Annyira rossz hatással van a bolygó klímájára a marhatartás, hogy az étrendünkben a marha hamarosan olyan szerepet fog betölteni, mint most a pezsgő – véli Európa egyik legnagyobb húsfeldolgozó vállalatának vezérigazgatója.
Jais Valeur, a Danish Crown vezetője a dán Berlingske-nek adott interjúban azt mondta, a marhatartás biztosan nem válik klímabaráttá, ezért a marhahús olyan luxustermék lesz, amit ünnepi alkalmakkor fogyasztunk majd. A Danish Crown Európa egyik legjelentősebb szereplője a disznóhús-készítmények piacán, de a marha ágazatban is jelentős a piaci részesedésük, írja a Bloomberg.
A húsipari vállalatokra nagy nyomás nehezedik egy ideje, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátását. A marhatartással együtt járó jelentős metánkibocsátás az egyik komoly éghajlatváltozást okozó tényező az élelmiszeripari kibocsátáson belül.
Az Economist nemrég közölt részletesebb cikket arról, hogy a közelmúltban két tanulmány is arra jutott, hogy a marhatartás környezeti lábnyoma ráadásul még magasabb is lehet az eddig becsültnél.
2019-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete úgy becsülte, hogy a globálisan az élelmiszerek előállítása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 21-37 százalékáért felelős. Idén márciusban az Európai Bizottság és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Hivatalának kutatói közzétettek egy tanulmányt a Nature Foodban, amely szerint 2015-ben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 34 százaléka volt a mezőgazdasághoz és élelmiszeriparhoz köthető.
A magasabb arány oka részben a módszertan, ugyanis előbbi tanulmány az olyan hatásokat is figyelembe veszi, mint a mezőgazdasági tevékenységhez köthető erdőirtások vagy az élelmiszer eladása után keletkező kibocsátás (például élelmiszer-pazarlás vagy a sütéshez-főzéshez köthető kibocsátások). De a mezőgazdaság kibocsátása még akkor is az összes ühg-emisszió 24 százalékát tette ki, ha a csomagolást és a szállítást nem vették bele a számításba. Összehasonlításképpen: a World Resources Institute becslése szerint a közlekedés (autó, vonat, hajó, repülőgép) a kibocsátások 16 százalékát adja globálisan.
Egy másik, szintén a Nature Foodban idén publikált tanulmány szerint az élelmiszeripar összes kibocsátásának 57 százaléka jön létre állati eredetű termékek előállítása közben, a növényi eredetű élelmiszerek előállítása pedig a kibocsátások 29 százalékát okozza. A marhatartás önmagában 34 százalékot ad ki.
A marhatartás karbonintenzitása több okból is kiemelkedik más élelmiszerekhez képest. A szarvasmarhák metánt bocsátanak ki, és relatíve nagy területen legelnek, ezek a térségek pedig gyakran erdőirtás árán jönnek létre. A marhatartás ühg-kibocsátása így kalóriánként hétszerese a disznóénak, és nagyjából negyven százalékkal több, mint a tenyésztett garnélaráknak. Az Economist cikke szerint emiatt a marha jobban kilóg az élelmiszerek közül, mint a szén az energiahordozók közül: a szén égetésének ugyanis csak 14 százalékkal több az ühg-kibocsátása a kőolajhoz képest.
A cikk szerint mindebből az következik, hogy a vegetariánus étrenddel vagy csak a marhahús elhagyásával viszonylag jelentős hatást tudunk elérni a klímavédelemben.
