Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. október 9. 06:16 Közélet

Jóval kevesebb tesztet végeztetnek az emberek, amióta nem lehet vele szabadulni a karanténból

Több helyen is lehetnek szűk keresztmetszetek a magyarországi koronavírus-tesztelési kapacitásban, és bár ezeket részben lehet oldani, szeptember közepén jó eséllyel nem voltunk messze a határoktól. Piaci szereplők szerint akkor a laboroknál megközelíthettük a kapacitás maximumát. Ez a helyzet azonban mostanra változott, elsősorban azért, mert az elmúlt napokban – a korábbinál alacsonyabb hatósági ár ellenére is – egyre kevesebben végeztetnek PCR-tesztet magánszolgáltatóknál.

Most már csak az állami mintavételeknél vannak nagyon erős korlátok, ezen viszont a jelenlegi protokoll módosítása nélkül nehéz lenne javítani.

A számok, amelyeket mindenki figyel

Az elvégzett koronavírus-tesztek száma (PCR) és azok pozitív esetekhez viszonyított aránya a járvány kezdetétől a leginkább figyelemmel kísért mutatók között van a laikusok és a szakértők körében egyaránt. Ez indokolt is, hiszen a tesztelés megfelelő szervezéssel a védekezés hatékony eszköze, a pozitív mintavételek arányából pedig következtetni lehet arra, hogy mennyire tartják kontroll alatt a járványt.

Magyarország egyik mutatóban sem áll túl jól, és bár szeptember közepén rendre 11 és 13 ezer között alakult a naponta elvégzett mintavételek száma, a nemzetközi ajánlások szerint a jelenlegi átfertőzöttség mellett ez nem tűnik elégségesnek. Sokkal több tesztet azonban a mostani feltételek mellett valószínűleg akkor sem tudnánk végezni, ha erre nagyon komoly szándék lenne (de egyébként nincs).

A hazai kapacitás korlátait azért nehéz megbecsülni, mert a tesztelés egy többlépcsős és többszereplős folyamat, ahol számos helyen is kialakulhatnak és az elmúlt hetekben ki is alakultak szűk keresztmetszetek. Ahogy azt már több korábbi cikkünkben is bemutattuk, a procedúrát érdemes legalább két részre osztani: a mintavételre és a minta kiértékelésére. Ezeket ugyanis jellemzően nem ugyanazok a szereplők végzik: a mintát állami részről az Országos Mentőszolgálat veszi le, a magánszférában pedig egészségügyi szolgáltatók, a tesztelést viszont a velük szerződésben álló laborokban végzik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a teszteléstJelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúl sikeresen terhelte rá a kormány a tesztelési költségeket az állampolgárokraAz év középső harmadában alig egymilliárd forinttal költött többet az állam PCR tesztelésre, mint tavaly, amikor nem volt koronavírus-járvány.

Nem mindegy, milyen labor

A koronavírus kimutatásához használt PCR ugyan messze nem tartozik a leggyorsabb orvosdiagnosztikai eljárások közé, hiszen jellemzően 2-3 óráig tart egy műveletsor*Az újabb megoldások lehetnek ennél rövidebbek is, de a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a 2-3 óra a reális., de egy géppel így is elég sok mintát ki lehet értékelni. Egy berendezés ugyanis egyszerre jellemzően nagyjából 100 mintát képes kezelni, így még ha mindent kétszer futtatnak le rajta*Volt olyan labor, ahol azt mondták lapunknak, hogy ez a protokoll., naponta akkor is több száz minta vizsgálatára képes.

Mindez azt jelenti, hogy az eddigi csúcsnak számító napi 13 ezer teszthez is elég néhány tucat ilyen berendezés.

Ennyi pedig biztosan van az országban*Még akkor is, ha erről hivatalos statisztika nem áll rendelkezésre., de ha nincs, szakértők szerint akkor sem annyira bonyolult beszerezni. Ahogy jelenleg a vizsgálathoz köthető egyéb laboreszközöket sem. Bár tavasszal ezeknél voltak ellátási problémák, a lapunknak nyilatkozó laborok szerint március-április óta ez már nem jellemző.

Első ránézésre tehát a laborok részéről mehetnének akár végtelenül is a tesztek, a helyzet azonban ennél bonyolultabb. Először is a hazai PCR-kapacitás egy elég jelentős része nem orvosdiagnosztikai, hanem kutatólaborokban található, márpedig utóbbiak nem adhatnak orvosi értelemben érvényes eredményt. A járvány miatt a kutatólaborok egy része az elmúlt hónapokban elkezdett orvosdiagnosztikai vizsgálatokat is végezni, azaz megszerezték az ahhoz szükséges minősítéseket, hogy tesztelhessenek koronavírusra, a teljes hazai PCR-kapacitás azonban biztosan nem áll ehhez rendelkezésre.

A bővítésre ugyan van lehetőség, és úgy tudjuk, hogy több laborban is sor került erre, de üzletileg ez kockázatos beruházás.

 

A kapacitásokat ugyanis nem érdemes egy pandémiás helyzetre belőni, mert ha vége a járványnak, a töredékére esik majd vissza az ilyen vizsgálatok száma. A gépek kihasználatlanul fognak állni, és a beruházás sosem térül meg.

Nem elég a gép, ember is kell hozzá

A legnagyobb gond azonban valószínűleg nem magukkal a berendezésekkel, hanem a kezelőszemélyzettel van. Az eljárás ugyanis a laborban egy többlépéses folyamat, amiből néhányat egyáltalán nem lehet gépesíteni, ahhoz mindenképpen szakemberek kellenek. A 13 ezer teszthez szükséges fent említett néhány tucat gép pedig csak akkor áll meg, ha azok lényegében éjjel nappal működnek, ami három műszakos munkavégzést jelent.

Koronavírus-mintákat tesztelnek a Nemzeti Népegészségügyi Központ Virológiai Laboratóriumi Osztályán, Budapesten 2020. április 3-án.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez pedig nem olyan könnyen megugorható. A PCR-vizsgálatot felügyelni képes laborszemélyzet általában sincs meg olyan számban, amelyre most a cégeknek igénye lenne. Részben ez lehetett az oka, hogy szeptemberben már tényleg a kapacitásaik határán dolgoztak a laborok, legalábbis többüknél egész biztosan ez volt a helyzet. Ezt érzékelték a magánfinanszírozású teszteket kínáló privát egészségügyi szolgáltatók is, amelyek a hónap közepe-vége táján már a korábban jellemzőnél csak jóval hosszabb időre tudták vállalni a leletkiadást. Szűcs Zsuzsa, a Wáberer Medical Center marketingmenedzsere lapunknak azt mondta, hogy

a nyári 24 órával szemben a szeptemberi csúcson már a 48 órás határidőt sem merték vállalni, jellemzően 72 órát mondtak a pácienseknek, és 48-50 óra között tudtak teljesíteni.

Ezt erősítették meg más szolgáltatók, és a tesztelők tapasztalatai is.

A csúszást szinte minden esetben a laborok elúszása okozta. Más kérdés, hogy nem mindenhol volt teljesen lekötve a kapacitás. Széll András, a Mikromikomed Kft. ügyvezetője lapunknak azt mondta, hogy ők a csúcson is tudtak volna több tesztet végezni, igaz ebben szerepet játszik, hogy bővítették a kapacitást, és új embereket is vettek fel esti, illetve hétvégi műszakokra. Náluk lényegében éjjel-nappal tudnak menni a gépek, az adminisztráció azonban így is fontos kapacitáskorlát.

Mindenesetre ez arra utal, hogy központi szervezéssel elvileg még a szeptemberi csúcsnál is lehetne feljebb tolni a jelenlegi kapacitás mellett a tesztek számát, a gyakorlatban azonban nem biztos, hogy ez megoldható. Egyrészt az érintett vállalatokat és állami szervezeteket szerződések kötik, másrészt nem látszik olyan szereplő, amelynek a teljes rendszerre rálátása van, és sokkal hatékonyabban képes lenne megszervezni a folyamatot.

A mintavételekkel csak az állam szenved

Szeptemberben tehát elsősorban a laboroknál jelentkezett kapacitáskorlát, a mintavételnél nem, de a folyamatnak ez a része sem egyszerű. A mintavételt is érdemes két részre osztani. Az előző hónapban a magánszolgáltatóknál is kialakulhattak ugyan 1-2 napos várólisták, de ez jórészt a már említett laborkorlátok miatt volt, a privát egészségügyi intézmények (főleg amíg keresni is tudtak a dolgon) pedig biztosan képesek lettek volna nagyobb számban is fogadni a fizető pácienseket.

Ahogy erről korábban írtunk, az előző hónapban épp ez is hajtotta fel a tesztelések számát: mivel akkor még két negatív PCR-teszttel ki lehetett szabadulni a karanténból, rengetegen végeztettek saját zsebből ilyen vizsgálatot, és ezek az operatív törzs által közzétett statisztikákban is megjelentek.

 

Mindez azonban csak a tünetmenetes ügyfelekre volt igaz, a tünetesek tesztelésénél sokkal komolyabb kapacitáskorlátok adódtak. Ilyen esetekben – a háziorvos javaslatára – az OMSZ veszi le a mintát. A mentők azonban már hetekkel ezelőtt is annyira túl voltak terhelve, hogy a háziorvosok nem is kértek tesztet, ha nem látták tényleg nagyon fontosnak.

Az OMSZ szeptember közepén kérdésünkre azt válaszolta, hogy a megkeresések száma az azt megelőző napokban ugrott meg igazán. A nyári 400-500-zal szemben akkor ez akár napi 2500 mintavételt is jelenthetett, amit azonban sikerült teljesíteni, legalábbis a válasz szerint a mentők a címekre rendszerint 24-48 órán belül megérkeztek.

A múlt heti megkeresésünkre írt válaszban ez utóbbi azonban már nem szerepelt, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy

időközben 4-5 ezerre emelkedett a napi igénylések száma, a kapacitás pedig ezt egész biztosan nem követte.

 

A leírtak szerint legalábbis ugyanúgy 80-nál valamivel több egységük volt, mint szeptember közepén, illetve bevonták a közfinanszírozott, működési engedéllyel rendelkező betegszállító szolgáltatókat is. Ám ez így volt már két héttel korábban is, legfeljebb a külső segítség mértéke változhatott. 

Úgy tűnik, hogy a mentők kapacitásának csúcsa tehát napi 2500-3000 mintavételnél lehet, és még ugyanennyi mintát vehetnek le összességében a kórházakban, az egyetemeken és a statikus mintavételi pontokon. A betegek tesztelésénél ez tűnik a legerősebb kapacitáskorlátnak, és ezt erősíti az is, hogy információink szerint az állami szolgáltatók által levett minták száma jelentősen egész biztosan nem nőtt az elmúlt időszakban. Érdemi javulásra ebben valószínűleg csak akkor lehetne számítani, ha a protokollon változtatnának a döntéshozók.

Azért csökken a tesztek száma, mert a lakosság kiszállt

Az elmúlt napok viszonylag új fejleménye, hogy miközben szeptember második felében szinte végig magas szinten volt, októberben szép lassan elkezdett csökkenni a tesztek száma. Az előző egy hétben napi átlagban még úgy is közel kétezerrel visszaesett ez a mutató a szeptemberi csúcshoz képest, hogy volt néhány kiugró nap is. Mivel az állami irányítású mintavételek száma nagyjából ugyanannyi, a visszaesés biztosan a magánegészségügyi szolgáltatoknál történt.

A dologra ésszerű magyarázat lenne a hatósági ár bevezetése, ami miatt elég jól dokumentáltan sok szolgáltató felhagyott a PCR-tesztekkel, és ez ahhoz is vezethetett volna, hogy a szűk keresztmetszet a laboroktól a mintavételre kerüljön át. Ám valószínűleg nem ez történt.

A lapunknak nyilatkozó magánszolgáltatók közül az elmúlt napokban többen is azzal szembesültek, hogy visszaesett a lakossági kereslet.

Szűcs Zsuzsa ezt azzal magyarázza, hogy most már nem lehet negatív eredményekkel szabadulni a karanténból, így eltűnt a páciensek fő motivációja.

Az érdeklődés visszaesését egyébként elég jól mutatja az internetes keresések száma is. Az elmúlt napokban feleannyian sem kerestek rá a PCR, illetve a PCR teszt kifejezésekre Magyarországon, mint szeptemberben.

 

A nyomás csökkenését most már a laborok is érzik. Bár a múlt héten még hasonló volt a terhelés, mint szeptember közepén, ezen a héten már kevesebb mintát kaptak. Ez egyébként a leletkiadási időkön is látszik. Székely Tamás, a Kelen Kórház vezetője lapunknak azt mondta, hogy a korábbi 2,5-3 nap helyett most már 36-48 órán belül mindig megvan az eredmény, és ezt erősítették meg más szolgáltatók is.

A tünetmentesek tesztelésének visszaesése egyébként részben arra is magyarázatot adhat, hogy miért lőtt ki az elmúlt napokban a pozitív tesztek aránya. Ha ugyanis a szinte kizárólag tünetmenteseket tesztelő magánszférában csökkent a mintavételek száma, akkor logikusan nagyobb arányban teszteltek tüneteseket, akik között biztosan több a fertőzött. A héten két olyan nap is volt, amikor a mintavételek több mint 14 százaléka hozott pozitív eredményt, miközben szeptemberben inkább 5 – 8 százalék között volt ez a mutató. 

 

A cégek szerint nem látszik most jele annak, hogy a magántesztek iránti kereslet újra növekedjen, ezen csak a szabályok újbóli módosítása változtathatna.

Közélet koronavírus pcr tesztelés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2020. október 23. 16:31 Adat, Közélet

Kik valójában a legnagyobb ázsiai befektetők Magyarországon?

A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Avatar
2020. október 22. 16:38 Közélet

A forint leértékelődése nem zavarja a jegybankot, a cél csak a gyengülés kontroll alatt tartása

Az Magyar Nemzeti Bank idei lépései meglehetősen kiszámíthatatlanná tették a kamatpályát, azt üzenve, hogy gyakorlatilag bármikor bármilyen irányba változhat a kamat.

Fontos

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.

Kasnyik Márton
2020. október 21. 16:43 Világ

Biden szinte már elnöknek érezheti magát, de pont így volt ezzel négy éve Clinton is

Hónapok óta stabil és nagy a demokrata előny, két hét múlva jön az elnökválasztás. Maradt még bizonytalanság?

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.