Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2018. július 31. 10:12 Élet

Fontos, hogy figyelj a környezetedre, még ha nem is látod az eredményét

Minden döntésünk hatással van másokra, ezért helyesen dönteni nehéz. Minél több ember helyzetébe próbálunk belehelyezkedni, annál többször szembesülünk azzal, hogy valakinek rosszat is teszünk. Nem tudunk ételt és ruhát venni vagy közlekedni ilyen érzések nélkül. Christopher Gilbert morálfilozófus új könyvében támpontokat ad, hogyan viselkedhetünk etikusan a fennálló társadalmi és gazdasági rendszerben.

A kapitalista rendszerben a piacon sikeres ötletek és megoldások élnek tovább. Tehát minden elköltött forintunk egy apró szavazat. Vásárlásunkkal szavazunk egy olyan világra, amiben a jövőben élni szeretnénk. Ha „boldog” csirkét vagy fair trade kávét vásárlunk, valójában egy morális döntést hozunk. Elítéljük a gyerekmunkát vagy az ipari állattartást.

Csakhogy minél inkább kiterjesztjük a tudatosság logikáját, azt látjuk, hogy nincs egyértelműen jó döntés. Például a fair trade kávé valójában a gazdag birtokosnak kedvez, a húsipari termékek elutasítása pedig sok munkás megélhetését veszi el.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan, akinek jó a fair trade kávé: a nagy kávéföld-birtokosoknakA kávé fair trade kereskedelme nem segít azokon, akiknek nincs földjük. Ők a nagy kávéültetvények tulajdonosainak dolgoznak, és nincsenek jó helyzetben.

 

Gilbert júliusban megjelent, There’s No Right Way to Do the Wrong Thing című könyvében mégis kiáll az etikus viselkedés és fogyasztás mellett. Szerinte erre úgy kell törekedni, mintha egy létrára másznánk. Az alsó fokon állva csak saját önző érdekeink szerint hozunk döntéseket. A legtetején pedig mindenki helyzetébe belegondolva döntünk arról, mit és hogyan vásárlunk.

A legfelső fok elérése lehetetlen, de fontos tudnunk, hogy a helyes moralitás nem olyan tulajdonság, ami bizonyos emberekben megvan, másokban nincs. Bárki törekedhet a helyesebb viselkedésre, ha jól használja a létrát. Ebben pedig négy alapelv segít bennünket:

  • Létezik rossz, a létra legalsó fokán meg lehet ragadni. Ha nem teszel a megragadás ellen semmi, csak a saját önzőséged vezérel, akkor biztos, hogy rossz úton jársz.
  • Egyre több emberre figyelj: Úgy érdemes felmászni a létrán, hogy egyre több ember érdekeit veszed figyelembe, mikor saját döntésedről gondolkodsz.
  • Nem baj, ha rosszul döntesz. Nem szabad bűntudatot érezned, ha rosszul sikerült egy döntés. A bűntudat is önző érzés, inkább koncentrálj a következő megpróbáltatásra.
  • A legjobb, ha erre az egész létrázós dologra játékként tekintesz. Érezd azt, hogy privilégiumod, hogy egyre etikusabbá válhatsz.

Christopher Gilbert könyve azért is fontos, mert az elmúlt évtizedben sokan elbizonytalanodtak, érdemes-e egyáltalán törekedni arra, hogy morálisan jó döntést hozzanak. A tudatos vásárlók közössége rengeteg időt és pénzt szán arra, hogy etikusan éljen. Úgy költi pénzét, hogy védje a környezetet és a szegényebb rétegeket. Azonban régóta ismert ellentmondás, hogy sokak fogyasztási szokásai pont ellentétes hatásúak saját céljaikkal. Egy-egy tudatosnak szánt döntés miatt szennyeződik a környezet vagy járnak többen rosszul, mint jól.

Csutor Mária, a Corvinus Egyetem doktora hat éve készített egy kutatást, amely bejárta a világot és felforrósította a tudatosságról szóló vitákat. Kiderült, hogy a tudatos vásárlás nincs egyértelmű hatással az ökológiai lábnyomunk méretére. A kutatást egy kanadai szerzőpáros megismételte, és hasonló eredményekre jutott. Hiába vásárolunk bio termékeket, hordunk használt ruhákat és próbálunk kizárólag tömegközlekedéssel járni munkába, átlagban semmit sem csökkentünk azon, hogy mennyire terheljük a környezetünket.*A Csutor Mária által készített kutatás 1000 fős mintán készült. A környezettudatos (zöld) fogyasztóknak nem volt kisebb ökológiai lábnyomuk, mint a közömbös (barna) fogyasztóknak. Sok változó hatását vizsgálva arra jutottak, hogy a jövedelemtől függ minden. Az terheli kevésbé a környezetet, aki kevesebbet fogyaszt, mert nincs rá pénze.
Volt olyan változó, aminek volt hatása az ökológiai lábnyom abszolút méretére. Például akik környezetbarát módon közlekedtek, azoknak kisebb volt az ökológiai lábnyomuk, mint a jövedelmi szintjükhöz képest várható lett volna. Azonban nem volt kisebb, mint a szegényebbeknek. A teljes lábnyomon belül tehát semmilyen “zöld” fogyasztási mód önmagában nem volt elég nagy hatású ahhoz, hogy megkülönböztető erővel bírjon a jövedelemhez képest.

Az eredmény sok tudatos vásárlót elgondolkoztatott. Alden Wicker egy sokak által követett és elismert blogger, aki a tudatos vásárlást népszerűsíti cikkeiben. Mégis az ENSZ ifjúsági konferenciáján mondott heves beszédet azzal a címmel, hogy A tudatos vásárlás hazugság. Wicker és Csutor Mária kutatásának hatására arra jutott, hogy minden, amit fogyasztunk, végső soron szennyezi a környezetet. A kapitalizmust alapvetően irányító fundamentumokkal van a probléma. Környezetünket egyre erősebben fogjuk szennyezni, és egyre kiszolgáltatottabbá válnak társadalmi rétegek, amíg mindenkinek a fogyasztás növelése és a profitszerzés az elsődleges célja.

Christopher Gilbert könyvének legerősebb állítása, hogy tudatos döntéseinktől ne eredményeket vagy a rendszer gyökeres megváltozását várjuk. Azért kezdjünk el felfelé lépkedni a morális létrán, mert az boldoggá és büszkévé tesz.

Élet klímaváltozás környezetvédelem rendszerkritika tudatos vásárlás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.