A magyar kormány borzasztóan kevés adatot hoz nyilvánosságra az oltási tervről. A részletek hiányában kívülről szinte lehetetlen pontosan átlátni, hogy a terv teljesülésében hol tartunk, mi most mégis megpróbáltuk a rendelkezésre álló adatokból megbecsülni, hogy az oltási terv utolsó, egyben legnépesebb csoportja, a 18-59 év közötti, nem krónikus beteg népesség oltása mikor kezdődhet el.
Az oltási terv szerinti csoportok besorolásáról a 444 írt korábban, és e szerint Magyarországon összesen 7,43 millió ember jogosult koronavírus-oltásra. Ez lenne a 100 százalékos beoltottsági arány. Az említett legnépesebb (18-59 közötti, nem krónikus beteg) csoportba 4,38 millió lakos tartozik, ők azok, akik a sor végén állva talán a legtürelmetlenebbül várhatják, hogy mikor hívja fel őket a háziorvosuk.
A kormányzati kommunikációból tudjuk azonban, hogy ebből a 7,43 millió főből sajnos egyelőre csak mintegy 2,5 millióan regisztráltak (és ez a szám az elmúlt hetekben nem is emelkedett érdemben). Ez azt jelenti, hogy összességében csak a jogosultak 34 százaléka kérte egyelőre az oltást.
A 34 százalék azonban átlagos arány, az egyes csoportokban természetesen ez különböző. Annyit biztosan tudunk a kormányzati kommunikáció alapján, hogy a szociális szférában dolgozók körében 84 ezren kaptak oltást, és a csoport beoltása befejeződött, ez pedig azt jelenti, hogy itt 57,3 százalékos volt a regisztráció. Ez tehát jóval magasabb az átlagnál, ami jelzi, hogy nem lehet minden csoportnál átlaggal számolni.
A Központi Statisztikai Hivatal felmérése alapján azonban készítettünk egy csoportokra lebontott valószínű regisztrációs arányt, és ennek alapján kiszámoltuk, hogy az egyes csoportokban körülbelül hányan lehetnek a regisztráltak.
Ezek után megnéztük, hogy összesen hány ember beoltására elegendő (kétadagos) oltás érkezett be eddig az országba. Ha ebbe beleszámoljuk a Moszkva mellől már elindult, úton lévő Szputnyik vakcinákat is, akkor számításaink szerint kedd délutánig összesen 1,09 millió ember beoltására elegendő vakcina érkezett be.
Mire lehet ez elég az utolsó csoportból nézve?
Azt tudjuk, hogy az első két csoport (egészségügyi dolgozók és szociális szférában dolgozók) beoltása lényegében befejeződött, ezekben már csak azok vannak soron, akik eddig nem kérték, de meggondolták magukat, vagy átestek a betegségen, és három hónapot várniuk kell, amíg megkapják a vakcinát.
A harmadik és a negyedik csoport (60 felettiek és a rendvédelmi-közigazgatási szervek dolgozói) oltása folyik, utóbbinak egyértelmű jele Orbán Viktor miniszterelnök kínai vakcinával való beoltása volt a múlt hét végén.
Ezen kívül csak az biztos, hogy a hatos csoportban (60 év alatti krónikus betegek), ahol összesen 471 ezren vannak, már beoltottak 84 ezer embert az AstraZeneca vakcinával.
Ha a fenti, KSH-felmérés által is súlyozott arányokkal számolunk, akkor azt kapjuk, hogy az első hét csoportban összesen 1,32 millió regisztrált lehet. Az országban pedig (legalább) 1,09 millió ember beoltására elegendő vakcina van (érkezik a napokban). Ez már eleve azt feltételezi, hogy körülbelül negyedmillió emberre elég (azaz 500 ezer adag) vakcina kell ahhoz, hogy az utolsó csoport oltása biztosan elkezdődhessen.
Ez nagyjából az a mennyiség, amit még márciusban Kínából várunk a kormányzati kommunikáció szerint.
Csakhogy időközben mindezt alaposan felrúgta a kínai vakcina visszautasítása. Ennek mértékéről a kormánykommunikáció nem beszél, de szinte bárkihez fordultunk (orvos, nővér, oltásra váró regisztrált), a múlt héten mindenki megerősítette, hogy „nagyon sokan” nem kérik a kínai oltóanyagot. Valószínűleg sokkal kisebb arányban, de az orosz oltással is hasonló a helyzet.
Ha valaki nem kér egy – például kínai – oltást, akkor már csak olyat kaphat, ami ezt követően érkezik be az országba, az általa visszautasított vakcinát – ami már itt van – pedig olyasvalaki kapja meg, aki az oltási sorrendben mögötte állt. A visszautasított vakcina automatikusan „lecsorog” a következő sorban állóhoz, végig az oltási láncon.
Aki tehát nem kéri például a kínai oltást, az elvileg a lista végére kerül, és ez az utolsó, nyolcas csoport tagjai számára automatikus előrelépéssel egyenlő. Ezért valószínű most, hogy nem is kell 1,32 millió embert beoltani ahhoz, hogy az utolsó csoport tagjai is sorra kerüljenek.
Közelítő számításaink szerint
ha a kínai és az orosz oltóanyagot minden harmadik érintett visszautasítja, akkor már ezen a héten több oltóanyag lesz az országban, mint ahányan az első hét csoportban igényt tartanak a felkínált vakcinára.
Mindez két fontosabb következménnyel járhat:
- A 60 év alatti krónikus betegeknek nagyon rövid időn belül fel lehet ajánlani a kínai vakcinát, vagy az esetleg beérkező Pfizer és Moderna vakcinát is (hiszen a sorban előttük állók közül már mindenki vagy megkapta az oltását, vagy a kínait visszautasította, és ezzel hátrébb sorolta magát).
- Amint a háziorvosok végigtelefonálják az első hét csoportba tartozó, oltást még nem kapott pácienseiket, a várható elutasítások miatt nagyon hamar oda jutunk, hogy a „maradék” rendelkezésre álló vakcinákkal elkezdődhet az utolsó csoport tagjainak oltása (mert a kínait elutasítók itt is hátrébb sorolják magukat). Az utolsó csoport tagjai elvileg bármelyik vakcinát megkaphatják, így náluk is az lesz a fő kérdés, hogy a hozzájuk lecsorgó kínait vagy oroszt elfogadják-e.
Becslésünkben nem számoltunk azzal, hogy a Pfizer és az AstraZeneca oltásoknál a második adag beadását időben kitolták. Azért nem számolhattunk ezzel, mert nem világos a kormányzati kommunikációból, hogy ez azt jelenti, hogy az első oltást megkapó emberek számára félretett vakcinákat is elkezdik beadni, vagy csak a mostantól beérkező vakcináknál nem képeznek második adagos tartalékot.
Ám mindkét esetben igaz, hogy ez az intézkedés tovább gyorsítja az első adagok beadását, vagyis időben még előbbre hozza az utolsó csoport oltásának elkezdését. Ellenkező hatást pedig csak az válthatna ki érdemben, ha a 60 év felettiek népes csoportjában hirtelen elkezdene javulni a kínai oltás elfogadása, vagy megugrana a regisztráltak száma.
