Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. július 25. 17:05 Élet

Érdemes elit iskolába járatni a gyereket, de nem azért, mint amit várnak tőle

Mikor arra kerül a sor, hogy a gyerek középiskolába menjen, sok szülőnek fontos, hogy gyermeke mindenképp bejusson valamelyik elit gimnáziumba. Azt gondolják, hogy ezzel tudják leginkább biztosítani a lehető legjobb jövőt számukra. Diether W. Beuermann és Kirabo Jackson friss tanulmányukban azt vizsgálták meg, hogy valójában milyen hatással van a gyerekek jövőjére, ha bekerülnek az elit iskolákba.

A motivációjuk abból fakadt, hogy az általuk ismert irodalomban meglepő módon szinte senki sem talált lényegi kapcsolatot a szülők által preferált iskolák és a gyerekek középiskola végi tesztpontszáma között. Ez alapján nem érthető, hogy miért akarják a szülők mégis annyira, hogy gyerekeik elit iskolába járhassanak. Beuermannék ezért nemcsak a pontszámokat nézték meg, hanem más középiskola utáni mutatókat is figyelembe vettek.

A tanulmányban barbadosi oktatási adatokat használtak, az 1987 és 2011 között középiskolába járók adatait elemezték. A barbadosi rendszer hasonló az itthonihoz, van egy központi teszt, amit minden végzős általános iskolás megír, majd minden gyerek leadja a választott iskolai rangsorát. A tesztpontszám és a jelentkezés sorrendje határozza meg, hogy ki melyik iskolába kerül.

A szerzők meg tudták nézni a diákok bekerülési pontszámát, és azokat a diákokat hasonlították össze, akik épphogy bejutottak vagy épphogy nem jutottak be elit iskolába. Az volt a feltevésük, hogy aki egy ponttal csúszott le a felvételről, az nem különbözik lényegesen azoktól, akik épphogy bekerültek, tehát őket követték időben, és hasonlították össze az iskola utáni eredményeiket. Ha van különbség, az csak az iskola minősége miatt lehet.

Az ismert irodalom alapján nem túl meglepő eredményre jutottak, ugyanis

a középiskola végén írt tesztek pontszámaira egyáltalán nem volt hatással, hogy a diákok elit iskolába jártak-e vagy sem.

Akik majdnem ugyanannyi pontot szereztek a belépő teszten, azok a kilépő teszten sem szereztek lényegesen eltérő pontszámokat.

De nem csak a rövid távú kognitív képességek fontosak a jövő szempontjából, ezért a szerzők megvizsgálták azt is, hogy a bérek különböznek-e ezeknél a diákoknál. Azt találták, hogy nőknél felfedezhető magasabb kereset az elit iskolákba járók között, de nem az az oka, amit várnánk. Az adatokból kiderült, hogy

sokkal kevesebb a tini terhesség az elit gimnáziumba járó lányok között, és valószínűleg ennek köszönhetően magasabb a középiskola utáni továbbtanulók aránya.

Ennek tudható be, hogy magasabb átlagos keresetet érnek el azok a lányok, akik jobb minőségű középiskolába jártak. Férfiaknál a bérekre sem mutatható ki semmilyen hatás.

Amiben viszont egyértelmű különbség van mindkét nemnél, azok a hosszú távú egészségi mutatók. A jobb minőségű iskola tanulói később is rendszeresen mozognak, szűrésekre járnak, és ennek köszönhetően egészségesebb a testtömegindexük. Ez és a tini terhességek elkerülése arra enged következtetni, hogy még ha a

kognitív képességek fejlődésében nem is számít sokat az iskola minősége, de életviteli hatásai vannak.

Ez árnyalja a képet, hogy milyen pozitív hatásai vannak a jó iskoláknak, és miért akarják a szülők, hogy a gyerekeik oda járjanak.

Itthon is inkább az a tapasztalat, hogy a gyerekek családi háttere, illetve a korai oktatás minősége határozza meg leginkább a jövőjüket. Fontos, hogy minél hamarabb elkezdődjön a felzárkóztatás, mivel középiskolában már nagyon nehéz változtatni az addigra kialakult képességeken, ahogy ez a fenti tanulmányból is látszik. Nálunk az egyik legnagyobb kihívás, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket fel tudják zárkóztatni, és ne hagyják, hogy idő előtt kikerüljenek az iskolából. Az már kevésbé számít, hogy utána elit iskolában szerzik-e meg az érettségit vagy máshol.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint 80 ezer tanulót fenyeget a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolábólA kormánynak köszönhetően csak 16 éves korukig kell várniuk, hogy kudarcokkal tele otthagyhassák az iskolát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég nehezebb lett bekerülni a felsőoktatásba az ország legszegényebb vidékeirőlAz elitet építi az oktatáspolitika, és ez megtette a hatását.

Élet elit középiskola oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2019. november 14. 11:33 Élet

A Wizz Air-vezér nekiment a nyugat-európaiaknak és a Lufthansának

Váradi József szerint a hagyományos légitársaságok üzleti modelljét jogosabb fenntarthatósági alapon kritizálni, mint a fapadosokét. A nyugati kritikusok pedig képmutatóak.

Avatar
2019. november 13. 17:15 Élet

Volt, amikor Magyarország nem kicsinek, hanem nagyhatalomnak képzelte magát

A nemzethalál réme és a nagyhatalmiság délibábja között csapongott a magyarok önértékelési zavara.

Avatar
2019. november 12. 15:12 Élet

Magyarország kis ország?

Megkérdeztük Dragomán Györgyöt, Somogyi Zoltánt és Ungváry Krisztiánt, hogy mi jut eszébe arról, hogy Magyarország kis ország. A következő napokban az ő írásaik jelennek meg.

Fontos

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.

Jandó Zoltán
2019. november 12. 11:44 Adat

Magyar orvosok ezrei, nővérek tízezrei hagyják el a pályát vagy az országot

Az orvos és nővérhiányt bevándorlókkal sem tudjuk kezelni, és nem azért mert erre ne lenne igény, hanem mert a nővérek például szinte mindenhol jobban keresnek.

Fabók Bálint
2019. november 12. 06:51 Élet

Megnéztem két szelektív hulladékkezelőt, és alig hittem el, amit láttam

Hiába szelektálunk gondosan, a műanyaghulladék csak néhány típusa hasznosul újra. A joghurtos pohár, a zacskó vagy az ételhordó doboz sem ilyen.