Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. július 15. 15:04 Élet, Világ

Lehet, hogy teljesen felesleges leölni ennyi halat

Hosszú ideje heves tudományos és részben áltudományos vita folyik arról, hogy érdemes-e extra adag vitaminokat és különféle étrend-kiegészítőket szedni. Az egyik érvelés szerint kizárt, hogy a modern világban egy ember mindig úgy reggelizzen, ebédeljen és vacsorázzon, hogy minden szükséges tápanyagot kellő mennyiségben magához vegyen, ezért szükség van kiegészítésre. A másik véglet szerint mindez ablakon kidobott pénz és erőforrás.

Most egy neves amerikai szakújságíró is beszállt a vitába azzal, hogy egészen új összefüggésekre hívta fel a figyelmet.

Paul Greenberg, a The New York Times, a New Yorker és a National Geographic rendszeres szerzője elsősorban a halászat globális hatásaival foglalkozik, és ennek kapcsán ásta bele magát az Omega-3 zsírsavak komplex kérdéskörébe. Ez az a zsírsav, amely sok étrend-kiegészítőben megtalálható, és ipari előállításának legfőbb forrása a tengeri hal. (A csillagra kattintva elolvashatod, hogy miért Omega-3 a molekula neve.)*A zsírsavak olyan molekulák, amelyek egyik jellemzője egy hosszú szénlánc, vagyis egy olyan rész, ahol szénatomok kapcsolódnak egymáshoz, egyes vagy kettős kötéssel. A szénlánc első szénatomját alfának, az utolsót pedig omegának nevezik. Ha az omega végéről nézzük a molekulát, és a harmadik illetve negyedik szénatom között találjuk a lánc első kettős kötését, akkor egy Omega-3 zsírsavról van szó.

Greenberg a most megjelent könyvében nem megy szembe azzal az általánosan elfogadott véleménnyel, hogy az Omega-3 zsírsavak fogyasztásának kedvező élettani hatásai vannak. Azt viszont állítja, hogy az orvosi szakirodalom (szerinte) nem támasztja alá egyértelműen, hogy Omega-3 zsírsavat extra adagban is be kellene vinni az emberi szervezetbe. Ez pedig azért nagyon fontos, mert ha ebben igaza van, akkor a zsírsavat táplálékkiegészítőként előállító teljes iparágra sincs szükség.

Elég éles kérdésről van szó, mert rengeteg halat halászunk le, és egy jelentős részüket csak azért, hogy Omega-3 étrend-kiegészítő legyen belőle. Nagy pénzek forognak ebben a bizniszben, Greenberg adatai szerint évente 20-25 milliárd kilogramm halat vesz ki az ember a tengerekből úgy, hogy azok sosem kerülnek az étkezőasztalra, hanem feldolgozzák őket olajukért. Ez a teljes globális halászat egynegyede.

A legérintettebb hal egy szardellaféle, az Engraulis ringens, amelyet Greenberg megsütve megkóstolt, és szerinte finom, ám ennek ellenére sem fogyasztja az ember jelentősebb mennyiségben. Mégpedig azért nem, mert a feldolgozóipar állateledelt és szerves trágyát készít belőle, az Omega-3 zsírsav tartalmát pedig étrend-kiegészítő tablettákba préseli.

Ez a 20-25 milliárd kilogramm hal a tengeri tápláléklánc kellős közepén helyezkedik el, vagyis a kisebb halak ragadozója és a nagyobb halak tápláléka is egyben. Ha pedig feleslegesen halásszuk le, akkor feleslegesen borítjuk fel ezt a láncot, és sodorjuk veszélybe azokat a fajokat, amelyeknek ez a réteg a tápláléka.

Az érvelés jogosságához azonban egyértelműen el kellene dönteni, hogy az Omega-3 extra bevitele szükséges vagy felesleges, és Greenberg itt már elég nehéz pályára merészkedik.

Az Omega-3 élettani hatásainak ugyanis könyvtárnyi szakirodalma van, az egyik, elsősorban orvosi témákra koncentráló tudományos cikk-kereső, a PubMed például több mint 27 ezer szakcikket ad ki jelenleg ebben a témában. Laikusként esély sincs arra, hogy ezt a mennyiséget valaki értelmezze és messzemenő következtetéseket vonjon le belőle.

Greenberg egy interjúban most azt fejtegette, hogy statisztikai elemzése szerint a szakcikkek többsége azt mutatja ki, hogy az Omega-3 bevitele és a kedvező élettani hatások együttes jelenléte sok esetben bizonyított. Ez azonban csak olyan, mintha azt mondanánk, hogy ahol tojás van, ott általában a csirke is megtalálható, de azt már nem tudnánk egyértelműen bizonyítani, hogy a tojásokat a csirkék tojták. Greenberg ezért az úgynevezett randomizált, kontrollált vizsgálatokra helyezné a hangsúlyt, amelyek módszertanát most nem részletezzük, de valóban alkalmasabbak az ok-okozati összefüggések feltárására.

Greenberg szerint ezek a speciálisabb vizsgálatok nem feltétlenül támasztják alá az összefüggést, de amikor megnéztük a PubMeden, hogy hány randomizált tanulmány érhető el jelenleg az Omega-3 kiegészítők témájában, még ebből is 728 darabot találtunk. Véletlenszerűen megnéztünk ezekből néhány tucatot, és azt láttuk, hogy valóban van olyan, amelyben az Omega-3 zsírsavat plusz forrásként kapó páciensek állapotában semmilyen változást nem sikerült kimutatni. De van olyan is, ahol sikerült, méghozzá nem is egy. Ezzel tehát a kép nem tisztult ki teljesen.

Mindenesetre Greenberg a tengeri halászat szakértőjeként láthatóan nagyon szeretné megmenteni sok tonna hal életét és a teljes tengeri tápláléklánc sértetlenségét, az Omega-3 ipar szükségességét azonban csak úgy tudja megkérdőjelezni, hogy azzal még sok tudományos vitába kell majd keverednie.

Magyarországon egyébként a kevés halfogyasztás miatt kevés Omega-3-at viszünk be az étkezésekkel, de a jó hír az, hogy ennek a zsírsavnak elég sok növényi forrása is van. (Az Omega-3 egyébként úgynevezett esszenciális zsírsav, ami azt jelenti, hogy az emberi szervezet számára létfontosságú, de nem tudja előállítani, ezért kívülről kell bevinni.) A nálunk is könnyen elérhető gyümölcsök közül például a kiviben és a vörösáfonyában van nagy mennyiségben.

Hogy Greenbergnek sikerül-e bármilyen hatást elérnie az elméletével, az erősen kérdéses, de a megoldási javaslata ettől függetlenül is figyelemre méltó. Azt mondja ugyanis, hogy az orvosok által széles körben nálunk is ajánlott mediterrán diétát érdemes lenne úgy kiegészíteni, hogy azzal a környezetünket és a halakat is védjük.

Konkrétan: a mediterrán diéta alapvető jellemzőit, az állati eredetű fehérje bevitel viszonylag alacsony szinten tartását, a sok gyümölcs és zöldség fogyasztását, a teljes kiőrlésű gabonák előtérbe helyezését és az olívaolaj használatát meg lehetne tartani, de a fehérje forrását bizonyos típusú halakra és tengeri élőlényekre kellene koncentrálni.

Ilyen lehetne a szardella és a hering, mert ezek tele vannak Omega-3 zsírsavakkal, a halászásuk azonban sokkal kevésbé karbonintenzív, mint más halaké, és a higanytartalmuk is alacsonyabb. Egyébként is sokkal értelmesebbnek tűnik kevesebb szardellát halászni, de azt megenni, és úgy megszerezni az Omega-3-at, mint milliárd tonnákat halászni, feldolgozni, és tablettás kiszerelésben lenyelni.

A másik csoportot a kagylók és az osztrigák alkotják, amelyek szintén tele vannak Omega-3-mal, és ha a piaci keresletet fel tudnánk futtatni, akkor az azt kiszolgáló tenyésztés mértéke is nőhetne, ami jót tenne a vizeknek, hiszen ezek a fajok gyakorlatilag tisztábbá teszik a tengeri környezetet.

Élet Világ étrendkiegészítő halászat Omega-3 zsírsav Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2018. október 14. 11:52 Élet, Világ

A Rossmann tulajdonosa csak azokat az országokat támogatná, ahol nincs túl sok gyerek

Dirk Rossmann szerint ez a kulcsa Afrika fejlődésének és az Európába áramló menekültek megállításának is.

Torontáli Zoltán
2018. október 11. 11:01 Élet, Pénz

Párját ritkítja Európában a magyar élelmiszerek drágulása

Magyarország az élvonalban van a drágulásban az Európai Unión belül.

Torontáli Zoltán
2018. október 11. 09:23 Élet, Tech

Olyan VR szemüveg jön, amelynek képét nem tudod megkülönböztetni a valóságtól

A felbontása az emberi retináéval lesz megegyező.

Fontos

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2018. október 15. 09:02 Piac

Kihalási hullám van a magyar cégeknél, és ennek meg is van az oka

2017 és 2018 között csökkent a cégek száma az első féléves adatok alapján, és növekedésbe fordult egy olyan mutató, ami a bedőlések kockázatát méri.

Wiedemann Tamás
2018. október 12. 09:51 Állam, Pénz

Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon

Lényegében elégettük az Európai Uniótól származó támogatásokat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nálunk volt arányaiban a legtöbb csalás.

Rigó Anita
2018. október 12. 06:54 Állam

Az egy- és a kétgyermekes családok bánhatják a legújabb segélymegvonást

Sok család eleshet a 23 ezer forintos segélytől.