Az áremelésre rácsavarodó cégektől féltik az infláció csökkenését
Egyre több adat bizonyítja, hogy az elmúlt időszak magas inflációja a vállalatok korábbinál magasabb szintű nyereségességével járt együtt.
Mi történt? Az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar jegybank pár nap eltéréssel kommunikálta, hogy az elmúlt hónapok magas inflációjának jelentős részét a megugró profitok okozták.
- Az IMF tanulmánya szerint Európában 2022 eleje óta az infláció növekedésének nagyjából felét magyarázza, hogy a vállalatok a megugró költségeiknél jelentősebb mértékben emeltek árakat.
- Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint a profitok 2022-ben az infláció kétharmadát okozták, miközben az ezt megelőző 20 évben ez az arány átlagosan egyharmad volt.
Alulnézet: A negyedik legnagyobb angol kiskereskedelmi lánc, a Morrisons ügyvezetője kedden egy parlamenti meghallgatáson például elismerte, hogy a szupermarketek növelték az üzemanyag eladásából származó nyereségüket.
Felülnézet: Az elemzések kiemelik, hogy a növekvő profitok mellett az energiaárak és a bérnövekedés is hozzájárult az inflációhoz Európában, bár az egyes tényezők jelentőségével kapcsolatban eltérnek a vélemények.
- A nyereség szerepével kapcsolatban az sem mindegy, hogy a magas profit az infláció oka vagy következménye.
- A covid alatt felgyűlt megtakarításokból származó extra kereslet nélkül a vállalatok sem tudták volna a költségeik növekedését meghaladóan emelni az áraikat – mondják az utóbbi mellett érvelők.
Magyar vetület: a Magyar Nemzeti Bank múlt heti Inflációs jelentése szerint 2023 első negyedévében a 25,4 százalékos infláció közel harmadát okozták olyan tényezők, amiket a költségek növekedése nem magyarázott.
- 2022 közepétől a profit több mint 10 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék árszintjének éves változásához – ahogy az a fenti ábrán is látszik.
- Az összes visegrádi országban kiemelkedően emelkedtek a profitok, de a bruttó működési eredmény az elmúlt negyedévekben ezen belül is hazánkban nőtt a leginkább.
Mi várható? Már egész Európában – Magyarországon is – csökkenni kezdett az infláció, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy milyen alacsony szintre térhet vissza.
- Christine Lagarde szerint ha fennmarad a vállalatok árazási gyakorlata, a korábbi tervekhez képest hosszabb ideig kell majd a jegybankoknak magasan tartaniuk a kamatokat.
Pénz
Annyira nő az amerikai államadósság, hogy egyre kínosabb lehetőségek közül kell választani
A bődületes államadósság egyre nagyobb súlyként nehezedik Amerikára, és ha nem kezelik, a mélybe taszíthatja a világ legnagyobb gazdaságát.
Sem az inflációt, sem a rezsit nem csökkenti igazán az újabb árhivatalszerű kormánylépés
A lakásbiztosítási díjak befagyasztása politikai intézkedésnek lehet jó, de rontja a pénzügyi tudatosságot és a biztosítási szektor jövedelmezőségét.
Lesz még hatása az árrésstopnak, de nem Nagy Márton új bejelentése miatt
Fontos részleteket árult el a G7-nek a KSH arról, hogyan mérik az inflációt. Ebből következtethetünk arra, milyen hatás várható még az árrésstoptól.
Fontos
Zakatol a háború, dübörög a diplomácia, az orosz gazdaság köhög
Mindenki Trump kegyeit keresi, de ha létre is jön az isztambuli orosz-ukrán találkozó, nem valószínű, hogy sokkal közelebb kerülünk a békéhez.
Nem tetszik a Fradinak, hogy több fiatal magyar focistát kell játszatnia
Az MLSZ azt szeretné, hogy a klubok ne a kiöregedő légiósokra. alapozzanak, miközben irdatlan közpénz folyik az utánpótlásba.
Könnyebben találhat magyar dolgozókat egy kínai autógyár Pécsen, mint a BYD Szegeden
Nem tett le a kormány a pécsi autógyártásról, de nem világos, miért lenne jó, ha még erősebben függene a szektor szerencséjétől a magyar gazdaság.
