Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. március 11. 06:02 Közélet

Minden megvan ahhoz, hogy az oltást jól megszervezzék, ezért különösen kínos, amit látunk

Március 4-én a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) rengeteg hibás sms üzenetet küldött ki az oltásra várakozóknak. Az értesítésekkel két fő probléma volt: olyanok is megkapták, akik már legalább az első adaggal be voltak oltva, illetve sokakat a lakóhelyüktől nagyon messzi oltópontokra hívtak be. A hétvégi oltókampánynak ez a része káoszba fulladt – részben lefújták, részben esetlegessé vált.

Március 9-én, azaz öt nappal az első sms után újabb oltásra toborzó üzenet érkezett, ám a NEAK ezúttal már beleírta a szövegbe, hogy aki megkapta az oltást, annak „nincs tennivalója”.

Ez a két üzenet azt mutatta meg, hogy:

  • Az az intézmény, amelynek az oltásra való behívók készítése a feladata (NEAK) nem tudja, hogy az egyik oltási terv szerinti csoportban (a 60 év alatti krónikus betegek között) adott időpontban kiket oltottak már be, holott a vakcinák beadását a háziorvosoknak regisztrálniuk kellett.
  • Nem feltétlenül egyszeri hibáról van szó, hiszen a NEAK öt nap alatt nem tudta a két adatbázist összevonni, a második sms idézett mondata ugyanis ennek közvetett beismerése.

Ez az oltási fiaskó nehezen, vagy egyáltalán nem érthető (és a tisztánlátásunkat az sem segíti, hogy a NEAK az adatok kezelésével kapcsolatban feltett kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem válaszolt).

Így is nyilvánvaló azonban, hogy a tömeges vakcinálás megszervezéséhez szükséges információk nemhogy rendelkezésre állnak, de még egy informatikai rendszer is működik ezek kezelésére. Ez az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amelyet ráadásul az állami szervek aktívan használnak is a járványkezelésben.

Az EESZT-t az elmúlt években pont azért építették fel, hogy a betegellátásban keletkező adatok, dokumentumok könnyen kereshetők, és elérhetők legyenek, és a rendszer bizonyos elemei kiválóan működnek.

Ez tette lehetővé például azt, hogy a járvány első hullámában megszabadulhattunk a papír alapú receptektől, de a háziorvosok ma már itt írják meg a beutalókat is, és minden fontosabb egészségügyi dokumentum felkerül az EESZT-be, a röntgenleletektől a kórlapokon át a laborvizsgálatok eredményéig.

A több lépésben és sok milliárd forintból létrehozott rendszer már 2017 óta működik, mostanra lényegében minden fontosabb egészségügyi intézmény csatlakozott hozzá, és minden állampolgár hozzáférhet a saját fiókjához (ha van ügyfélkapus hozzáférése és internetkapcsolata).

A legutóbbi hivatalos leírás szerint az EESZT-t

  • több mint 26 ezer orvos és 13 ezer gyógyszertári dolgozó használja,
  • a magánszolgáltatókkal együtt már több mint 22 ezer intézmény fér hozzá,
  • évente 75 millió egészségügyi dokumentumot
  • és közel 180 millió orvos-beteg találkozást rögzítettek benne.

Magyarul tényleg minden fontos egészségügyi esemény bekerül ebbe a digitális rendszerbe, és ezt a járvány során folyamatosan használták is az állami hivatalok.

Ahogy arról korábban már írtunk, a koronavírus-tesztek elvégzését és eredményét szintén az EESZT-be töltik fel, és még az operatív törzs is innen kapja meg az összesített napi adatokat.*Korábban rákérdeztünk az operatív törzsnél és az EESZT-ért felelős Állami Egészségügyi Ellátó Központnál is, hogy ez a folyamat valóban így zajlik-e, illetve, hogy milyen adatok szerepelnek a statisztikákban, válaszokat azonban egyik helyről sem kaptunk. A tesztelési számok összeállítási folyamatának sarokpontjait azonban a lapunknak nyilatkozó magánszolgáltatók és laborok is megerősítették, akárcsak a folyamatra állami részről rálátó forrásunk. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a teszteléstJelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.

Emellett a korábbi kormányzati tájékoztatás alapján a védettségi igazolvány kiállításához is nyernek ki adatokat az EESZT-ből. Erről még jogszabály is született.

Az EESZT működésére rálátó forrásunk szerint a rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy az összegyűjtött adatok alapján strukturált adatbázisokat hozzanak létre, és elemzéseket készítsenek a magyar egészségügy különböző szegmenseiről. Bár állítólag pont ez nem működik teljesen zökkenőmentesen, és néha meglepően időigényes, de alapvetően megoldható (még jogszabály is rendezi, hogyan lehet ilyen betegségregiszterekhez adatokat átadni különböző állami szerveknek.)

Technikai értelemben azonban nem csak ilyen összesített, hanem személyre szabott adatokat is ki lehet nyerni az EESZT-ből, amelyekre például egy tömeges oltás megszervezésénél szükség lehet. A rendszer egyik legfontosabb eleme az úgynevezett e-profil, ahol minden magyar állampolgárnak rögzítik azokat az egészségügyi és egyéb adatait, amelyek nem változhatnak sűrűn. Korábbi műtéteket, allergiát, gyógyszerelést, illetve ami az oltás szempontjából most fontos: a krónikus betegségeket és a megkapott védőoltásokat is.

Azaz elvileg már itt megjelennek azok az adatok, amelyek hiánya az elmúlt napokban teljes zavart okozott. Így például az is, hogy kik tartoznak a krónikus betegek közé – akik másoknál előbb jogosultak a vakcinára -, és az is, hogy ki kapta már meg közülük az oltást.

Egy forrásunk szerint a gond az, hogy az EESZT-nek ez a része rendkívül hiányos, mert az orvosokat jogszabály nem kötelezi az adatok feltöltésére.

Hiába áll tehát bevetésre készen a rendszer, rengeteg ember profiljában egyszerűen nem szerepel semmi.

Több krónikus beteget is megkértünk, hogy nézze meg az e-profilját az EESZT-ben, és azt tapasztaltuk, hogy ezek teljesen üresen állnak, ráadásul a megkérdezettek között olyan is volt, aki már megkapta az első oltását.

Ezek alapján elég egyértelmű, hogy az értesítéshez szükséges adatokat nem az e-profilból nyerik ki.

Van azonban egy másik része az EESZT-nek, amely működik, és ahonnan ezeket az információkat szintén le lehetne kérni. Ez az úgynevezett eseménykatalógus, amelyben tényleg minden betegellátást rögzítenek. A vonatkozó jogszabály több mint 50 pontban sorolja fel – ráadásul kódszámokkal ellátva -, hogy mit hogyan kell rögzíteni, és ez alapesetben egyszerűen kereshető és szűrhető adatbázist eredményez.

Az EESZT-ről szóló hivatalos tájékoztatóban (pdf) már jóval a járvány előtt szinte szó szerint leírták, hogy az eseménykatalógust jól fel lehet használni egy országos egészségügyi ellátás megszervezésére (az idézet a mondat végén lévő csillagra kattintva nyílik meg).*„az eseménykatalógus lehetőséget teremt arra is, hogy ezen adatok birtokában központi adatfeldolgozó, nyilvántartó és országos hatáskörű informatikai szolgáltatások épüljenek ki az egészségügyi ellátás javítása és szervezésének hatékonyabbá tétele érdekében. A központilag kezelhető információk alapján akár orvosszakmai információbázisok is létrehozhatóak. Ezen kívül elemezhetők az ellátás folyamatai térségi, megyei és országos szinteken, az információk statisztikai feldolgozásával pedig mérhetővé és ellenőrizhetővé válik a teljes működés.”

Egy forrásunk azt mondta, hogy innen egész biztosan ki kellene tudni szűrni azt, hogy ki kapott már koronavírus-oltást. A krónikus betegek kigyűjtése ugyan nem biztos, hogy menne, de szerinte arra az e-receptek lehetnek alkalmasak, hiszen azokon rögzítik a betegségek kódját, erre pedig tud a rendszer szűrni.

A lényegen azonban ez nem változtat:

  • azok az egészségügyi adatok, amelyek a tömeges oltás megszervezéséhez szükségesek, ott vannak az EESZT-ben,
  • ahogy a nem egészségügyi adatok is, mint például a lakcím vagy a születési idő (tehát az életkor), ezeket ugyanis a rendszer más elemei most is használják, például amikor e-recepteket állítanak ki.

Sőt, az EESZT egy másik, korábbi leírásában (pdf), amit egy egészségügyi rendszerek fejlesztésével és működtetésével foglalkozó szakember állított össze, az szerepelt, hogy a páciensek a rendszer teljes megvalósulása esetén akár figyelmeztetést is kaphatnak egy-egy időpont közeledtéről.

Úgy tudjuk, ez a funkció most is működik, tehát a rendszer még olyan automatikus üzenetet is képes küldeni, amelyek most a tömeges oltások megszervezésénél félrementek. (Ezt főleg arra használják, hogy a kezelőorvos és a páciens értesüljön az új adatok feltöltéséről, ahogyan például a NAV is tájékoztatja az embereket, ha üzenetet kaptak a fiókjukba.)

A rendszer tehát elvileg működik, az egyetlen dolog, ami meggátolhatja, hogy használni is lehessen, az az adatvédelem, illetve az erre vonatkozó előírások. Az EESZT-ben rögzített személyes egészségügyi információk ugyanis annyira érzékeny adatok, hogy nem lehet külön engedélyek nélkül megosztani őket. Ezzel kapcsolatban voltak is szakmai viták korábban a szolgáltatói tér körül.

Ezt a problémát azonban egy kis előrelátással valószínűleg a vakcinaregisztrációnál lehetett volna kezelni,

 az engedélyeket egy kattintással el kellett volna kérni a regisztrálótól.

A regisztrációs felület olyan egyszerűre sikerült (ez előny, ha a könnyű kezelhetőségét nézzük), hogy vélhetően kimaradt belőle pár fontos dolog. Egyrészt a bekért telefonszámokhoz nem írták oda, hogy mindenki mobilt adjon meg, és bár ez az elsöprő többségnek egyértelmű, arra azért gondolni lehetett volna, hogy ha az üzenetek sms-ben érkeznek, akkor senki se tudjon vezetékes számmal regisztrálni.

A másik pongyolaság a lakcím bekérése, mert itt érdemes lett volna jelezni, hogy azt a címet kell megadni, ahol az illető jellemzően tartózkodik, hogy adott esetben ne több száz kilométerrel távolabb lévő oltópontra irányítsák, ha a tartózkodási és a lakcím nem ugyanaz.

A lakcím és az oltópont közötti utazási időt tömegközlekedéssel nyilvánvalóan már a sima Google térképen is mérni lehet, ám ha jogi-adatvédelmi okokból az állami hivatalok ezt nem használhatják fel, akkor sem valószínű, hogy ne lenne erre saját adatbázisuk. Az ehhez hasonló térinformatikai fejlesztéseket általában a Lechner Tudásközpont végzi, ám kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig ők sem válaszoltak.

Egy forrásunk szerint egyébként valószínű, hogy az operatív törzs eleve jogosult az állampolgárok egészségügyi és egyéb adatainak lekérdezésére. Ez a történet azonban valamilyen oknál fogva több szálon fut, és ezért nem is meglepő, hogy ennyire bonyolódik, hiszen az oltási regisztrációs adatokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda gyűjti be, majd ez adja át a NEAK-nak, az EESZT-t viszont az Országos Kórházi Főigazgatóság*a korábbi Állami Egészségügyi Ellátó Központ működteti.

A védettségi igazolványok kiállítása is elkezdődött, és ott szintén az EESZT-ből kell kinyerni az adatokat, de bizakodásra ad okot, hogy jogszabályban rögzítették ennek a lehetőségét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon közel állhatunk ahhoz, hogy a 60 év alatti egészségesek oltása is elkezdődjönA kínai vakcina nagy mennyisége, illetve furcsa módon annak elutasítása is hirtelen átrendezheti és felpörgetheti az oltási rendet.

Közélet EESZT egészségügy informatika oltás regisztráció Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. szeptember 20. 06:00 Közélet

Indul a Helyközi Járat, együtt szállítjuk a vidéki híreket

Sajtótörténeti pillanat? Hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei. Szeptember 20-án indul a Helyközi Járat, az Átlátszó, a G7, a Magyar Hang, a Mérce, a Partizán és a Szabad Pécs közös projektje. A Partizán által életre hívott együttműködés célja, hogy minél alaposabban mutassuk be a Budapesten túli világot, amely eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Avatar
2021. szeptember 16. 06:43 Közélet

Mégsem aszfaltoznak a Szigetcsúcson, de az erdőt így is meg kell menteni

Az utolsó percben fékezett a kormány, nem lesz a Dunakanyar talán legszebb helyén erdőkárosító turisztikai strandfejlesztés. Megoldás mégsem körvonalazódik.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Hobot Péter
2021. szeptember 18. 16:25 Világ

Az arab világ alapjait változtatja meg az afganisztáni kivonulás

A konfliktusok súlypontja a Közel-Keletről Afganisztán felé tolódik, ahol Kína és Pakisztán, illetve India és Irán szövetsége nézhet szembe egymással.