Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. július 25. 17:05 Élet

Érdemes elit iskolába járatni a gyereket, de nem azért, mint amit várnak tőle

Mikor arra kerül a sor, hogy a gyerek középiskolába menjen, sok szülőnek fontos, hogy gyermeke mindenképp bejusson valamelyik elit gimnáziumba. Azt gondolják, hogy ezzel tudják leginkább biztosítani a lehető legjobb jövőt számukra. Diether W. Beuermann és Kirabo Jackson friss tanulmányukban azt vizsgálták meg, hogy valójában milyen hatással van a gyerekek jövőjére, ha bekerülnek az elit iskolákba.

A motivációjuk abból fakadt, hogy az általuk ismert irodalomban meglepő módon szinte senki sem talált lényegi kapcsolatot a szülők által preferált iskolák és a gyerekek középiskola végi tesztpontszáma között. Ez alapján nem érthető, hogy miért akarják a szülők mégis annyira, hogy gyerekeik elit iskolába járhassanak. Beuermannék ezért nemcsak a pontszámokat nézték meg, hanem más középiskola utáni mutatókat is figyelembe vettek.

A tanulmányban barbadosi oktatási adatokat használtak, az 1987 és 2011 között középiskolába járók adatait elemezték. A barbadosi rendszer hasonló az itthonihoz, van egy központi teszt, amit minden végzős általános iskolás megír, majd minden gyerek leadja a választott iskolai rangsorát. A tesztpontszám és a jelentkezés sorrendje határozza meg, hogy ki melyik iskolába kerül.

A szerzők meg tudták nézni a diákok bekerülési pontszámát, és azokat a diákokat hasonlították össze, akik épphogy bejutottak vagy épphogy nem jutottak be elit iskolába. Az volt a feltevésük, hogy aki egy ponttal csúszott le a felvételről, az nem különbözik lényegesen azoktól, akik épphogy bekerültek, tehát őket követték időben, és hasonlították össze az iskola utáni eredményeiket. Ha van különbség, az csak az iskola minősége miatt lehet.

Az ismert irodalom alapján nem túl meglepő eredményre jutottak, ugyanis

a középiskola végén írt tesztek pontszámaira egyáltalán nem volt hatással, hogy a diákok elit iskolába jártak-e vagy sem.

Akik majdnem ugyanannyi pontot szereztek a belépő teszten, azok a kilépő teszten sem szereztek lényegesen eltérő pontszámokat.

De nem csak a rövid távú kognitív képességek fontosak a jövő szempontjából, ezért a szerzők megvizsgálták azt is, hogy a bérek különböznek-e ezeknél a diákoknál. Azt találták, hogy nőknél felfedezhető magasabb kereset az elit iskolákba járók között, de nem az az oka, amit várnánk. Az adatokból kiderült, hogy

sokkal kevesebb a tini terhesség az elit gimnáziumba járó lányok között, és valószínűleg ennek köszönhetően magasabb a középiskola utáni továbbtanulók aránya.

Ennek tudható be, hogy magasabb átlagos keresetet érnek el azok a lányok, akik jobb minőségű középiskolába jártak. Férfiaknál a bérekre sem mutatható ki semmilyen hatás.

Amiben viszont egyértelmű különbség van mindkét nemnél, azok a hosszú távú egészségi mutatók. A jobb minőségű iskola tanulói később is rendszeresen mozognak, szűrésekre járnak, és ennek köszönhetően egészségesebb a testtömegindexük. Ez és a tini terhességek elkerülése arra enged következtetni, hogy még ha a

kognitív képességek fejlődésében nem is számít sokat az iskola minősége, de életviteli hatásai vannak.

Ez árnyalja a képet, hogy milyen pozitív hatásai vannak a jó iskoláknak, és miért akarják a szülők, hogy a gyerekeik oda járjanak.

Itthon is inkább az a tapasztalat, hogy a gyerekek családi háttere, illetve a korai oktatás minősége határozza meg leginkább a jövőjüket. Fontos, hogy minél hamarabb elkezdődjön a felzárkóztatás, mivel középiskolában már nagyon nehéz változtatni az addigra kialakult képességeken, ahogy ez a fenti tanulmányból is látszik. Nálunk az egyik legnagyobb kihívás, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket fel tudják zárkóztatni, és ne hagyják, hogy idő előtt kikerüljenek az iskolából. Az már kevésbé számít, hogy utána elit iskolában szerzik-e meg az érettségit vagy máshol.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint 80 ezer tanulót fenyeget a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolábólA kormánynak köszönhetően csak 16 éves korukig kell várniuk, hogy kudarcokkal tele otthagyhassák az iskolát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég nehezebb lett bekerülni a felsőoktatásba az ország legszegényebb vidékeirőlAz elitet építi az oktatáspolitika, és ez megtette a hatását.

Élet elit középiskola oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2021. január 20. 15:02 Élet

Kezd látszani, hogyan lehetne mobilalkalmazásokkal megkönnyíteni a nyaralást

Nehéz eligazodni a ki- és beutazási szabályok káoszában, a negatív teszteredmények és az oltási bizonyítványok tárolása mellett ebben segíthetnek az applikációk.

Fabók Bálint
2021. január 19. 15:23 Élet

Bútorbankot nyitott a prágai városháza, hogy segítse a rászorulókat

Lakossági és céges felajánlásokat továbbítanak alacsony jövedelműeknek.

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Fontos

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.