Az ünnepi lakomákra szorulhat vissza a marhahús, annyira káros a klímának
Annyira rossz hatással van a bolygó klímájára a marhatartás, hogy az étrendünkben a marha hamarosan olyan szerepet fog betölteni, mint most a pezsgő – véli Európa egyik legnagyobb húsfeldolgozó vállalatának vezérigazgatója.
Jais Valeur, a Danish Crown vezetője a dán Berlingske-nek adott interjúban azt mondta, a marhatartás biztosan nem válik klímabaráttá, ezért a marhahús olyan luxustermék lesz, amit ünnepi alkalmakkor fogyasztunk majd. A Danish Crown Európa egyik legjelentősebb szereplője a disznóhús-készítmények piacán, de a marha ágazatban is jelentős a piaci részesedésük, írja a Bloomberg.
A húsipari vállalatokra nagy nyomás nehezedik egy ideje, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátását. A marhatartással együtt járó jelentős metánkibocsátás az egyik komoly éghajlatváltozást okozó tényező az élelmiszeripari kibocsátáson belül.
Az Economist nemrég közölt részletesebb cikket arról, hogy a közelmúltban két tanulmány is arra jutott, hogy a marhatartás környezeti lábnyoma ráadásul még magasabb is lehet az eddig becsültnél.
2019-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete úgy becsülte, hogy a globálisan az élelmiszerek előállítása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 21-37 százalékáért felelős. Idén márciusban az Európai Bizottság és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Hivatalának kutatói közzétettek egy tanulmányt a Nature Foodban, amely szerint 2015-ben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 34 százaléka volt a mezőgazdasághoz és élelmiszeriparhoz köthető.
A magasabb arány oka részben a módszertan, ugyanis előbbi tanulmány az olyan hatásokat is figyelembe veszi, mint a mezőgazdasági tevékenységhez köthető erdőirtások vagy az élelmiszer eladása után keletkező kibocsátás (például élelmiszer-pazarlás vagy a sütéshez-főzéshez köthető kibocsátások). De a mezőgazdaság kibocsátása még akkor is az összes ühg-emisszió 24 százalékát tette ki, ha a csomagolást és a szállítást nem vették bele a számításba. Összehasonlításképpen: a World Resources Institute becslése szerint a közlekedés (autó, vonat, hajó, repülőgép) a kibocsátások 16 százalékát adja globálisan.
Egy másik, szintén a Nature Foodban idén publikált tanulmány szerint az élelmiszeripar összes kibocsátásának 57 százaléka jön létre állati eredetű termékek előállítása közben, a növényi eredetű élelmiszerek előállítása pedig a kibocsátások 29 százalékát okozza. A marhatartás önmagában 34 százalékot ad ki.
A marhatartás karbonintenzitása több okból is kiemelkedik más élelmiszerekhez képest. A szarvasmarhák metánt bocsátanak ki, és relatíve nagy területen legelnek, ezek a térségek pedig gyakran erdőirtás árán jönnek létre. A marhatartás ühg-kibocsátása így kalóriánként hétszerese a disznóénak, és nagyjából negyven százalékkal több, mint a tenyésztett garnélaráknak. Az Economist cikke szerint emiatt a marha jobban kilóg az élelmiszerek közül, mint a szén az energiahordozók közül: a szén égetésének ugyanis csak 14 százalékkal több az ühg-kibocsátása a kőolajhoz képest.
A cikk szerint mindebből az következik, hogy a vegetariánus étrenddel vagy csak a marhahús elhagyásával viszonylag jelentős hatást tudunk elérni a klímavédelemben.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
