Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. október 10. 14:57 Adat, Közélet

Úgy tűnik, mintha tömegesen kerülnének kórházba a magyar koronavírus fertőzöttek, de nincs így

A hivatalos adatok szerint az előző három napban 518 fővel, azaz közel kétszeresére nőtt Magyarországon a koronavírus-fertőzés miatt kórházban kezelt betegek száma. A növekedés mértékét jól mutatja, hogy az ezt megelőző egy hónapban összesen nem volt ekkora ugrás: szeptember 6-án 151 beteget kezeltek egészségügyi intézményben. Első ránézésre úgy tűnik tehát, hogy hirtelen tömegével kezdtek kórházba kerülni az emberek Magyarországon a koronavírus fertőzés miatt, valószínűleg azonban nem erről van szó.

 

Anomália anomália hátán

A mostani hirtelen ugrást megelőző napokban ugyanis épp ellentétes trend volt jellemző. A régiós koronavírus-helyzetet bemutató keddi cikkünkben mi is írtunk arról, hogy miközben sok mutatóban az egy-két héttel ezelőtti csehországi helyzetre hajaz a jelenlegi magyar, a kórházakban ápoltak száma teljesen eltérően alakul az ottanitól. A cseheknél ugyanis lényegében folyamatosan emelkedett ez a szám, nálunk azonban október elején egyszer csak csökkenni kezdett, és egy hét alatt 130 fővel kevesebb lett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAusztria helyett most már sajnos Csehországot tekinthetnénk koronavírus labornakA régiós adatok alapján úgy tűnik, hogy Magyarország egy-két hét csúszással a cseh járványlefutást követi, és nem az osztrákot.

A hirtelen fordulatot azonban semmilyen más adat nem indokolta: a fertőzöttek száma stabilan magas szinten volt ebben az időszakban, a járvány kézben tartását mutató fertőzött/teszt arány pedig még romlott is. Az egyetlen érdekes fejlemény a gyógyultak számának hirtelen megugrása volt, de még ez sem követte a fertőzések növekedési ütemét, hiszen az aktív esetszám is napról napra nőtt*Még ha lassabban is a korábbinál..

Valószínű, hogy részben a gyógyultnak nyilvánítás felpörgése, részben pedig a kórházak lassú adatszolgáltatása okozhatta az október eleji csökkenést és a mostani nagyon látványos növekedést is.

Az adatok ugyanis arra utalnak, hogy miközben a rendszerből való kivezetés folyamatosan zajlott, vagy ami még valószínűbb: némi késéssel utólag történt meg, addig a kórházba felvett új fertőzöttek valamiért nem jelentek meg a rendszerben, vagy folyamatos csúszásban volt az adminisztrációjuk.

A visszaesés kezdete előtt, szeptember utolsó hét napján átlagosan valamivel kevesebb mint napi 5 százalékkal nőtt a kórházi ápoltak száma. Ezt követően indult meg a csökkenés, majd jött a hirtelen ugrás. Ha azonban ezen a ponton húznánk egy vonalat és a hivatalos adatok helyett a korábbi napok növekedésével számolnánk, akkor szinte pontosan ugyanott tartanánk, ahol az elmúlt három nap kiugrásával*Sőt a korábbi növekedési ütemmel kicsit még több kórházban ápoltnál is tartanánk, mint amit a szombati adatok tükröznek..

 

„Dinamikus adatszolgáltatás lépett életbe”

Az adatok furcsa alakulására rákérdeztünk az operatív törzsnél. Kíváncsiak lettünk volna, hogy milyen időközönként kapnak adatokat a kórházakban ápoltakról, ezek mennyire pontosak, illetve, hogy előfordulhat-e adatrögzítési hiba. Bár megkeresésünkre ezúttal sem reagáltak, Müller Cecília a törzs pénteki sajtótájékoztatóján részben így is válaszolt a kérdésekre.

Az országos tisztifőorvos ugyanis azt mondta, hogy a kórházakban csütörtöktől – tehát a hirtelen növekedés megindulásának napjától – új, dinamikus adatszolgáltatás lépett életbe. Ezt azzal indokolta, hogy

a járvány felfutó szakaszában, a második hullámban nagyon fontos a naprakész információ begyűjtése, a szükséges intézkedések, vezénylések, védőeszköz-juttatások, kórházkijelölések, egészségügyi igazgatási feladatok elvégzése miatt.

Bár az elmondottakból nem derült ki, hogy a dinamikus adatszolgáltatás mit jelent, a neve alapján valószínűleg közelebb van a valós idejű adatokhoz, mint az eddigi gyakorlat. A csütörtöki bevezetés pedig azt is jelentheti, hogy a következő 1-2 napban még viszonylag gyorsan nőhetnek a hivatalos adatok, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy minden érintett intézmény képes átállni az új adminisztrációra ilyen rövid idő alatt.

Ez még akkor is így van, ha egyébként elég nehezen érthető, hogy eddig miért voltak ilyen csúszásban az adatok. A kórházak, illetve egyéb egészségügyi szolgáltatók informatikai rendszerében rögzített információkat ugyanis elvileg automatikusan átveszi az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (eeszt), az ebben megjelenő adatokat pedig az operatív törzs is látja, vagy megkapja. A teszteknél legalábbis szinte biztosan ez a helyzet, így kerülhet be a hivatalos statisztikákba szinte a leleteinek kiadása pillanatában az is, aki magánszolgáltatónál végeztetett koronavírus tesztet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJóval kevesebb tesztet végeztetnek az emberek, amióta nem lehet vele szabadulni a karanténbólSzeptember közepén a rendszert szinte szétfeszítették a lakossági igények, de mivel már nem lehet negatív teszttel szabadulni a karanténból, az érdeklődés alábbhagyott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúl sikeresen terhelte rá a kormány a tesztelési költségeket az állampolgárokraAz év középső harmadában alig egymilliárd forinttal költött többet az állam PCR tesztelésre, mint tavaly, amikor nem volt koronavírus-járvány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a teszteléstJelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.

Adat Közélet kórház koronavírus operatív törzs teszt Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Mészáros R. Tamás
2022. január 19. 06:35 Adat, Világ

Mindenhol népszerű, de kevés helyen sikeres az újraiparosítás

Alig néhány ország van a világon, amelyet nem ért el a dezindusztrializáció, de Magyarország köztük van.

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Fontos

Pálos Máté
2022. január 19. 17:10 Élet

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Akárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.