Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2018. február 17. 16:16 Közélet

Van, akinek jó a fair trade kávé: a nagy kávéföld-birtokosoknak

A kávé az egyik legerősebb kapocs a legszegényebb és a leggazdagabb országok között. A forró földeken termesztett, kézzel szedett kávébabokat Európában pörkölik és kerámia csészékben, festői városkák főterein szolgálják fel. Nem véletlen, hogy a feketézés az északi- és a déli félgömbök közötti egyenlőtlenségek legismertebb jelképévé vált.

Egyenlőtlenek az erőviszonyok, de a Nemzetközi Kávészervezet (ICO) adatai alapján az elmúlt 25 évben a termelők egyre több bevételre tettek szert kávéjukból. A 2015/16-os szezonban rekordot döntött a fejlődő országok kávéexportja, miközben az árak is jelentősen emelkedtek.

 

Az ICO felmérése alapján a kereslet nagyobb, mint a termés, ezért növekszik a termelők ereje a fogyasztókkal szemben. Ez főleg az árazásban mutatkozik meg, ennek megfelelően a farmerek drágábban tudják eladni terményüket. Ugyanakkor hatalmas különbségek vannak a termelők jövedelmei között. 2016-ban egy kiló kávébabért a Közép-afrikai Köztársaságban átlagosan 170 forintot kaptak a farmerek, Bolíviában 1500-at.

Meggazdagodni nem fognak a földeken dolgozó farmerek és segédmunkások, de a piaci hatások és tudatos vásárlás csökkentik a termelők és a kávékereskedők jövedelmei közötti különbségeket. 2016-ban egy negyedkilós kávé Magyarországon kiskereskedelmi ára átlagosan 600 forintba volt, ebből 180 forint jutott a termesztőknek. Az elmúlt tíz évben soha nem volt ilyen kicsi a különbözet.

 

A fair trade kereskedelem hatása is fontos, mert súlya nő az exportban, így több pénz marad a termelők zsebében. 2013-ban a fair trade értékesítések a teljes kávéexport 2,17 százalékát tették ki, de a FairTrade International adatai alapján ez hétévente megduplázódhat.

A fair trade (magyarul méltányos kereskedelem) mozgalom fő célja, hogy a kávéból származó jövedelem egy részét a nagyvállalatoktól a termelők felé irányítsa. Ez meg is történik, de van vele probléma: egyelőre elhanyagolható a fair trade kávé súlya a teljes kávékereskedelemben, ezért csak azok a fair trade-es termelők járnak jól, akiknek van földjük vagy nélkülözhetetlen a szakképzettségük – írják tanulmányukban Raluca Dragusanu és Nathan Nunn harvardi kutatók. A fair trade címkével ellátott kávék termelői két árelőnyben részesülnek:

  • Kapnak egy fix árat a kávéjukért, ha a piaci ár a fix ár alatt van. Ez 780 forint/kilogramm (1,4 dollár/font) minimum, de lehet akár 800 forint is, tőzsdétől és kávéfajtától függően.
  • Ha a piaci ár a fix ár felett van, akkor kilogrammonként kapnak 110 forint prémiumot.

Dragusanu és Nunn azt vizsgálták, hogyan fejlődnek a Costa Rica-i kávétermesztők a segítség hatására. A kutatás ideje alatt a Costa Rica-i kávé piaci ára és a fair trade ár jelentősen eltért.

 

A kutatás eredményei szerint a fix árnak komoly kockázatcsökkentő és jövedelem-átirányító hatása van: a kétezres évek elején azok a termesztők, akik nem fair trade feltételekkel termeltek, átlagosan 260 forintot kaptak egy kiló kávéért, míg a fair trade termesztők ennek háromszorosát. De ez végső soron csak a földbirtokosoknak volt jó. Az ő nyereségüket biztosította a rendszer, de nem kényszerültek vagy más módon sem voltak ösztönözve arra, hogy a földjeiken dolgozóknak többet fizessenek.

A kávétermelő országok munkaerőpiaci viszonyai miatt a tanulatlan munkást mindig könnyű lecserélni, ők nem részesülnek az extra jövedelemből. A nagy profitot generáló földtulajdonosok eközben felvásárolhatják a környező termesztőket, és kifizethetik azokat, akik szaktudása elengedhetetlen a minőségi termesztéshez.

A kávépiac közvetítői sokszorosát keresik a termelői díjaknak. Ezt a különbséget csökkentették a fair trade előírások, mert bizonyos tulajdonosok jól jártak a rendszerrel, de a legkiszolgáltatottabb csoportnak nem hoztak változást. Nekik legfeljebb hosszú távon jelenthet segítséget a méltányos kereskedelmi rendszer. A kutatásból kiderül: azokon a területeken átlagosan több gyerek jelentkezett iskolákba, ahol a környező ültetvényeken van lehetőség a fair trade nyújtotta előnyökre.

Közélet fair trade kávé mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Fabók Bálint
2019. február 15. 06:53 Vállalat

“Lassacskán kezdenek minket emberszámba venni”: Miskolcig söpör az audis sztrájkhullám

A miskolci SEG Automitive-nál sosem sztrájkoltak, de részben az audisok hatására szokatlan összefogás valósult meg. A vezetők azonban megtörték a lendületet.