Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. augusztus 16. 15:11 Élet

Nem a grönlandi jég olvadása miatt fog kipusztulni a civilizáció, de ettől még tenni kellene ellene

Újra sok ember arcára csalhatott mosolyt Donald Trump, amikor kiderült, hogy mostanában többször körbekérdezett a környezetében, hogy nem eladó-e esetleg Grönland. (Dánia jelezte, nem.) De a Dániához tartozó, 21 magyarországnyi területű sziget helyzete egyáltalán nem ad okot mostanában jókedvre.

Az északi sarkkör körzetében szinte soha nem látott mértékben ég a tajga. A környéken az elmúlt pár tízezer évben is voltak erdőtüzek, az idei mértéke és az előfordulás gyakorisága azonban már egyáltalán nem az. Az is új, hogy idén már Grönlandon is ég a tűz, ami arra utal, hogy az éghajlat ott is elérte azt a határt, amelyen túl már elég meleg és száraz az idő a tűz feléledéséhez.

Ezzel párhuzamosan a grönlandi jégtakaró eddig soha nem látott tempóban olvad. Emiatt már annyi többletvíz kerül az óceánba, ami jelentősen megváltoztatja a környék időjárási viszonyait: az elmúlt évékben Európa északnyugati részében például a szokásosnál jóval hevesebb viharok voltak többek között a vízszint emelkedésével is összefüggő változások miatt. Hosszabb távon viszont azzal is számolni kell, hogy a víz elönti az óceán partján fekvő városokat. Ha minden jég elolvad Grönlandon, az becslések szerint hat méterrel emelné meg a vízszintet (persze ebben az esetben nem csak ott olvadna el a jég).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉlőben nézzük a klímakatasztrófát, Grönland elolvad, a tajga lángokban állAz eddigi várakozásokhoz képest is gyorsabban változik az éghajlat.

Az olvadást kutató tudósok számításai eltérnek a jégtakaró olvadásának tempójára vonatkozóan, és abban sem értenek egyet, hogy menthető-e még egyáltalán a grönlandi jég. Michael Bevis és szerzőtársai az év elején publikáltak egy elég lehangoló következtetéseket tartalmazó tanulmányt. Eszerint az elolvadó gleccserekből folyók alakulnak ki, amik az óceánba folyva növelik a vízszintet.

Bevis szerint az olvadás visszafordíthatatlan, az egyetlen lehetőség a károk minimalizálása és az alkalmazkodás. Más kutatók nem ennyire pesszimisták, a témában tavaly év végén a Nature-ben publikáló Luke D. Trusel szerint még nem értük el a felmelegedésnek azt a szintjét, amikor már menthetetlen a grönlandi jégtakaró.

A grönlandi jég olvadásának tempójától függetlenül azt is fontos tudnunk, hogy mit tehetünk az olvadás megállítása érdekében. Ezért lehet érdekes, hogy mit mond egy közgazdász erről az egészről, ugyanis ebben a megközelítésben a folyamat minél részletesebb megismerése mellett az is legalább annyira fontos, hogy tudjuk, hogy milyen költsége van az olvadás megfékezésének. Ez alapján pedig el tudjuk dönteni, hogy milyen intézkedéseket érdemes megvalósítani, és melyeknek nagyobb a költsége, mint a haszna.

Nem is akármilyen közgazdász kutatása jelent meg nemrég a témában, ugyanis a klímaváltozás gazdaságtanának kutatásában elért eredményeiért tavaly Nobel-díjat kiérdemlő William Nordhaus június közepén publikálta a tanulmányát, amiben erre a kérdésre is megpróbál válaszolni. A kutatás értelmezésében a Holnapelőtt.hu éghajlatváltozásról szóló ismeretterjesztő portál csapata segített.

Van esély megállítani az olvadást

A tanulmány szerint ha nem teszünk semmit a klímaváltozás megállítása érdekében, a grönlandi jégtakaró nagyjából a következő ezredfordulóra teljesen elolvad. Ebben az esetben körülbelül 2500-ban*Nordhaus ugyanakkor a tanulmányban is elismeri, hogy a fordulópontokról nagyon keveset tudunk, ezért ez az állítás csak bizonyos feltételezések mellett igaz. lenne az a fordulópont, amikor a folyamatok visszafordíthatatlanná válnának, innentől kezdve már nem lehetne megakadályozni a jégtakaró eltűnését. Nordhaus szerint viszont a megfelelő intézkedésekkel még vissza lehet fordítani a jégtakaró csökkenését az említett fordulópont előtt, bár arra már gyakorlatilag nincs esély, hogy a jégtakaró kiterjedése visszatérjen az ipari forradalom előtti nagyságához*Pontosabban az emberi társadalom időléptékében nézve valószínűleg már nem lehet visszaépíteni. Földtörténeti időléptékben a sarkvidéki jégtakaró eltűnése és felbomlása nem példátlan..

A közgazdász azt is megpróbálta megbecsülni, hogy a grönlandi jégtakaró megmentésének költsége mennyivel növeli a klímaváltozás elleni fellépés teljes költségét. Mielőtt azonban erre kitérnénk, röviden összefoglaljuk azt a gazdasági modellt, amivel Nordhaus számolt. Ez azért is érdekes, mert ez volt az első komoly kísérlet a klímaváltozás elleni harc költségeinek megbecslésére, és az egyik első integrált értékelő modell*Zsibók Zsuzsanna tanulmánya szerint a módszert elsősorban a környezettudomány és a környezetpolitika használja. Az elnevezésben az integrált jelző arra utal, hogy a környezeti problémák több tudományterületen is megjelennek, az értékelés pedig arra, hogy a módszer leginkább a politikai döntéshozatalt kívánja szolgálni numerikus modellek segítségével., amit ma is széles körben használnak a klímagazdaságtanban. Többek között ennek a megalkotásáért kapott Nordhaus Nobel-díjat.

William D. Nordhaus a 2018-as közgazdasági Nobel-díj átadóján tartott előadása közben. Fotó: AFP/Europress.

A közgazdász azért találta ki és publikálta 1994-ben a DICE-modellt (Dynamic Integrated model of Climate and the Economy), hogy közgazdasági módszerrel lehessen felmérni a klímaváltozás elleni küzdelem egyes stratégiáinak hatékonyságát. A modell alapján egy adott szakpolitikai intézkedést akkor érdemes elvégezni, ha annak a haszna meghaladja a társadalmi költségeit. Nordhaus ezeket a költségeket a “szén társadalmi költségeinek” (social cost of carbon) hívja: ezt úgy számolja ki, hogy évi egy tonna pluszban kibocsátott széndioxid által okozott károk megelőzéséhez szükséges befektetések jelenértékét veszi.

A jelenérték azt jelenti, hogy a jelenben mekkora az értéke valaminek, aminek a jövőben más lesz az értéke. A klímaváltozás okozta károk költségeinek jellegzetessége, hogy ahogy múlik az idő, egyre nagyobbak lesznek. A klímaválság elleni fellépés egyébként pont ezért is nehéz, mert ha ezek a károk már most kifejtenék a hatásukat, nagyobb lenne a hajlandóság annak a viszonylag nagy költségnek a megfizetésére, amivel ezek együtt járnak. A modell megbecsli a jövőbeli károk megelőzéséhez szükséges befektetések jelenlegi költségét. Akkor van értelme megvalósítani egy adott tervezett beavatkozást, ha annak haszna meghaladja a költségét.

Habár Nordhaus szerint a jégtakaró elolvadása összességében egy nagyon nagy léptékű változás a Föld krioszférájában*A krioszféra a Földön található hó- és jégtömegeket foglalja magába: a kontinenseken található hótakarók, jégmezők, gleccserek, a tengeri, folyami és tavi jég, valamint a permafroszt is beletartozik., a grönlandi jégolvadásból eredő kockázatok költsége még abban az esetben is csak a teljes költség öt százaléka, ha nem teszünk semmit, és nagyon gyors lesz az olvadás. Ennek egyébként az az oka, hogy

a klímaváltozás a mezőgazdaságban például már jóval korábban nagyobb károkkal fog okozni, mint ahogy a grönlandi jég olvadása komolyabb károkkal kezdene együtt járni.

Nagyon sok a bizonytalanság

Nordhaus azt is megvizsgálta, hogy mennyiben térnek el az olvadás elleni fellépés költségei attól függően, hogy milyen lesz az olvadás lezajlásának dinamikája. Tehát például akkor drágább a fellépés, ha az olvadás tempója egyenletes, vagy ha egy ponton felgyorsul? Nordhaus számításai alapján mindegy, hogy milyen dinamika valósul meg, a költségek minden forgatókönyv esetén hasonlóak. Az eredménnyel kapcsolatban azonban még magának Nordhausnak is vannak kétségei: azt írja, hogy sok becslés van arra, hogy mekkora emelkedés várható a következő évtizedekben a globális átlaghőmérsékletben, és az olvadás dinamikája, valamint az ezzel együtt járó költségek is nagyban függhetnek attól, hogy melyik valósul meg.

Van egy másik probléma is, amit Nordhaus a saját kutatásával kapcsolatban felhoz. A modell csak a grönlandi jég olvadásának hatásait vizsgálja, miközben van egy csomó másik veszélyeztetett nagy rendszert érintő kockázat a Föld igen összetett éghajlati rendszerében. Ilyen például az antarktiszi jég összeomlása, vagy az Észak-Atlanti Termohalin Cirkuláció megváltozása. Ezek önmagukban is meghatározó rendszerek a klíma egészét nézve, amik lassan reagálnak a változásokra, viszont egymásra is hatással vannak.

Ezek nagyon bonyolult összefüggések, és a tanulmányban Nordhaus el is ismeri, hogy ezeknek a hatásoknak a komplexitása miatt benne van a pakliban, hogy pontatlanul becsülte a grönlandi jég olvadásának gazdasági hatásait.

Arról nincs vita, hogy lépni kell

Nordhaus bizonytalankodása miatt felvetődik, hogy hogyan kaphatott valaki úgy Nobel-díjat, ha ilyen kétségei vannak a számításai pontosságával kapcsolatban? Azért, mert nem a pontos előrejelzései miatt kapta meg a díjat, hanem mert úttörőnek számított a megközelítése. A díjat kiosztó Svéd Tudományos Akadémia az indoklásban azt írta, “Nordhaus elsőként hozott létre egyszerű, de dinamikus és kvantitatív modelleket a globális gazdasági és éghajlati rendszer figyelemvételével”, emellett pedig megjegyezték, hogy a Nordhaus által megkezdett munka “nincs befejezve”, a tudósnak nincs kielégítő válasza az általa kutatott témákban felmerülő problémákkal kapcsolatban, de a munkája megalapozza más közgazdászok jövőbeli kutatásait.

Nordhaus szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása úgy csökkenthető a leghatékonyabban, hogy ha a kibocsátókkal a kormányok szénadót fizettetnek*Más megközelítések szerint komolyabb állami beavatkozás is szükséges a környezetkímélő technológiák innovációjának felgyorsítása érdekében, ilyen megközelítés például az USA-ban a Demokrata Párt által támogatott Green New Deal. Olyan megközelítés is van, ami a kettőt ötvözné, és a nagyobb állami bevatkozást szénadóból finanszírozná, a megoldási javaslatok ismertetése azonban meghaladja ennek a cikknek a kereteit.. A klímaváltozás elleni harc jelenlegi állásával kapcsolatban a közgazdász nagyon pesszimista, szerinte

“mérföldekre vagyunk attól, ahol a tudomány szerint lennünk kéne”.

Nordhaus ajánlánlásait a szakmán belül is komoly viták övezik. A DICE-modell alapján végzett legfrissebb számításai alapján ugyanis olyan szakpolitikákat érdemes csak megvalósítani, amik következtében a globális átlaghőmérséklet 2100-ra 3°C-ra, 2150-re pedig 4°C-ra nőne. A közgazdász 2016-ban azt mondta, a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott 2°C elérhetetlen, 2,5°C pedig technikailag lehetséges, de szintén nagyon nehezen megvalósítható globális, és egységes intézkedéseket kellene megvalósítani hozzá. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) 2018-as jelentésében ugyan nem volt költség-haszon elemzés a potenciális intézkedéseket illetően, viszont az egyértelműen kiderült, hogy már a 2°C-os felmelegedés is brutális következményekkel járhat, ezért jó lenne 1,5 °C-on belül maradni.

Nicholas Stern és Simon Dietz angol klímaközgazdászok szerint ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy ennek a költségei meghaladnák a hasznait. Stern és Dietz a DICE-modellt elemző tanulmányukban arra jutottak, hogy a modell alulbecsli a klímaváltozás okozta károkat. A másik nagy gyengesége, amit a Grönlandról szóló tanulmányban maga Nordhaus is elismer, hogy nem képes megfelelő pontossággal felmérni a fordulópontok okozta kockázatokat, és azokat a komplex interakciókat, amik ezek a fordulópontok a klímaváltozás teljes dinamikája szempontjából jelentenek.

A NASA Earth Observatory felvételén az látszik, ahogy egy jégsziget letörik a Grönland északkeleti részén található Petermann-gleccserről. Fotó: AFP/Europress.

De mi lehet az az irány, amerre tovább lehetne fejleszteni a modelleket? Felix Pretis, a University of Oxford Klímaökonometria projektjének társigazgatója szerint a kutatóknak sokkal határozottabban kellene támaszkodniuk empirikus eredményekre. Ezzel azonban Pretis szerint két nagy probléma is van.

  • Egyrészt a klímaváltozás gazdaságra gyakorolt hatása a jövőben nagyon más lesz, mint amilyen a múltban volt. Elég például csak a tengerek vízszintjének emelkedésére gondolnunk: egyelőre csekély emelkedést tapasztalunk, de a kisebb szigetországok és a tengerparti területek számára a vízszint emelkedése komoly kockázatot jelent, amiről viszont eddig nincsen empirikus tapasztalatunk.
  • A másik probléma, hogy az empirikus modellek nem tudják jól megbecsülni a klímaváltozás megelőzését (pl. széndioxid-kibocsátást csökkentő technológiák kifejlesztése) és a hozzá való alkalmazkodást célzó tevékenységek hatását (például a légiközlekedés mellőzése vagy a kevésbé környezetterhelő étkezés).

Annak ellenére viszont, hogy a modellek pontosságáról vita van, a klímaváltozás az emberiséget érintő egyik legkomolyabb kihívás.

A rossz modellek pedig muníciót nyújtanak a klímatagadóknak, vagy azoknak, akiknek gazdasági érdeke, hogy ne valósítsák meg a klímakatasztrófa elkerülése érdekében szükséges beavatkozásokat. Ezért is nagy azoknak a közgazdászoknak a felelőssége, akiknek ez a kutatási területe, és Nordhaus Nobel-díja ennek az elismeréséről szólt. Arról azonban komolyan vehető tudósok között nincs vita, hogy cselekedni kell, legfeljebb csak arról, hogy hogyan.

Élet grönland jég jégtakaró klímagazdaságtan klímaváltozás közgazdaságtan Nobel-díj william nordhaus Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2019. szeptember 21. 06:55 Élet

Kutatás bizonyítja, hogy érdemes lelki támaszként kezelni a háziállatunkat

Egyre többet költünk a háziállatainkra, de úgy tűnik megéri: egy jó kutya pont olyan szerepet tölthet be, mint egy ember családtag.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 19. 10:03 Élet, Világ

A fröccsnek annyi, ha ilyen tempóban tör előre az alkoholos ízesített szóda

Megőrülnek az emberek az új italért, amely nem hizlal annyira, mint a sör vagy a bor.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 17. 17:18 Élet, Világ

Legalább havi bruttó félmilliós fizetést kell adni egy osztrák biciklis futárnak

Jövőre életbe lép az ágazati kollektív szerződés, bérminimummal és karácsonyi pénzzel.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. szeptember 22. 18:06 Vállalat

Jól hangzik, de sajnos kamu a vezérigazgatók nagy fogadkozása

Amerikai vállalatvezetők megígérték, hogy mostantól nem csak a profitot fogják hajszolni. De valójában csak egy ravasz játékot játszanak.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2019. szeptember 20. 16:47 Adat

A magyarok egy picit jobban szennyezik a bolygót, mint bárki más, de Áder János szerint mi nem számítunk

Több mint kétszer akkora a magyar széndioxid-kibocsátás, mint ami a fenntarthatósághoz kell. A "környezetvédő" köztársasági elnök szerint nem nekünk kell cselekednünk.

Bucsky Péter
2019. szeptember 20. 07:00 Vállalat

Startupok helyett saját magukat támogatják az MVM cégének vezetői

Kétszer akkora a veszteség, mint amit befektettek. És azt is olyan cégekbe, amelyeknél nem látni életképes üzleti modell nyomát sem.