Magyar közbeszerzéseknél gyakran előfordul, hogy olyan referenciákat követel meg a kiíró, amelyek nagyon leszűkítik a tenderen induló cégek körét. Csodálkoztak is a közpénzek hatékony és átlátható felhasználásért dolgozó Transparency International Magyarország (TI) munkatársai, amikor egy nagy értékű építőipari közbeszerzésnél nem láttak ilyen feltételeket. Egy ágazati szakember aztán elmondta nekik: ennek az az oka, hogy ha lenne, akkor lényegében csak a Közgép indulhatott volna a tenderen, amely akkoriban a kormány első számú közellensége, Simicska Lajos érdekeltsége volt.

A hazai közállapotokat bizonyos szempontból remekül leíró esetet Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programjának vezetője elevenítette fel a szervezet korrupcióellenes világnapon szervezett konferenciájának egyik panelbeszélgetésén. Vita nem is alakult ki erről, mert a kormánypárti meghívottak nem jöttek el, sem az itthon, sem az Európai Parlamentben politizálók.

Több előadó is kitért arra, hogy az európai intézményektől hiába várnánk közbeavatkozást annak érdekében, hogy tisztességesebb, átláthatóbb legyen a gazdasági és politikai verseny Magyarországon.

„Az Európai Unió nem bíróság. Olyan, mint egy vasúti félsorompó. Figyelmeztet, hogy gond van, de nem állít meg”

– fogalmazott Balázs Péter, az első magyar uniós biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere, egyetemi tanár.

Ennek alapvetően az az oka, hogy az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan esetre, amikor egy tagállam kormánya számára nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása. Igaz, mintha lassan már indult volna a korrekció: egyre több uniós politikus és tisztviselő javasolja, hogy a 2021-ben kezdődő költségvetési ciklusban jogállamisági feltételekhez kössék az EU-támogatások folyósítását. Emellett az Európai Ügyészség létrehozása is a hatékony ellenőrzés kikényszerítését szolgálja. Igaz, Magyarország nem akar csatlakozni a kezdeményezéshez.

A Magyarországon működő multinacionális vállalatoktól még ennyit sem érdemes várni a tisztább viszonyok megteremtése érdekében.

Fleck Zoltán, az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy a külföldi tőke egyáltalán nem úgy viselkedik hazánkban, mint a saját országában, a profit biztosítása érdekében teljesen alkalmazkodik az itteni körülményekhez. „Kompenzálásként legalább a civil szervezeteket támogathatnák” – jegyezte meg.

Annál is inkább, mert a vágyak szintjén még nem veszett ki a fogékonyság a nyugati értékek iránt a magyar társadalomból. Felmérések szerint az emberek 75-80 százaléka támogatja az ország EU-tagságát – emelte ki Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. Ennek erősítését szolgálta a szervezet Egymásból építkezünk című projektje is, amelynek keretében egyebek mellett plakátpályázatot hirdettek Te mire költenéd az EU pénzét? címmel.

A zsűri – amelynek tagja volt Szentkirályi Balázs, a G7 társalapítója és vezérigazgatója is^*További tagok: Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese; Tranker Kata képzőművész; Istvánkó Bea, az ISBN könyv galéria művészeti vezetője; Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.  – három kategóriában hirdetett győztest. A „komoly” kategóriában két alkotást is díjaztak.

Az egyik Bognár Nóráé:

A másik Laczkó Rékáé:

A szatirikus kategória győztese a Szabadpolc Produkció. A cikk nyitóképe így néz ki eredeti méretarányban:

A gyermekrajz kategóriát pedig a második osztályos Lengyel Gréta, Mester József és Nagy Zsófia Dóra közös alkotása nyerte meg:

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet korrupció közbeszerzés közpénzek Transparency International Olvasson tovább a kategóriában