A kávé az egyik legerősebb kapocs a legszegényebb és a leggazdagabb országok között. A forró földeken termesztett, kézzel szedett kávébabokat Európában pörkölik és kerámia csészékben, festői városkák főterein szolgálják fel. Nem véletlen, hogy a feketézés az északi- és a déli félgömbök közötti egyenlőtlenségek legismertebb jelképévé vált.
Egyenlőtlenek az erőviszonyok, de a Nemzetközi Kávészervezet (ICO) adatai alapján az elmúlt 25 évben a termelők egyre több bevételre tettek szert kávéjukból. A 2015/16-os szezonban rekordot döntött a fejlődő országok kávéexportja, miközben az árak is jelentősen emelkedtek.
Az ICO felmérése alapján a kereslet nagyobb, mint a termés, ezért növekszik a termelők ereje a fogyasztókkal szemben. Ez főleg az árazásban mutatkozik meg, ennek megfelelően a farmerek drágábban tudják eladni terményüket. Ugyanakkor hatalmas különbségek vannak a termelők jövedelmei között. 2016-ban egy kiló kávébabért a Közép-afrikai Köztársaságban átlagosan 170 forintot kaptak a farmerek, Bolíviában 1500-at.
Meggazdagodni nem fognak a földeken dolgozó farmerek és segédmunkások, de a piaci hatások és tudatos vásárlás csökkentik a termelők és a kávékereskedők jövedelmei közötti különbségeket. 2016-ban egy negyedkilós kávé Magyarországon kiskereskedelmi ára átlagosan 600 forintba volt, ebből 180 forint jutott a termesztőknek. Az elmúlt tíz évben soha nem volt ilyen kicsi a különbözet.
A fair trade kereskedelem hatása is fontos, mert súlya nő az exportban, így több pénz marad a termelők zsebében. 2013-ban a fair trade értékesítések a teljes kávéexport 2,17 százalékát tették ki, de a FairTrade International adatai alapján ez hétévente megduplázódhat.
A fair trade (magyarul méltányos kereskedelem) mozgalom fő célja, hogy a kávéból származó jövedelem egy részét a nagyvállalatoktól a termelők felé irányítsa. Ez meg is történik, de van vele probléma: egyelőre elhanyagolható a fair trade kávé súlya a teljes kávékereskedelemben, ezért csak azok a fair trade-es termelők járnak jól, akiknek van földjük vagy nélkülözhetetlen a szakképzettségük – írják tanulmányukban Raluca Dragusanu és Nathan Nunn harvardi kutatók. A fair trade címkével ellátott kávék termelői két árelőnyben részesülnek:
- Kapnak egy fix árat a kávéjukért, ha a piaci ár a fix ár alatt van. Ez 780 forint/kilogramm (1,4 dollár/font) minimum, de lehet akár 800 forint is, tőzsdétől és kávéfajtától függően.
- Ha a piaci ár a fix ár felett van, akkor kilogrammonként kapnak 110 forint prémiumot.
Dragusanu és Nunn azt vizsgálták, hogyan fejlődnek a Costa Rica-i kávétermesztők a segítség hatására. A kutatás ideje alatt a Costa Rica-i kávé piaci ára és a fair trade ár jelentősen eltért.
A kutatás eredményei szerint a fix árnak komoly kockázatcsökkentő és jövedelem-átirányító hatása van: a kétezres évek elején azok a termesztők, akik nem fair trade feltételekkel termeltek, átlagosan 260 forintot kaptak egy kiló kávéért, míg a fair trade termesztők ennek háromszorosát. De ez végső soron csak a földbirtokosoknak volt jó. Az ő nyereségüket biztosította a rendszer, de nem kényszerültek vagy más módon sem voltak ösztönözve arra, hogy a földjeiken dolgozóknak többet fizessenek.
A kávétermelő országok munkaerőpiaci viszonyai miatt a tanulatlan munkást mindig könnyű lecserélni, ők nem részesülnek az extra jövedelemből. A nagy profitot generáló földtulajdonosok eközben felvásárolhatják a környező termesztőket, és kifizethetik azokat, akik szaktudása elengedhetetlen a minőségi termesztéshez.
A kávépiac közvetítői sokszorosát keresik a termelői díjaknak. Ezt a különbséget csökkentették a fair trade előírások, mert bizonyos tulajdonosok jól jártak a rendszerrel, de a legkiszolgáltatottabb csoportnak nem hoztak változást. Nekik legfeljebb hosszú távon jelenthet segítséget a méltányos kereskedelmi rendszer. A kutatásból kiderül: azokon a területeken átlagosan több gyerek jelentkezett iskolákba, ahol a környező ültetvényeken van lehetőség a fair trade nyújtotta előnyökre.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
