Az áremelésre rácsavarodó cégektől féltik az infláció csökkenését
Egyre több adat bizonyítja, hogy az elmúlt időszak magas inflációja a vállalatok korábbinál magasabb szintű nyereségességével járt együtt.
Mi történt? Az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar jegybank pár nap eltéréssel kommunikálta, hogy az elmúlt hónapok magas inflációjának jelentős részét a megugró profitok okozták.
- Az IMF tanulmánya szerint Európában 2022 eleje óta az infláció növekedésének nagyjából felét magyarázza, hogy a vállalatok a megugró költségeiknél jelentősebb mértékben emeltek árakat.
- Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint a profitok 2022-ben az infláció kétharmadát okozták, miközben az ezt megelőző 20 évben ez az arány átlagosan egyharmad volt.
Alulnézet: A negyedik legnagyobb angol kiskereskedelmi lánc, a Morrisons ügyvezetője kedden egy parlamenti meghallgatáson például elismerte, hogy a szupermarketek növelték az üzemanyag eladásából származó nyereségüket.
Felülnézet: Az elemzések kiemelik, hogy a növekvő profitok mellett az energiaárak és a bérnövekedés is hozzájárult az inflációhoz Európában, bár az egyes tényezők jelentőségével kapcsolatban eltérnek a vélemények.
- A nyereség szerepével kapcsolatban az sem mindegy, hogy a magas profit az infláció oka vagy következménye.
- A covid alatt felgyűlt megtakarításokból származó extra kereslet nélkül a vállalatok sem tudták volna a költségeik növekedését meghaladóan emelni az áraikat – mondják az utóbbi mellett érvelők.
Magyar vetület: a Magyar Nemzeti Bank múlt heti Inflációs jelentése szerint 2023 első negyedévében a 25,4 százalékos infláció közel harmadát okozták olyan tényezők, amiket a költségek növekedése nem magyarázott.
- 2022 közepétől a profit több mint 10 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék árszintjének éves változásához – ahogy az a fenti ábrán is látszik.
- Az összes visegrádi országban kiemelkedően emelkedtek a profitok, de a bruttó működési eredmény az elmúlt negyedévekben ezen belül is hazánkban nőtt a leginkább.
Mi várható? Már egész Európában – Magyarországon is – csökkenni kezdett az infláció, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy milyen alacsony szintre térhet vissza.
- Christine Lagarde szerint ha fennmarad a vállalatok árazási gyakorlata, a korábbi tervekhez képest hosszabb ideig kell majd a jegybankoknak magasan tartaniuk a kamatokat.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
