Kísérlet bizonyítja, hogy nem bomlanak le a lebomlónak nevezett műanyagzacskók
A környezetbarátnak nevezett bio-, öko- vagy komposztálható műanyagzacskókat valószínűleg el kell felejtenünk, ha tényleg csökkenteni akarjuk a környezetünkbe kerülő hulladék mennyiségét. Egy most megjelent angol kutatás legalábbis azt az eredményt hozta, hogy három évvel a földbe vagy tengerbe kerülésük után ezeknek a műanyagoknak a jelentős része annyira nem mutatja a bomlás jeleit, hogy akár még használható is lenne.
Ahogy az az alábbi angol nyelvű videós beszámolóban is jól látható, a kutatók által három év után a földből vagy tengervízből előbányászott zacskók ugyan nem túl esztétikusak, de sokkal jobban egyben vannak, mint azt gondolnánk.
Tényleg nagyon el voltam képedve azon, hogy három év után a zacskók még mindig képesek voltak megtartani egészen sok cuccot. A legmeglepőbb az volt, hogy a biolebomlónak címkézett zacskók is képesek voltak erre. Amikor ilyen feliratot látsz, azt várod, hogy sokkal gyorsabban lebomlik, mint egy hagyományos műanyagszatyor, de a kutatásunk arra utal, hogy ez nem feltétlenül van így
– mondta a The Guardiannek Imogen Napper, a kísérlet vezetője.
Az eredmények kapcsán a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a lebomlónak nevezett műanyagok a valóságban csak akkor viselkednek környezetbarátabb módon, ha a hulladékfeldolgozókba bejutnak és ott megfelelő módon kezelik őket.
A közfelfogással ellentétben a bio-nak, környezetbarátnak, komposztálhatónak vagy lebomlónak minősített zacskókat nem lehet egyszerűen csak eldobni, mert a környezetbe kijutva általában nem kerülnek olyan ideális viszonyok közé, mint az erre felkészült hulladékkezelőkben, és ezért korántsem bomlanak le gyorsan. Általában még a komposztálható elnevezés sem jelenti azt, hogy otthon bárki bedobhatja a zacskót a saját házi komposztálójába, mert a gyors lebomlást csak a professzionális, erre a célra épített ipari komposztálókban érhetik el.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy minden eddigi erőfeszítés ellenére a bioműanyagok fejlesztése nem tart azon a szinten, hogy megnyugtató alternatívája legyen a hagyományos műanyagoknak. Amíg ezt a szintet nem érik el, addig szakértők szerint jobb lenne más módszerek és anyagok felé fordulni.
Az Európai Unióban egyébként napirenden van az egyszer használatos műanyagok elleni küzdelem, és ezek használata a jogszabályoknak köszönhetően Magyarországon is vissza fog szorulni. Ebben a kérdésben a fogyasztók véleménye sokkal támogatóbb, mint a szemetelési gyakorlatuk, de ez is elég ahhoz, hogy a nagy kereskedelmi láncok egy része már magától is a műanyagok kiváltásán dolgozzon.
Élet
Idén jól jártak a nyugdíjasok a kormány tévedésével, de jövőre fordulhat a kocka
Bár a rendszer ezt elvileg kizárja, idén több százalékkal emelkedik a nyugdíjak reálértéke. Jövőre ez már biztosan nem lesz így.
Nehezen találnak gazdára az energetikai ingyenmilliók, és ez mindannyiunknak sokba kerül
Már nem rohannak a háztartások úgy a támogatásokért, mint régebben.
Egy erős érve van Orbánnak és Karácsonynak az olimpia mellett, de az nem igaz
Budapesten a szükséges sportinfrastruktúra nagy része megépült, ám ebből nem következik, hogy nem kellene még ilyenekre rengeteg pénzt elkölteni.
Fontos
Aprópénzzel fékezné a lakásdrágulást a kormány, miután százmilliárdokkal gyorsította
Nagy kérdés, hogy ennyi keresletet élénkítő intézkedés mellett elég lesz-e évi 40 milliárd forint lakásépítésre ahhoz, hogy javuljon a lakhatás megfizethetősége.
Beindult Orbán kifektetési terve, de nem úgy, ahogy megálmodta
Elkezdett záródni az olló a ki- és beáramló jövedelmek között, de elsősorban nem a kivitt működőtőke megtérülése, hanem a háztartási vagyon külföldre vándorlása miatt.
Meddig gyengül még az euró a dollárral szemben?
Az euróövezetben gyorsabban csökkenhet az alapkamat, mint az Egyesült Államokban, ennek ellenére valószínűleg nem sokat erősödik már a dollár.
