Köszönjük a felhasználóinknak a számos érdekes javaslatot és észrevételt, amelyeket a fejlesztő és elemző csapattal együttműködve beépítettünk a COVID 19 információs weboldal egyes részeibe.

Péntek reggel egy felugró ablakban ez az üzenet fogadta a látogatókat a cseh egészségügyi minisztérium koronavírus tájékoztató honlapján. A szöveg pedig nem a Magyarországon megszokott politikai reklám: a csehek itthonról nézve tényleg döbbenetesen részletes, de ami még fontosabb, a járványhelyzet megítélése szempontjából fontos és használható adatokat osztanak meg.

A tájékoztató honlapjuk pedig valóban folyamatosan bővül. Miközben nálunk az elmúlt nagyjából tíz hónapban a megyei térkép átszínezésével és a rendőrségi intézkedések napi frissítésével sikerült fejleszteni a koronavirus.gov.hu-t, addig Csehországban bárki megnézheti, hogy az egészségügyi kapacitásokból mennyit visz el a Covid, hogy a régiójában hány 35 és 44 év közötti nő kapta eddig el a betegséget, hogy az adott járásban mennyien veszítették életüket, vagy hogy múlt hét kedden egy adott kórházban hány embert oltottak be AstraZenecával.

A továbbiakban azt mutatjuk be, hogy a járvány szempontjából néhány kiemelten fontos mutatóról mennyit lehet tudni itthon, illetve Csehországban, és miért fontosak ezek a különbségek. (Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az adatkezelés cseh útja csodafegyver lenne a járvány kezelésében – Csehország még hazánknál is rosszabbul áll a lakosságarányos halálozásban -, hiszen az egyéb téren elkövetett hibákat^*Például Csehországban gyakrabban változtak a járvány megfékezését szolgáló szabályok, mint idehaza, ami valószínűleg nem tett jót a betartásuknak. nem ellensúlyozza, és nyilván az elérhető vakcinák mennyiséget sem befolyásolja.)

Fertőzésszám

Annak ellenére mindenhol ez az elsőként közölt adat, hogy önmagában nem igazán lehet belőle következtetéseket levonni, hiszen alakulását alapjaiban határozza meg a tesztelési gyakorlat. Ha egy tesztet sem végeznek, egy fertőzött sincs, ha sokat tesztelnek, akkor pedig súlyosabbnak tűnhet a járvány, mint hasonló helyzetben lévő, de kevesebb mintavételt végző országokban, vagy akár ugyanabban az országban két nappal korábban. Pont ezért az esetszám mindenhol heti ciklikussággal mozog, hiszen hétvégén kevesebb a teszt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért ugrik meg minden kedden a fertőzöttek aránya Magyarországon?Hétvégén a magánszektorban nem igazán végeznek teszteket, így a keddi adat mutatja leginkább, hogy a tünetesek között mennyien lehetnek covidosok.

Nálunk a fertőzésszámra vonatkozó hivatalos adatok annyiban merülnek ki, hogy az operatív törzs naponta közli az előző 24 óra adatait, illetve, hogy eddig összesen hányan betegedtek meg. Az elmúlt egy évben néhányszor előfordult, hogy egy-egy járványügyi szakember (nem is feltétlenül a nagy nyilvánosságnak szánt) előadásából kiderült még néhány demográfiai részlet, ezen túl azonban semmit nem tudunk arról, hogy a társadalom mely csoportjai fertőzöttek.

Grafikon a cseh fertőzési adatok megoszlásáról

A cseheknél ugyanakkor nemre és életkorra lebontott adatokat is közölnek. Így a helyiek tudhatják például, hogy a legtöbb fertőzött a 45 és 54 év közötti nők körében volt, illetve azt is, hogy míg a fiatalabbak körében több a férfi beteg, az idősebb betegeknél kevesebb. Nyolcvanöt év fölött például már több mint kétszeres a szorzó.

Területi megoszlás

A fertőzésszám területi megoszlása már a lakosság számára is egy kifejezetten hasznos információ, vagy legalábbis az lehetne. Bár ez is torzíthat, ha valahol többet tesztelnek, de azért feltételezhető, hogy egy adott országon belül komolyabb különbségek ebben a gyakorlatban nincsenek, így a megyei adatokból következtetni lehet arra, az ország mely részein súlyosabb a járványhelyzet.

Nálunk ezt a célt szolgálja a naponta képformátumban feltöltött megyei térkép. Ehhez volt köthető az egyik legfontosabb fejlesztés a koronavirus.gov.hu történetében. Eredetileg ugyanis a térképet úgy színezték, hogy az az összes fertőzésszámhoz igazodjon, aminek sok értelme nincs, hiszen attól, hogy Budapesten van a legtöbb beteg, még lehet a tizedannyi lakosú Nógrádban sokkal rosszabb a helyzet. Néhány hónap alatt – miután a médiában már jó néhányszor felhívták erre a figyelmet- az operatív törzs is felismerte ezt, így most már népességarányos a színezés.

A statikus, összesített adatokat mutató magyar és az interaktív aktuális számokat is mutató cseh térkép

Más kérdés, hogy a térkép még mindig a tavaly március óta gyűjtött összesített adatokat tartalmazza, ami miatt az aktuális helyzet megítélésére továbbra is teljességgel alkalmatlan. Arról nem is beszélve, hogy ezeknél az adatoknál volt eddig a legegyértelműbb jel a hamisításra.

A csehek megyei térképéről első körben azt érdemes tudni, hogy interaktív. Ez persze ott nem meglepő, mert náluk minden grafikon az. A térképen állítani lehet, hogy csak az elmúlt hét nap adataira kíváncsi-e valaki, vagy a teljes időszakra, és kiderül róla az összes, illetve a 100 ezer lakosra vetített esetszám is. Emellett minden megyének van saját információs aloldala, ahol kisebb régiós alegységekre is közölnek adatokat, illetve demográfiai megoszlást is közzétesznek. Így a prágaiak például tudhatják, hogy az országos helyzettel ellentétben náluk nem 45 és 54 közötti nők, hanem 35 és 44 közötti férfiak fertőződtek meg a legnagyobb számban.

Tesztelés

A tesztelési számok – azon túl, hogy mennyire használja a védekezésnek ezt a módját az adott ország – elsősorban azért fontosak, hogy a fertőzésszámot helyén lehessen kezelni. A járvány súlyosságának megítélése szempontjából az egyik legfontosabb mutató az elvégzett és a pozitív tesztek aránya. Ez az, ami az Egészségügyi Világszervezet szerint 5 százalék alatt kellene hogy legyen a járvány kontroll alatt tartásához, de lényegében a világon mindenhol magasabb.

Nálunk ezt az adatot az operatív törzs nem közli.

Az eddig összesen elvégzett tesztek számát azonban naponta frissítik, így egy kivonással és egy osztással elvileg ki lehet számolni a mutatót, amit a legtöbb koronavírus-adatokat gyűjtő és – a kormányzat helyett – közlő oldal meg is tesz. A gond csak az, hogy az operatív törzs adatközlése időről időre biztosan rossz. Tavaly novemberben előfordult, hogy több pozitív esetet jelentettek, mint ahány tesztet végeztek, november és december fordulóján pedig két egymást követő napon is 60 százalék felett volt az arány.

A harmadik hullám felfutó szakaszában is volt egy olyan kiugró adat, ami biztosan hibás. Ezek a „bakik” pedig a teljes adatsort elviszik, még trendvonalat sem lehet illeszteni miattuk, így pedig lehetetlen a járvány aktuális helyzetét megítélni. Ahogy tavaly írtuk: ezek az esetek tökéletesen rámutatnak, hogy a rendszerben benne van a lehetősége az adatok csalás nélküli manipulálásának. Az operatív törzs pedig vagy teljesen amatőr módon kezeli a rábízott adatokat, vagy időről időre él is ezzel a lehetőséggel.

Miközben nálunk még a számolgatást is ellehetetleníti az adatok kezelésével megbízott kormányzati szerv, addig a csehek jelenleg háromféle arányt közölnek. Már alapból a tesztelésről is közzétesznek részleteket, például hogy hány PCR és hány antigén tesztek végeztek, illetve hogy ezeknek mi volt a célja: fertőzött diagnosztizálása, kontaktok felkutatása vagy megelőzés. Utóbbi háromra pedig pozitivitási arányt is közölnek, így tudni lehet, hogy a tünetekkel jelentkezők hány százaléka volt ténylegesen covidos (jelenleg nagyjából 33); a járványügyi okokból vizsgáltaknál, tehát a kontaktoknál mennyi volt a pozitív tesztek aránya (körülbelül 18 százalék); és mennyi az általános átfertőzöttség (1,5 százalék). Mindehhez pedig trendeket is rendelnek, hogy követni lehessen a járvány alakulását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mai nap jó példa arra, hogyan lehet játszani a járvány adataival, csalás nélkülEgyáltalán nem kell sok ahhoz, hogy az aktuális politikai döntések alátámasztásához szükséges adatok álljanak elő.

Egészségügyi leterheltség

A kezdetektől tudjuk, hogy a járványban kulcsfontosságú az egészségügyi rendszer leterheltsége. Már az első hullám idején az egyik leginkább sújtott olasz városban, Bergamóban is az jelentette a legnagyobb problémát, hogy a kórházak nem tudták ellátni a rengeteg súlyos állapotban lévő beteget. A magyar kormány is ezzel magyarázta az első, tavaly tavaszi korlátozásokat, illetve ezzel indokolták a botrányosra sikeredett lélegeztetőgép-beszerzéseket és a kórházi osztályok kiürítését is.

Ehhez képest az itthoni adatközlés a témában arra korlátozódik, hogy Orbán Viktor időről időre elmondja, van elég lélegeztetőgép az országban, illetve az operatív törzs napi rendszerességgel beszámol a kórházi ellátásra szorulók, valamint a lélegeztetőgépen lévők számáról. Ráadásul utóbbi két adat megbízhatósága is erősen megkérdőjelezhető. Már tavaly írtunk róla: egyértelműen látszik, hogy a kórházak adatszolgáltatása miatt nem valósak a számok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy tűnik, mintha tömegesen kerülnének kórházba a magyar koronavírus fertőzöttek, de nincs ígyA hivatalos adatok szerint három nap alatt annyival nőtt a kórházban kezelt betegek száma, mint előtte egy hónap alatt összesen, a háttérben azonban adminisztrációs hiányosságok állhatnak.

Az operatív törzs akkor azt közölte, hogy „új, dinamikus adatszolgáltatás lépett életbe”. Bár az nem derült, ki, hogy ez pontosan mit takar, de az szinte biztos, hogy teljesen pontos számokat ez a rendszer sem tud biztosítani. A harmadik hullám felfutó szakaszában is előfordult, hogy a hivatalos adatok szerint a kórházban ápoltak száma egyik napról a másikra hirtelen csökkent, hogy aztán a következő nap a korábban tapasztaltaknál sokkal nagyobb növekedés korrigálja ezt a visszaesést^*A lélegeztetőgépen lévők számánál is volt hasonló eset, csak ott nem csökkent a szám, mindössze a növekedési üteme változott meg olyan mértékben, ami nem reális..

Az egyetlen pozitívum, hogy ezek olyan hibák, amiket az egyszeri hibás adatok kiszűrésével^*például mozgóátlaggal még kezelni lehet. Ugyanakkor az adatok önmagukban így sem érnek sokat, mert nincs mihez viszonyítani őket. Nem vagyunk tisztában azzal, hogy a számok pontosan mekkora leterhelést jelentenek az egészségügynek, homályos (és többnyire nem kormányzati) nyilatkozatokból csak sejtjük, hol lehet a végső kapacitáskorlát.

Csehországban ezzel szemben naponta frissítik, hogy az egészségügyi rendszer különböző fontosabb mutatószámok alapján mennyire van leterhelve.

Tudni lehet például, hogy a kórházi ágyak hány százaléka foglalt, és a különböző berendezésekből mennyi áll még rendelkezésre.

Mindez régiókra lebontva, és színkódolva, hogy teljesen egyértelmű legyen, hol vannak szűkös kapacitások.

Azon túl, hogy ez a lakosság számára is fontos információ lehet, alapvetően megnyugtató, ha a járványt kezelők ilyen mértékben tisztában vannak az aktuális helyzettel. Így ugyanis az egyszeri állampolgár azt érezheti, nem kell attól félnie, hogy küldözgetik majd egyik dugig lévő kórházból a másikba, hiszen tudják, hova kell vinni.

A gond itt nem is feltétlenül azzal van, hogy itthon ezeket – az egészségügyi rendszerre vonatkozó adatokat – nem kötik az orrunkra. A fő probléma sokkal inkább az, hogy abban sem lehetünk biztosak, hogy van bárki az országban, aki egyben látja ezeket az adatokat, és így képes tervezni a kapacitásokkal.

Halálesetek

Itthon a kezdetektől kifejezetten részletes adatbázist vezetnek az elhunyt koronavírus-fertőzöttekről. Az operatív törzs minden reggel közli az előző 24 órában elhunytak számát, akiknek korát és alapbetegségeit is közzéteszik a kormányzati honlapon. A gond itt is az adatok megbízhatóságával van. Korábban már írtunk róla, hogy van a hétnek egy napja, amikor rendre sokkal kevesebb az áldozat, mint máskor. Ez egyébként még csak nem is magyar sajátosság, a világon mindenhol így van, az oka pedig az, hogy hétvégén nem annyira pontos az adatszolgáltatás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan a hétnek egy napja, amikor sokkal kevesebb a koronavírus-áldozatMagyarországon az áldozatok számának megugrásával kezdte el követni a halálozás azt a sémát, ami világszerte már a kezdetektől megfigyelhető.

Ez azonban olyan probléma, amit nagyon egyszerű statisztikai módszerekkel kezelni lehet, így önmagában még nem zárja ki, hogy elemzésre alkalmas adataink legyenek. Itthon nagyobb gond, hogy az adatközlés hitelességét eléggé aláássa az, amit más halálozási adatok közlésénél látunk. Miközben ugyanis az operatív törzs minden reggel nyolc és tíz óra között pontosan bejelenti az előző nap elhunytak számát, addig a statisztikai hivatal alapból háromhetes késéssel közli csak a halálozási számokat, amelyeket aztán még hónapokig módosítgat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUtólag is több száz halott kerül be a hivatalos magyar statisztikákbaUtólag is módosítja a korábban közzétett heti halálozási adatokat a KSH. Most az egy héttel korábban közölt adat több mint százzal nőtt.

Persze a kórházak dinamikus adatszolgáltatása biztosan gyorsabb, de a többi adatnál is láthattuk, hogy azért akadnak vele gondok. Az operatív törzs pedig még nemzetközi összevetésben is rendkívül hamar közli az adatokat, ami bizonyos szempontból természetesen jó, de rengeteg hibára ad lehetőséget.

Csehországban – ahol láthatóan sokkal profibb adat- és informatikai háttérrel dolgozhatnak a járványügyi szakemberek – két hete még nem a bevezetőben idézett üzenet ugrott fel a kormányzati oldal megnyitásakor, hanem egy magyarázat arról, miért csúsznak az adatok. Pedig ott már a kezdetektől az a bevett gyakorlat, hogy a halálozási adatokat még napokkal később is módosítják, és a végleges vagy ahhoz közeli számot négy-öt nap után érik el.

Persze arról lehet vitatkozni, hogy melyik a jobb megoldás, az azonban biztos, hogy a járvány alakulásáról utóbbi ad pontosabb képet. Valószínűleg részben ez lehet a magyarázata, hogy itthon a második hullámban az operatív törzs által közölt Covid-halálozás felfutása nagyjából két héttel később volt, mint a KSH által közölt összhalálozásnak (ez látható az alábbi grafikonon).

Aktív fertőzöttek, gyógyultak

A járványhelyzet egyik fontos mutatószáma, hogy aktuálisan mennyi az igazolt fertőzött. Bár természetesen ez is nagyban függ a tesztelési gyakorlattól, ugyanakkor, ha az egy adott időszakon belül érdemben nem változik, akkor az éppen betegek száma elég jól mutathatná a járvány fordulópontjait. Itthon az operatív törzs ezt az adatot is napi rendszerességgel közli, csak éppen teljesen feleslegesen, mert abban a formában, ahogy megteszik, semmi értelme nincs.

Jelenleg Magyarországon papíron 160 ezer aktív fertőzött van, szinte pontosan annyi, ahány beteget az elmúlt negyven napban rögzíttek. Tehát

miközben a betegség lefolyása az esetek többségében azért nem haladja meg a két hetet, nagyjából hat hétig tartják nyilván aktívként a fertőzötteket.

A cseheknél a legutóbbi adatok alapján ez átlagosan mindössze tíz nap. Így fordulhat elő, hogy miközben náluk sokkal több beteget azonosítottak, mint itthon, az aktív fertőzöttek száma a második és a harmadik hullám csúcsa környékén is alig fele volt az itthoninak. Más kérdés, hogy ezzel az adattal sokat a csehek sem tudnak kezdeni, mert a pontatlanság miatt ezt közlik a legnagyobb csúszással^*Erre hívják fel külön a figyelmet a tájékoztató oldal megnyitásakor felugró kis ablakban. Emiatt egyébként a Csehországban előbb induló harmadik vagy inkább ottani negyedik hullám csúcsának adatai ugyanúgy nem látszanak, ahogy itthon az egyelőre felfutó szakaszban lévő harmadiké.. 

A magyarázat valószínűleg az, hogy Magyarországon nem fektetnek túl nagy hangsúlyt a gyógyultak regisztrálására. A második hullám idején előfordult, hogy egyik napról a másikra több mint nyolcezer embert nyilvánítottak gyógyultnak, majd utána egy hét alatt nem „gyógyultak” meg ennyien. Azaz nagyon úgy tűnik, hogy ez a mutató nem része a dinamikus adatszolgáltatásnak.

Oltások

A kormányzati kommunikáció fókuszában hetek óta az oltási számok alakulása áll: miközben a járványadatokról sok szó nem esik, a napi közlemények címe és a szövege is már hetek óta ezzel kezdődik. Azt gondolhatnánk, hogy ilyen körülmények között legalább erről többet tudunk, mint a csehek, de nagyon nem. Sőt, itt a leglátványosabb talán a különbség a két országra jellemző tájékoztatás között.

Az egy dolog, hogy Csehországban korosztályra és régióra leosztva közölnek adatokat, és még oltóanyagonkénti bontás is van, azaz egy pillanat alatt ki lehet deríteni, hogy március 16-án hány 60 és 64 év közötti ember kapta meg a Karlovy Vary-i járásban a Pfizer oltását (egyébként 11). Az itteni oltáskáosz és a körzeti orvosok leterheltségéről szóló történetek fényében az igazán megdöbbentő, hogy egészségügyi szolgáltatóként is megvannak az adatok. Azaz miközben nálunk kétszeri nekifutásra sem sikerült megfelelően kiértesíteni az embereket, hogy akkor kell-e menniük oltásra vagy sem, az orvosok pedig folyamatosan panaszkodnak, hogy későn kapják meg a névsort arról, kit is kellene oltaniuk, addig Csehországban több száz intézményről napra lebontva megnézheti bárki, hány oltást adtak be. (Az más kérdés, hogy magát az oltási teljesítményt nézve ezzel nem sokra mennek a csehek, mert a lakosság arányában – keleti vakcinák híján – 60 százalékkal kevesebb oltást sikerült csak beadni, mint Magyarországon.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden megvan ahhoz, hogy az oltást jól megszervezzék, ezért különösen kínos, amit látunkAz államnak évek óta van egy bizonyítottan működő, modern digitális rendszere, amellyel csodákat lehetne tenni, mégsem sikerül.

Politikai célokat szolgál

A fentiek alapján alapvetően két különbség bontakozik ki a két ország között. Egyrészt szinte biztosnak tűnik, hogy a csehek a koronavírus megjelenése óta sokkal nagyobb hangsúlyt fordítottak egy olyan adatbázis és informatikai háttér kiépítésére, amely segíthet a járvány kezelésében. Így sokkal többet tudnak az aktuális helyzetről, és valószínűleg jóval előbb is képesek reagálni arra, megalapozottabb döntéseket tudnak hozni.

A nyilvánosság számára elérhető információk közötti különbség azonban egészen biztosan nem csak ebből ered. Sok korábbi megnyilvánulásból is egyértelművé vált, hogy a magyar döntéshozók annál azért jóval többet tudnak, mint amit közölnek a lakossággal. Sőt, több esetben^*mint például amikor magasabb fertőzésszámot jelentettek, mint ahány tesztet, vagy a megyei térkép manipulálásakor egyértelműen úgy tűnt: az erre hivatott szerv meg akarja nehezíteni azok dolgát, akik elemezni próbálják a járványadatokat. Nem egyszer előfordult, hogy néhány

egyértelműen hibás adatközléssel sikerült ellehetetleníteni az ezekből az adatokból dolgozók munkáját vagy felborítani az addigi következtetéseket.

Persze nem zárhatjuk ki, hogy hozzá nem értésből eredő egyszerű hibákról volt csak szó, de nagyon szembetűnő, hogy ezek orvoslására semmit nem tettek az illetékesek. Ráadásul az operatív törzs tulajdonképpen csak olyan adatokat tesz közzé, amelyek beleillenek az aktuális politikai kommunikációba, és a hangsúlyok is folyamatosan ennek megfelelően változnak.

Emiatt a döntéshozók és a lakosság között folyamatosan egy nagyon széles információs szakadék tátong. Miközben a járvány kezelésével megbízott politikusok valószínűleg rengeteg dolgot tudnak, és ezekkel meg is tudják indokolni az egyes lépéseket, a lakosság és az elemzők a legtöbbször sötétben tapogatóznak. Ez egyértelműen nagyfokú bizonytalanságot szül, ami politikai szempontból nagyon előnyös tud lenni, a járványkezelést azonban biztosan hátráltatja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsehországban és Szlovákiában csillapodni kezdett a járvány, itthon erre még várni kellA járvány februári felfutását Csehországban és Szlovákiában sikerült mostanra megtörni, de a magyar és a lengyel statisztikák még nem mutatnak javulást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat adatok covid Csehország járvány koronavírus Magyarország Olvasson tovább a kategóriában