Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. június 22. 07:31 Élet

Gaztengerben rozsdásodva ér véget a kínai buszok magyarországi karrierje

Nem csak szakmai körökben keltett nagy visszhangot 11 éve, amikor Közép-Magyarországon közel 150 kínai gyártmányú autóbusz állt forgalomba a Volánbusz alvállalkozóinál. Közelebb voltunk még a magyar buszgyártás fénykorához, kínai műszaki cikkből pedig a mainál jóval kevesebbet használtunk, így aztán kisebb sokk-ként hatott, hogy Kínából hoznak be buszokat.

Pedig ekkor már Európában sem voltak ismeretlenek a King Long márkanevű buszok, Németországban például már évek óta forgalmazták őket. Igaz, egy kétes megítélésű magyar üzleti csoport döntése kellett ahhoz, hogy ezek a járművek idehaza is megjelenjenek. Az egy időben Kiter néven futó csoportról van szó, amely a Figyelő egy 2010-es cikke szerint leginkább a közlekedési üzleteknek köszönhetően milliárdossá vált Rehus Ernőhöz volt köthető, noha ő maga általában semmilyen formális tisztséget nem vitt a magyar cégekben, legfeljebb a tulajdonos offshore társaságokban.

A csoport részt vett a legnagyobb magyar magántulajdonú buszos közlekedési társaság, a VT-Transman megalapításában, majd úgy adta el tulajdonrészét a brit Arrivának, hogy arról a tulajdonostárs Videoton Holding nem is tudott.*A cég ma már VT-Arriva névre hallgat, és a Videoton mellett az Arrivát megvásárló Deutsche Bahn a másik tulajdonosa. Ezt követően részt vettek a botrányos véget ért pécsi közlekedési kiszervezésben, és – legalábbis eleinte – valószínűleg ők álltak amögött a három cég*Kontakt-Busz Kft., Color Tours Kft., T&J Busz Projekt Kft. mögött is, amely a Volánbusz alvállalkozójaként a kínai buszokkal kezdett el szolgáltatni.

Valószínűleg voltak kapcsolataik a Volánbusz menedzsmentjével is. A 2010-es kormányváltás után parlamenti vizsgálóbizottság foglalkozott az állami közlekedési társaság vitatott ügyeivel, és egyebek mellett azt állapította meg, hogy a 2002-2010 közötti Volánbusz-vezér, Pekli Ferenc családtagjai*volt felesége és gyermekeik olyan személyekkel álltak kapcsolatban, akiknek a közvetlen hozzátartozói érdekeltek voltak a kiszervezett járatok üzemeltetésében.

Visszatérve a buszokhoz, 2008-tól kezdve több százezren ismerkedtek meg testközelből a King Longokkal, amelyekkel a három alvállalkozó cég egyebek mellett Biatorbágy, Zsámbék, Tura, Gödöllő, Vác, Gyöngyös, Hatvan, Jászberény térségében, illetve Budapest és ezek között a települések között fuvarozta az utasokat. A közel 150 busz többsége helyközi, illetve elővárosi célokra gyártott XMQ 6121G típus volt, a távolsági járatokat pedig az XMQ 6127-esekkel teljesítették. Így nézett ki Budán a Széna téri autóbusz-végállomás 2015-ben, amikor innen indultak az egyik alvállalkozó, a Kontakt-Busz járatai:

Elővárosi King Longok a Széna téren 2015-ben. Fotó: MTVA/Bizományosi – Jászai Csaba

A buszok megítélése a kezdetektől felemás volt. A kínai eredet miatt sokan előítéletesen fogadták őket, így olyan hibákat, fogyatékosságokat is kiemeltek, amelyek más típusokon is előfordulnak. Voltak azonban olyan problémák is, amelyek tényleg megkeserítették az utasok életét. A hideg teleken például rendre elégtelennek bizonyult a fűtés, még ha az utólagos kiegészítése miatt már nem is volt annyira rossz a helyzet, mint eleinte.

A fékrendszerrel kapcsolatos kisebb problémát a Nemzeti Közlekedési Hatóság fellépése nyomán orvosolták, az a megállapítás viszont pusztába kiáltott szó maradt, hogy az XMQ 6121G európai mércével inkább városi kivitelű busz, a hosszabb utazási idejű helyközi/elővárosi járatokon joggal várhatnának el az utasok nagyobb komfortot.

Összességében azonban megbízhatónak bizonyultak a King Longok, részben a nyugati főegységeknek*Például amerikai Cummins motor, német ZF futómű, váltó; az utóbbit Magyarországon gyártották. köszönhetően, és annak ellenére, hogy a karbantartás hagyott kívánnivalót maga után. De nem emiatt tűntek el tavaly a második félévben a King Longok az utakról, hanem mert az alvállalkozók végül kiestek a pikszisből, olyannyira, hogy a háromból két cég már felszámolás alatt áll.

Mi lett a buszokkal? Nagy részük, egészen pontosan 116 darab egy kápolnásnyéki telephelyen vesztegel, a 7-es főút és a vasút között, mellett. A sínek felől nézve ez a látvány fogadja az embert:

Képek forrása: G7

Közelebbről nézve látszik, hogy a telephelyen elsősorban a jóval nagyobb számban importált elővárosi/helyközi változatot, a szakmában Kis Kingának becézett XMQ 6121G típust tárolják:

 

Ezeket a járműveket 2006 és 2008 között gyártották, 11 és 13 év közötti korukkal némileg fiatalabbnak számítanak, mint a tavaly év végi állapot szerint átlagosan 13,3 éves magyar autóbuszpark. Noha állítólag többüknek még a műszakija is érvényes, szemmel láthatóan nem kaptak új feladatot, az összes jármű a kezdetektől jellemző fehér színű maradt, és a volánbuszos feladatteljesítésre utaló matricák is fenn vannak rajtuk.

 

Beszéltem valakivel – nem szerette volna, ha a neve megjelenik –, aki ismeri a buszok műszaki állapotát, amely szerinte erősen vegyes. Van köztük balesetes példány, és olyanok is, amelyeknek lyukas a padlólemezük, váltani pedig csak két kézzel lehet. Ám szerinte ez nem a konstrukció hibája, hanem annak tudható be, hogy borzasztóan elhanyagolták a karbantartásukat. Akadnak ugyanis olyan példányok is, ahol figyeltek erre, és ezeknél két-három ujjal is lehet kezelni a váltót.

 

Ugyanő beszélt olyan sofőrökkel, akik korábban nap mint nap ezekkel a buszokkal dolgoztak, és ők általában dicsérték a járműveket. Az más kérdés, hogy néha nekik kellett ezzel-azzal kedveskedni a szerelőknek, hogy hozzák jobb állapotba az ő buszukat a közlekedéshez szükséges minimumnál.

 

Megpróbáltam kideríteni, hogy kinek a tulajdonában vannak a buszok, és mi az elképzelés a sorsukkal kapcsolatban. A Volánbusz csak azt erősítette meg, hogy a társaság alvállalkozói már nem használnak King Longokat, de nincs információja a járművek további sorsáról.

A telephely a 7-es főút felől fotózva

Az alvállalkozók közül azt a céget kerestem meg, amely a legtovább üzemeltette a buszokat. Pontosabban a vállalkozás felszámolóját, de nem reagált a megkeresésre. Az a társaság, amelytől korábban sajtóhírek szerint a három cég lízingelte a buszokat, már 2016 óta forgalom nélkül vegetál, tehát az utolsó években már biztosan nem nála volt a járművek tulajdonjoga.

 

A telephely másik, kisebb részén néhány busz sokkal rendezettebb körülmények között sorakozik, mintha csak egy használtjármű-kereskedés udvarán várnák sorsuk jobbra fordulását. A telephelyet üzemeltető cég vezetője nem akart nyilatkozni, mindössze az derült ki, hogy nem árulja a King Longokat, csak tárolásra vannak ott.

 

A parkoló másik részén egyébként ott jártamkor lehetett látni egy korábban szintén a Volánbusznak dolgozó Mercedes Intourót is (a képen a bal oldali jármű)*A cikk korábbi verziójában helytelen típus szerepelt..

 

Akármi is lesz a sorsa ezeknek a buszoknak, az biztos, hogy a King Long itteni honfoglalása átmenetinek bizonyult. Pedig 2009-ben a Volánbusz maga is vásárolt volna a gyártótól, de a Közbeszerzési Döntőbizottság kétszeri döntése után a harmadik körben maga állt el az üzlettől. Ettől függetlenül 2009 decemberében a King Long magyarországi képviselete arról adott hírt, hogy itt építi fel a vállalat első európai gyárát. Ebből nem lett semmi, a magyar cég pedig felszámolás után idén tavasszal megszűnt.

Ha nem is a King Long révén, de a kínai buszok azért még arathatnak Magyarországon. A BYD Komáromban épített üzemet elektromos buszok gyártására, és noha idehaza még csak egyetlen darabot adott el (Salgótarjánnak), a kormány 3000 e-busz vásárlására irányuló tervei nagy lehetőségeket tartogathatnak a cég számára. Már persze ha megvalósulnak, mert 2010 után a hasonló ígéretek gyakran – legalábbis részben – papíron maradtak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFogynak a magyar buszgyártók, mióta a kormány segíteni akarja az ágazatotTovábbra is kevés busz készül Magyarországon, miközben a buszpark háromnegyede cserére érett, de a mai beszerzési tempó mellett tovább öregszik az átlagosan 17 éves állomány.

Élet alvállalkozók buszgyártás king long Volánbusz Olvasson tovább a kategóriában

Élet

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.

Fabók Bálint
2020. augusztus 5. 06:30 Élet

1,4 milliárd uniós támogatásról díszeleg tábla a térdig érő gazban

Grandiózus látogatóközpontot álmodtak a Dunakanyarnál, kaptak rá 1,4 milliárdot az EU-tól, 2019-re ígérték az átadást, de eddig csak a tábla valósult meg.

Debreczeni Anna
2020. augusztus 4. 20:55 Élet, Támogatói tartalom

A tihanyi művésztelep levendula szárítójában még biztosan nem ettél mangalica sonkát

Bátor vállalás volt a Séf Fesztivál Tihanyban megálmodóitól az idén tavasszal gourmet gasztrofesztivál szervezésébe fogni a járványhelyzet miatt, főleg egy Magyarországon merőben újnak számító koncepció mentén.

Fontos

Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 3. 15:55 Vállalat

Aktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerült

Százmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 06:50 Közélet

Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott

Jellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta.