40 ezer körüli állománya 2009-re 100 ezresre nőtt, és a 2013-as csúcs után 100 ezer körüli az állomány. Ennek megtartásához azonban egyre több vaddisznót kell megölni, a legfrissebb, 2017-re vonatkozó adat szerint közel 160 ezer egyeddel végeztek.
A vaddisznók egyre látványosabb feltűnése a településeken nem korlátozódik Magyarországra, hanem a világ számos városában egyre inkább érzékelhető jelenség. A Guardian nemrég hosszú cikket írt a vaddisznó-invázióról, amely egyaránt érinti például Barcelonát, Berlint, Hongkongot, Houstont vagy Rómát.
Barcelonában a belvárosba is bemerészkedtek, a 2016-os csúcsidőszakban a rendőrség közel 1200 bejelentést kapott. A vaddisznók jelentős károkat tesznek: feltúrják a kerteket, kiborítják a kukákat, kutyákat támadnak meg, autóknak rohannak, és már arra is volt példa, hogy halálos balesetet okoztak.
A vaddisznók elterjedésében szerepet játszik, hogy nincs igazán természetes ellensége és kifejezetten alkalmazkodó. Szinte bármilyen égövön megélnek a félsivatagos pusztáktól a hegyvidéki erdőkig.
Újabban viszont egyre inkább húznak a városok felé. A Guardian szerint ennek fő oka az, hogy a városok és mezőgazdaság terjeszkedése miatt az állatok egyre inkább kiszorulnak természetes élőhelyeikről, és arra kényszerülnek, hogy az emberekkel éljenek. A kidobott élelmiszerek tömege pedig kifejezetten csábítja őket a városokba.
Ebből fakad az is, hogy a balatoni önkormányzatok „továbbra is fokozottan felszólítják az elhanyagolt területek rendbetételére” a nyaralók tulajdonosait. Az RTL Klubnak pedig egy balatoni vadász arról beszélt, hogy azok a vaddisznók, amelyek bejöttek a települések belterületeire, és itt születnek a kicsinyeik, ezt tekintik élőhelyüknek.
A vaddisznók jelenléte az emberekre nézve azért is káros, mert betegségeket terjeszthetnek és kaphatnak el, valamint a mezőgazdaságnak is komoly problémákat okozhatnak. Olaszországban a becslések szerint 32 milliárd forintosra tehető egy évben a vaddisznók által okozott kár a termőföldeken.
„A vaddisznókkal való probléma már évtizedek óta létezik, a következményeket azonban csak most látjuk. Az emberek és a vaddisznók közötti konfliktusok nőni fognak a jövőben” – mondta a Guardiannek egy spanyol kutató, Joaquín Banos.
Az európai városokban különböző módszereket vetnek be a vaddisznók ellen, mint a fogamzásgátlás vagy a mérgezés. Berlinben több ezer vaddisznót lőttek ki, Barcelonában viszont igyekeztek átgondoltabban cselekedni. Célzottan a szülőkorú kocák levadászására mentek rá, valamint a lakosság és a városvezetők tájékoztatásával próbálták felszámolni a vaddisznók élelmezési lehetőségeit. Ennek köszönhetően harmadára csökkent a vaddisznó-észlelések száma egy év alatt.
A vaddisznók elszaporodása amiatt is hatással lehet ránk, hogy az embertől félő szarvasokkal ellentétben a vaddisznókkal való találkozás kifejezetten veszélyes lehet. A malacait védő koca a legveszélyesebb emlősállat a magyar erdőkben.
Ha szembe kerülünk a vaddisznóval, sokan sokfélét javasolnak. A Pilisi Parkerdő szerint egy találkozás esetén zajt kell csapni, és az is fontos, hogy meg kell adni a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, nem szabad az útjába állni.
Van, aki a futást javasolja, és van, aki szerint esélytelen elmenekülni a kitartó, akár 45 kilométer/órás sebességgel futó vaddisznó elöl: ehelyett érdemesebb lehet úgy tenni, mintha nem vennénk észre, vagy a szemkontaktust kerülve megállni, és megvárni a távozását. Egy vaddisznó-támadásban veterán mindenesetre a sikítás és a kabátpörgetés kombinációjára esküszik.
Élet
Fontos