Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. július 25. 17:05 Élet

Érdemes elit iskolába járatni a gyereket, de nem azért, mint amit várnak tőle

Mikor arra kerül a sor, hogy a gyerek középiskolába menjen, sok szülőnek fontos, hogy gyermeke mindenképp bejusson valamelyik elit gimnáziumba. Azt gondolják, hogy ezzel tudják leginkább biztosítani a lehető legjobb jövőt számukra. Diether W. Beuermann és Kirabo Jackson friss tanulmányukban azt vizsgálták meg, hogy valójában milyen hatással van a gyerekek jövőjére, ha bekerülnek az elit iskolákba.

A motivációjuk abból fakadt, hogy az általuk ismert irodalomban meglepő módon szinte senki sem talált lényegi kapcsolatot a szülők által preferált iskolák és a gyerekek középiskola végi tesztpontszáma között. Ez alapján nem érthető, hogy miért akarják a szülők mégis annyira, hogy gyerekeik elit iskolába járhassanak. Beuermannék ezért nemcsak a pontszámokat nézték meg, hanem más középiskola utáni mutatókat is figyelembe vettek.

A tanulmányban barbadosi oktatási adatokat használtak, az 1987 és 2011 között középiskolába járók adatait elemezték. A barbadosi rendszer hasonló az itthonihoz, van egy központi teszt, amit minden végzős általános iskolás megír, majd minden gyerek leadja a választott iskolai rangsorát. A tesztpontszám és a jelentkezés sorrendje határozza meg, hogy ki melyik iskolába kerül.

A szerzők meg tudták nézni a diákok bekerülési pontszámát, és azokat a diákokat hasonlították össze, akik épphogy bejutottak vagy épphogy nem jutottak be elit iskolába. Az volt a feltevésük, hogy aki egy ponttal csúszott le a felvételről, az nem különbözik lényegesen azoktól, akik épphogy bekerültek, tehát őket követték időben, és hasonlították össze az iskola utáni eredményeiket. Ha van különbség, az csak az iskola minősége miatt lehet.

Az ismert irodalom alapján nem túl meglepő eredményre jutottak, ugyanis

a középiskola végén írt tesztek pontszámaira egyáltalán nem volt hatással, hogy a diákok elit iskolába jártak-e vagy sem.

Akik majdnem ugyanannyi pontot szereztek a belépő teszten, azok a kilépő teszten sem szereztek lényegesen eltérő pontszámokat.

De nem csak a rövid távú kognitív képességek fontosak a jövő szempontjából, ezért a szerzők megvizsgálták azt is, hogy a bérek különböznek-e ezeknél a diákoknál. Azt találták, hogy nőknél felfedezhető magasabb kereset az elit iskolákba járók között, de nem az az oka, amit várnánk. Az adatokból kiderült, hogy

sokkal kevesebb a tini terhesség az elit gimnáziumba járó lányok között, és valószínűleg ennek köszönhetően magasabb a középiskola utáni továbbtanulók aránya.

Ennek tudható be, hogy magasabb átlagos keresetet érnek el azok a lányok, akik jobb minőségű középiskolába jártak. Férfiaknál a bérekre sem mutatható ki semmilyen hatás.

Amiben viszont egyértelmű különbség van mindkét nemnél, azok a hosszú távú egészségi mutatók. A jobb minőségű iskola tanulói később is rendszeresen mozognak, szűrésekre járnak, és ennek köszönhetően egészségesebb a testtömegindexük. Ez és a tini terhességek elkerülése arra enged következtetni, hogy még ha a

kognitív képességek fejlődésében nem is számít sokat az iskola minősége, de életviteli hatásai vannak.

Ez árnyalja a képet, hogy milyen pozitív hatásai vannak a jó iskoláknak, és miért akarják a szülők, hogy a gyerekeik oda járjanak.

Itthon is inkább az a tapasztalat, hogy a gyerekek családi háttere, illetve a korai oktatás minősége határozza meg leginkább a jövőjüket. Fontos, hogy minél hamarabb elkezdődjön a felzárkóztatás, mivel középiskolában már nagyon nehéz változtatni az addigra kialakult képességeken, ahogy ez a fenti tanulmányból is látszik. Nálunk az egyik legnagyobb kihívás, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket fel tudják zárkóztatni, és ne hagyják, hogy idő előtt kikerüljenek az iskolából. Az már kevésbé számít, hogy utána elit iskolában szerzik-e meg az érettségit vagy máshol.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint 80 ezer tanulót fenyeget a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolábólA kormánynak köszönhetően csak 16 éves korukig kell várniuk, hogy kudarcokkal tele otthagyhassák az iskolát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég nehezebb lett bekerülni a felsőoktatásba az ország legszegényebb vidékeirőlAz elitet építi az oktatáspolitika, és ez megtette a hatását.

Élet elit középiskola oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2020. február 21. 17:31 Élet

Akár egy honlap színeivel is befolyásolhatják, hogy hová tesszük a pénzünket

Megvizsgálták kutatók, és működik. Apróságokkal lehet hatni a legfontosabb döntéseinkre.

Stubnya Bence
2020. február 20. 12:26 Élet

A titokban szivárogtatott metán miatt még jobban rombolja az éghajlatot az olaj- és gázipar

A metán természetes módon és a földgáz kitermelése közben is a légkörbe kerülhet. Egy új tanulmány szerint jelentősen alulbecsültük az olajipar szerepét.

Torontáli Zoltán
2020. február 19. 17:07 Élet, Világ

Olyan, mintha szó szerint a kénköves pokolban lenne a munkahelyed

Az indonéziai kénbányászok joggal pályázhatnának a világ legrosszabb munkahelye címére.

Fontos

Bucsky Péter
2020. február 23. 07:12 Adat

Térképre raktuk az összes játszóteret Európában, Magyarország egész jól áll – FRISSÍTVE

Az országon belül nagyok a különbségek, és bár a fideszes településeken egy leheletnyivel több a játszótér, erre a kérdésre nem sok hatása van a családpolitikának.

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.

Fabók Bálint
2020. február 21. 06:53 Vállalat

Bolti dolgozóik mesélik el, hogy miért ilyen irdatlanul hatékony az Aldi és a Lidl

Ha nincs elég forgalom, egyszerűen hazaküldenek valakit. A magyar bevásárlást teljesen felforgató diszkontok egészen máshogyan működnek, mint a hagyományos áruházak, a dolgozóikkal beszéltünk a különbségekről.