Látványos áremelkedést okozott, hogy a világ tehetősebb részén sokan megfogadták az egészségügyi szakemberek tanácsait, és a zsiradékok felé fordultak. Na nem a disznózsírra kell gondolni, hanem az avokádóra, olívaolajra, lazacra, valamint a vajra. Ezek iránt annyira megugrott a kereslet, hogy a termelés sok esetben nem tudja tartani a lépést.
A táplálkozástudományi szakemberek egy ideje azt tanácsolják, hogy kerüljük az iparilag feldolgozott zsiradékokat, és helyettük természetes forrásból származókat fogyasszunk. Sokan ajánlják például az Omega-3 zsírsavakat, amelyek természetes formájukban elsősorban halakban találhatók meg. (Az más kérdés, hogy táplálékkiegészítőként van-e értelme fogyasztani.) Ennek hatására a globális lazacfogyasztás évi 4,5 százalékkal nő, az ára pedig az Egyesült Államokban közel 130 százalékkal emelkedett 2012 óta – derül ki a Wall Street Journal cikkéből.
A boltokba kerülő lazacok nagyrészt ma már tenyésztett példányok, 1998 és 2008 között évi 7,7 százalékkal nőtt a mennyiségük. A következő tíz évben viszont az ütem a felére csökkent, a tevékenységgel járó környezetszennyezés és technológiai problémák miatt. A lazacok ugyanis kényesek a víz tisztaságára, hőmérsékletére és oxigéntartalmára; ha túlzsúfolva tartják őket, paraziták támadják meg az állományt. Ezért több országban korlátozták az új halfarmok létesítését.
Az avokádó az utóbbi évek egyik legnagyobb sztárja, különösen a fiatalabb generációk körében, így aztán nem csoda, hogy az amerikai agrárminisztérium adatai szerint több mint 80 százalékkal drágult az utóbbi hat évben. Az avokádó már a magyar importstatisztikába is beverekedte magát, az alábbi cikkünkben foglalkoztunk a népszerűségével.
Olívaolajból és -bogyóból azért még mindig több fogy Magyarországon, de a KSH ennek sem méri az árváltozását. Az Egyesült Államokban az olasz olívaolaj drágulása 2012 óta szinte pontosan száz százalékos.
Még több magyart érint a vaj drágulása, nem hiába született megannyi cikk a témában tavaly nyáron. Azóta lekerült a téma a napirendről, pedig az áremelkedés azóta sem állt le. A mértéke ugyan visszaesett, de az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva a drágulás 2016 novembere óta folyamatos. 2017 egészében 9,4 százalékkal, 2018-ban pedig 9,7 százalékkal drágultak átlagosan a vajak és vajkrémek a KSH szerint.
Az okok részben itt is a fogyasztói szokások megváltozásában keresendők. A vaj nemcsak a nyugati világban lett ismét népszerű, többet importál belőle Kína, Dél-Korea és Japán is. Fogyasztása világszerte 13 százalékkal nőtt az utóbbi öt évben. Ennek legnagyobb nyertese Új-Zéland, a világ legnagyobb vajexportőre, az innen származó vaj másfélszer annyiba kerül, mint 2012-ben.
Nemcsak az itteni, hanem az európai tejtermelés is nőtt, ám van egy kis probléma. A vaj és a sajt ugyan megfelelő haszonnal értékesíthető, ám a feldolgozás után maradó – a nyers tejhez képest jóval kisebb zsírtartalmú – tejről ez már nem feltétlenül mondható el, részben a fogyasztói szokások megváltozása miatt. A termelés további felfuttatásának pedig a tehéntartás kedvezőtlen környezetvédelmi hatásai is gátat szabhatnak.
Mindebből az következik, hogy a közeljövőben valószínűleg folytatódik a drágulás az említett termékeknél. Ezt rövid távon a vásárlóerőt korlátozó gazdasági visszaesés, középtávon pedig a fogyasztói ízlés újabb fordulata állíthatja meg.
