A kávé az egyik legerősebb kapocs a legszegényebb és a leggazdagabb országok között. A forró földeken termesztett, kézzel szedett kávébabokat Európában pörkölik és kerámia csészékben, festői városkák főterein szolgálják fel. Nem véletlen, hogy a feketézés az északi- és a déli félgömbök közötti egyenlőtlenségek legismertebb jelképévé vált.
Egyenlőtlenek az erőviszonyok, de a Nemzetközi Kávészervezet (ICO) adatai alapján az elmúlt 25 évben a termelők egyre több bevételre tettek szert kávéjukból. A 2015/16-os szezonban rekordot döntött a fejlődő országok kávéexportja, miközben az árak is jelentősen emelkedtek.
Az ICO felmérése alapján a kereslet nagyobb, mint a termés, ezért növekszik a termelők ereje a fogyasztókkal szemben. Ez főleg az árazásban mutatkozik meg, ennek megfelelően a farmerek drágábban tudják eladni terményüket. Ugyanakkor hatalmas különbségek vannak a termelők jövedelmei között. 2016-ban egy kiló kávébabért a Közép-afrikai Köztársaságban átlagosan 170 forintot kaptak a farmerek, Bolíviában 1500-at.
Meggazdagodni nem fognak a földeken dolgozó farmerek és segédmunkások, de a piaci hatások és tudatos vásárlás csökkentik a termelők és a kávékereskedők jövedelmei közötti különbségeket. 2016-ban egy negyedkilós kávé Magyarországon kiskereskedelmi ára átlagosan 600 forintba volt, ebből 180 forint jutott a termesztőknek. Az elmúlt tíz évben soha nem volt ilyen kicsi a különbözet.
A fair trade kereskedelem hatása is fontos, mert súlya nő az exportban, így több pénz marad a termelők zsebében. 2013-ban a fair trade értékesítések a teljes kávéexport 2,17 százalékát tették ki, de a FairTrade International adatai alapján ez hétévente megduplázódhat.
A fair trade (magyarul méltányos kereskedelem) mozgalom fő célja, hogy a kávéból származó jövedelem egy részét a nagyvállalatoktól a termelők felé irányítsa. Ez meg is történik, de van vele probléma: egyelőre elhanyagolható a fair trade kávé súlya a teljes kávékereskedelemben, ezért csak azok a fair trade-es termelők járnak jól, akiknek van földjük vagy nélkülözhetetlen a szakképzettségük – írják tanulmányukban Raluca Dragusanu és Nathan Nunn harvardi kutatók. A fair trade címkével ellátott kávék termelői két árelőnyben részesülnek:
- Kapnak egy fix árat a kávéjukért, ha a piaci ár a fix ár alatt van. Ez 780 forint/kilogramm (1,4 dollár/font) minimum, de lehet akár 800 forint is, tőzsdétől és kávéfajtától függően.
- Ha a piaci ár a fix ár felett van, akkor kilogrammonként kapnak 110 forint prémiumot.
Dragusanu és Nunn azt vizsgálták, hogyan fejlődnek a Costa Rica-i kávétermesztők a segítség hatására. A kutatás ideje alatt a Costa Rica-i kávé piaci ára és a fair trade ár jelentősen eltért.
A kutatás eredményei szerint a fix árnak komoly kockázatcsökkentő és jövedelem-átirányító hatása van: a kétezres évek elején azok a termesztők, akik nem fair trade feltételekkel termeltek, átlagosan 260 forintot kaptak egy kiló kávéért, míg a fair trade termesztők ennek háromszorosát. De ez végső soron csak a földbirtokosoknak volt jó. Az ő nyereségüket biztosította a rendszer, de nem kényszerültek vagy más módon sem voltak ösztönözve arra, hogy a földjeiken dolgozóknak többet fizessenek.
A kávétermelő országok munkaerőpiaci viszonyai miatt a tanulatlan munkást mindig könnyű lecserélni, ők nem részesülnek az extra jövedelemből. A nagy profitot generáló földtulajdonosok eközben felvásárolhatják a környező termesztőket, és kifizethetik azokat, akik szaktudása elengedhetetlen a minőségi termesztéshez.
A kávépiac közvetítői sokszorosát keresik a termelői díjaknak. Ezt a különbséget csökkentették a fair trade előírások, mert bizonyos tulajdonosok jól jártak a rendszerrel, de a legkiszolgáltatottabb csoportnak nem hoztak változást. Nekik legfeljebb hosszú távon jelenthet segítséget a méltányos kereskedelmi rendszer. A kutatásból kiderül: azokon a területeken átlagosan több gyerek jelentkezett iskolákba, ahol a környező ültetvényeken van lehetőség a fair trade nyújtotta előnyökre.
Közélet
Kevesebb pénzt adna a kormány a Demján Sándor Program nyertes cégeinek
Az 1+1-nevű részt az utolsó pillanatban 1,25+0,75-re módosíthatják, így a nyertes pályázóknak nem adnának annyi támogatást, amennyit ígértek.
Beindult a projekt, amivel rengeteget spórolhatnak a Budapesten tanuló egyetemisták
Kisajátította a Diákváros területeit a magyar állam, viszont az eredeti tervekhez képest jóval szerényebb formában jöhet létre az Diákváros.
Egy egész szakmára rossz fényt vet a jegybanki alapítványok botránya
Ha a könyvvizsgálón múlik, talán sosem derül ki a baj. Ez azért is rossz jel, mert a magántőkealapok ezermilliárdjainak egy része szintén állami vagyon.
Fontos
A magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyel
Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.
Lehet logika Trump viselkedésében, de megéri?
Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.
Könnyebb hozzájutni a 3+3 milliós felújítási ingyenpénzhez, és van még belőle bőven
Egymást érik az otthonfelújítási programmal kapcsolatos könnyítések, lassan talán kiismerik a potenciális pályázók a lehetőségeket.
