Az egészségügyi kapacitáshiány legalább annyi áldozatot szedett, mint maga a Covid
Tegnap új adatokat tett közzé az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus miatt elhunytak számáról. Az új számítás a 2020 januárja és 2021 decembere közötti többlethalálozásokat is hozzávette az áldozatok számához (a WHO szerint ez hivatalosan 6,2 millió fő eddig, tavaly év végéig pedig 5,4 millió), így összesen 14,9 millió ember halt meg a vírus miatt közvetlenül, vagy annak valamilyen közvetett következménye, leginkább a egészségügyi kapacitáshiány miatt.
A WHO főigazgatója szerint a számok nemcsak azt mutatják meg, hogy milyen durva volt a koronavírus, hanem arra is felhívják a figyelmet, hogy az országoknak sokkal ellenállóbb egészségügyi rendszereket kell kialakítaniuk, amik nem roppannak meg akkor sem, ha egy Covid-járványhoz hasonló vészhelyzettel találják szemben magukat.
A többlethalálozás számítása során a halálozások számát összevetették az átlagos, koronavírus nélküli évek halálozások arányával. Magyarország esetében egyébként ha a koronavírus megjelenése előtti három év (2016-2019) átlagát nézzük, akkor az éves halálozások száma 130 ezer főre jön ki. 2020-ban és 2021-ben is látványosan megugrott a halálesetek száma ehhez az átlaghoz képest, miközben a koronavirus.gov.hu adatai szerint a járvány kezdete óta több mint 46 ezer magyar halt meg a koronavírus miatt.
A Nature hivatkozik egy, eredetileg a The Lancetben publikált tanulmányra is, mely a WHO-nál korábban megpróbálta ugyanezt kiszámolni, ők arra jutottak, hogy a többlethalálozással együtt 18 millió főre tehető a koronavírus áldozatainak száma. A legrosszabb adatokat Dél-Amerikában mérték, ott 100 ezer lakosra 512 többlethalálozás jutott, második helyen Kelet-Európa végzett 345 fővel, Közép-Európa 316 fővel lett a harmadik.
A magyarországi halálozási adatokkal korábban több cikkben is részletesen foglalkoztunk a járvány különböző fázisaiban, aminek többször is az adott apropót, hogy a kormány időnként eléggé ellentmondásos számokat közölt. Ahogy rendre leírtuk, az eltérő módszertanok miatt az adatok nemzetközi összehasonlíthatósága mindig is korlátozott volt, az viszont biztosan látszott, hogy több hullámban is a magyarországi volt a világ egyik legsúlyosabb járványhelyzete, és ennek hatása a halálozások összesített számában is megmutatkozott.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
