2022 októberében a bruttó átlagkeresetek 18,4 százalékkal nőttek 2021 októberéhez képest a Központi Statisztikai Hivatal szerdai adatközlése alapján. Az éves alapú bérnövekedés mértéke ezzel július óta már a harmadik hónapja emelkedik. A gyorsabban emelkedő infláció miatt viszont októberben már második hónapja volt reálbércsökkenés.
Gyorsuló béremelkedés: A bruttóban 18,4 százalékos októberi emelkedés 0,6 százalékponttal magasabb a szeptemberi adatnál. A növekedéshez főként az év eleji 20 százalékos minimálbéremelés, a költségvetési szektorban előre ütemezett béremelések (például katonák, rendőrök), valamint a versenyszférában év közben, pótlólagosan beiktatott extra jövedelmek járultak hozzá.
Magasabb átlag, alacsony medián: Az átlagfizetés bruttóban 519 800, nettóban kedvezmények nélkül 339 500 forintra nőtt országosan. A medián – ami jobban árulkodik arról, hogy a „tipikus” munkavállaló mennyi pénzt keres – ennél jóval alacsonyabb volt, bruttóban 414 ezer, nettóban (kedvezményekkel) 287 900 forint.
Évközi emelések: A cégek egy része év közben is adott pluszpénzt a dolgozóknak a megugró infláció miatt. Ez egyáltalán nem minden cégnél volt így a felmérések szerint. Ahol viszont volt pluszpénz, a formája lehetett alapbéremelés, egyszeri kifizetés vagy extra juttatás bevezetése is. A friss adat szerint a rendszeres bruttó 18,5 százalékkal nőtt, tehát jelentős volt az alapbéremelések hatása.
Okok: Az elemzők megosztottak azzal kapcsolatban, hogy mi okozza az árak és bérek párhuzamos gyorsuló növekedését.
Ár-profit és/vagy ár-bér összefüggés?
- Ha a magasabb infláció miatt emelnek béreket a cégek, és ezt áremelésből gazdálkodják ki, akkor egymásra ható spirál alakulhat ki. Az elemzők szerint nem egyértelmű, hogy ez a jelenség mennyiben magyarázza a trendeket.
- Ráadásul a jegybank decemberi Inflációs jelentése szerint a vállalati profitok emelkedése is hozzájárult a dráguláshoz. Bonyolítja a képet tehát, hogy nemcsak a költségek megugrása miatt, hanem plusznyereség reményében is jellemző az áremelés a gazdaságban.
Mi várható? A KSH-adatok szerint tavaly január és október között a reálbérek 4,3 százalékkal nőttek, a magas inflációnál tehát magasabb volt a béremelések mértéke. Várhatóan az év utolsó két hónapjának magas inflációs adatával együtt is nőtt a jövedelmek reálértéke tavaly. Az utolsó hónapokban viszont már reálbércsökkenés indult, és ez 2023 egészében is megmaradhat: a jegybank például 10-11 százalékos béremelkedés mellett 15-20 százalékos inflációt vár.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
