Nem az a kérdés, hogy meglesz-e az egy számjegyű infláció év végére
A KSH reggel közzétett adatai szerint 20,1 százalék volt az infláció júniusban. Ez már az ötödik egymást követő hónap, amikor a pénzromlás üteme mérséklődik az éves szinten 25,7 százalékos januári csúcshoz képest.
Okok: az élelmiszerek inflációja havi alapon már csökkent, ennek köszönhetően az éves drágulásuk 29,3 százalékra mérséklődött. Fékezte az inflációt az energiaszámlák csökkenése a fűtési szezon végeztével.
Csökken a külföldről importált infláció, és a júniusban stabil forint is segítette a tartós fogyasztási cikkek drágulásának fékeződését.
Igen, de: a szolgáltatások folytatódó drágulása rontja némileg az összképet, emellett az üzemanyagok havi alapú áremelkedése szintén emelte az inflációt.
Mi várható? Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a mai adat fényében biztosnak tűnik az év végi egy számjegyű inflációs mutató. Ha nem érkezik újabb ársokk, ez már novemberre is elérhető.
Hasonlóan vélekednek más elemzők is, a CIB még a mai adat megjelentése előtt novemberre 9,2, decemberre 7,7 százalékos inflációt várt.
Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője szerdán a bázishatás jelentőségére hívta fel a figyelmet: a következő hónapokban olyan változások épülnek be az éves viszonyítási alapba, mint a lakossági energiaárak emelése, a kata részleges megszüntetése, a jövedéki és a chipsadó emelése. Ez még gyorsabbá teszi az infláció csökkenését.
Hatások: az éves inflációtól függ például a nyugdíjemelés. Mivel a kormány 15 százalékkal tervezett, ennyit emelt januárban. Idén az év egészére az MBH Bank 17,5, az ING közel 18 százalékot vár. Ha igazuk lesz, ősszel visszamenőleges nyugdíjemelés is jön.
Mi lesz 2024-ben? Jövőre az ING 5 százalék körüli átlagos inflációval számol, az MBH Bank 3,9 százalékot vár. Az MNB célja 2-4 százalék. A kérdés tehát az, hogy sikerül-e ezt elérni már 2024-ben.