Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. október 1. 06:45 Közélet

Túl sikeresen terhelte rá a kormány a tesztelési költségeket az állampolgárokra

A nyár végéig nem költött sokat az állam a koronavírus terjedésének megállításában kulcsszerepet játszó tesztelésekre. Az év középső négy hónapján még egymilliárddal sem voltak magasabbak a PCR tesztelési kiadások, mint tavaly. Ennek fényében nehezen érthető, miért nem tesztelnek többet, hiszen a szóban forgó összeg töredéke a 330 milliárdért beszerzett 18,5 ezer lélegeztetőgépnek, amelyek közül ráadásul alig 2-3 ezret lehet használni a kórházakban a kezelésükhöz szükséges személyzet korlátozott létszáma miatt.

Tavaly 948 millió forintot költött a társadalombiztosítási kasszát kezelő Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) PCR tesztekre, amiből a koronavírus kimutatására is használt RT-PCR tesztelési eljárásra 88 millió forint jutott. Az összesen 370 ezer PCR tesztelésből 17 ezer volt RT-PCR. A kimutatás szerint az ilyen tesztek*egészen pontos megnevezés: reverz PCR (RT PCR) egy mintában primer páronként darabonkénti ára 5146 forint volt. Azt azonban nem tartalmazzák az adatok, hogy ez csak a laborvizsgálat díja, vagy ezen felül a mintavételért és az ezzel kapcsolatos munkákért más forrást is kapnak-e a szolgáltatók. Mindenesetre ilyen típusú szolgáltatás, kifizetés nem található a finanszírozási adatokban.

2020-ra nem érhetőek el ilyen részletesen az adatok, de májustól havonta közlik, hogy mely egészségügyi szolgáltató mennyit kapott az elvégzett PCR tesztek után. Itt látszik a járvány hatása, négy hónap alatt 1,2 milliárd forintot fordítottak a PCR tesztelésekre. Azt sajnos nem lehet megismerni, hogy ezen belül mennyi ment RT-PCR tesztekre, de azt ki lehet számolni, hogy a tavalyi átlagos havi 79 millió forintnál 231 millióval többet, 310 milliót költöttek erre a laborfeladatra idén havonta.

 

Ha a kifizetéseket elosztjuk a hivatalosan közzétett tesztelési számokkal, csupán 2607 forintos költséget kapunk tesztelésenként. Mivel tavaly ugye durván 5 ezer forintot fizetett ezért az állam, nem valószínű a költségek ilyen mértékű zuhanása, sokkal inkább az reális, hogy a tesztek felét fizette az állam a tavalyihoz hasonló áron, a többit az állampolgárok, cégek vagy éppen önkormányzatok. A hivatalos statisztikákba ugyanis nemcsak az állam, hanem a bárki más által fizetett PCR tesztek is bekerülnek. Ez azt jelenti, hogy a hivatalosan közzétett

vizsgálatok közel felét nem az állam fizette, az állam a lakossághoz, az önkormányzatokhoz és a cégekhez szervezete ki jelentős részben a koronavírus-tesztelés költségét.

Ez egybevág korábbi cikkünk következtetéseivel, amelyben próbáltuk a koronavírus-tesztelési statisztikák tartalmát feltárni. Szerettük volna a NEAK és az állami kórházak fenntartója, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ véleményét is megismerni a koronavírus-teszteléssel kapcsolatban, de kérdéseinkre nem válaszoltak. Az operatív törzs sem válaszolt a teszteléssel kapcsolatos kérdéseinkre, ahogy idáig egyetlen megkeresésünkre sem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a teszteléstJelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.

A kormány szeptember 21-i rendelete október 1-jétől 19 500 forintban állapította meg az RT-PCR tesztelés díját, amiből 17 ezer forint magának a tesztnek az elkészítése, és 2500 forint a mintavétel díja. Ezen az áron kell tehát nemcsak a magánszolgáltatóknak, hanem az állami kórházaknak is elvégzeni a teszteket. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy ha valaki maga kéri a tesztelését például egy állami kórházban, akkor közel négyszer annyit fizet ezért, mint az állam, ha valakin a háziorvos kérésére végeznek tesztet.*Legalábbis a tavalyi adatokból kiindulva, és feltételezve, hogy az említett nagyjából ötezer forinton túl nem kapcsolódik további állami kiadás egy-egy teszthez.

Kerestük a legtöbb tesztet végző négy egyetemi kórházat, hogy megtudjuk, mennyi PCR tesztet végeztek el közfinanszírozás keretében, de egyiktől sem kaptunk választ. Így sajnos nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi tesztelésre kapták a NEAK-tól a kifizetéseket.

 

A NEAK adataiból az is látható, hogy az államnak bőven lenne lehetősége a PCR tesztelés bővítésére, hiszen messze nem működik együtt minden magánlaborral. A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján is elérhető, hogy hol lehet – saját zsebből – PCR tesztet végeztetni, ezek közül pedig több olyan vállalkozás van, amely nem szerepel a NEAK kifizetési listáján.

A magyarországi hatósági ár nem magas nemzetközi összevetésben: az Egyesült Államokban a PCR tesztek ára 100-200 dollár, tehát 30-60 ezer forint között mozog. A magánszolgáltatóknál Európa legtöbb országában 100-150 eurót kell fizetni, ami magasabb a hazai, alig 55 eurós árhoz képest. Viszont az EU-ban csak Bulgáriában és Horvátországban nem teszteli feltétlenül saját költségén az állam a tüneteket mutató, de nem a leginkább érintett korcsoportba vagy veszélyeztetetti körbe tartozókat.

Számos olyan európai ország is van – ezek láthatók kékkel a fenti térképen -, amelyekben bárki és bármikor kérheti az ingyenes koronavírus-tesztelést.

Tesztelés a PCR-en túl

A tesztelésnek nemcsak anyagi, hanem fizikai korlátai is vannak. A magyar laborok jelentősen bővítették kapacitásaikat, de az utóbbi hetekben így is legalább három-öt napos várakozási idő alakult ki a vizsgálatok elkészítésére. A várakozás egyrészt kellemetlen és stresszes a betegségtől félő embereknek, másrészt minél többet kell várni, annál nagyobb eséllyel szegik meg az emberek a karanténszabályokat. Emellett pedig a gazdaság működését is akadályozza, ha a cégek csak hosszú átfutási idővel tudhatják meg, hogy mely munkatársaikra számíthatnak biztosan.

Szerencsére a levett minták viszonylag sokáig tárolhatók: török kutatók eredményei szerint még szobahőmérsékleten is legalább öt napig ki lehet mutatni a pozitív eseteket, hűtve pedig természetesen még tovább. Így ha valakinek később vizsgálják meg a mintáját, nem kell félni a hibás eredménytől.

A tesztelési kapacitás nemcsak Magyarországon okoz problémákat, a jóval tehetősebb, de a koronavírus-járványtól még inkább sújtott Egyesült Államokban sem elég a kapacitás. A szakértők ott sem tudnak más megoldást kitalálni, mint az izraeli Technion intézet által kitalált csoportos tesztelés, amit poolingnak hívnak. De ahogy arra Horváth Péter molekuláris genetikus felhívta korábban a figyelmet, az elméletben jól működő eljárásnak a gyakorlatban sok buktatója lehet.

A PCR tesztelést is lehet azonban gyorsítani, és a költségei is csökkenthetők. Az orrváladékból levett tesztek kiértékelésére több eljárás is létezik, és a felhasznált reagensek ára – és pontossága – is jelentősen eltérhet. Egy tudományos cikk például több tucatnyi új típusú tesztelési eljárást vizsgált

Forrás: Esbin, M. N. et al. (2020). Overcoming the bottleneck to widespread testing: A rapid review of nucleic acid testing approaches for COVID-19 detection. RNA, rna-076232

Nagyobb reményeket fűzhetünk a nyálminták segítségével működő tesztekhez: ezek néhány másodperc alatt akár pár száz forintért meg tudják majd mondani, hogy valaki hordozza-e a koronavírust. Az amerikai FDA augusztus 15-én hagyta jóvá a Yale Egyetem egy fejlesztését, de Izraelben is teszteltek már ilyen eljárást augusztusban. Az utóbbi esetében az ígérik, hogy egy 62 ezer forintos készülékkel csupán 72 forintba kerülhet egy vizsgálat majd. Hasonló fejlesztésen dolgoznak a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen hazai kutatók is.

Az antitest tesztekkel a szervezet által a vírus elleni védekezés során termelt fehérjéket (IgG és IgM) lehet kimutatni, ami azt árulja el, hogy valaki már átesett-e a betegségen. Ezeket szokták gyorstesztnek is nevezni, mivel néhány csepp vérből pillanatok alatt megmutatják az eredményt.

A nagyon pontos és a fertőzést követően néhány hétig azt kimutató PCR tesztekkel szemben az antitest gyorsteszteket nem igazán használják a koronavírus-tesztelésre, mert a lappangási időszakban nem mutatják ki a vírust – hiszen ekkor még a szervezet sem biztos, hogy felismerte. Ezek igazán az olyan tömeges teszteknél hasznosak, mint a H-UNCOVER volt, amivel azt lehet mérni, hogy a lakosság mekkora része esett át a vírusfertőzésen.

Az antigén gyorstesztek a vírusra jellemző fehérjéket tudják kimutatni, de csak a fertőzés első hetében igazán hatékonyak, később nagyban romlik a pontosságuk. A Nature tudományos szaklapban szeptemberben megjelent cikk szerint azonban ezeknek is nagyobb szerepet lehetne adni a tesztelésben. 

Bár valóban jóval gyorsabban csökken ezeknek a teszteknek a pontossága a fertőzést követően, ha jelen van a vírus nagyobb számban, akkor ki tudják mutatni – márpedig a járvány kontrollálásához az kell, hogy a sok vírussal rendelkező fertőző embereket ki tudjuk szűrni. Az Egyesült Államokban 1600 forintnak megfelelő összegért tervezik a teszteket árulni, 150 millió darabot pedig meg is rendelt az amerikai kormányzat. A teszt hasonlóan működik, mint egy terhességi teszt, az orrból vett mintát kell egy bankkártya méretű tesztfelületre tenni, és 15 perc alatt meg is van az eredmény. Közelebb is felismerték az ilyen tesztek használt: Bécsben a közgazdasági egyetem háromezer hallgatóját tesztelték egy pilot projektben, mielőtt megkezdődött volna az oktatás.

Az ilyen olcsó és gyors tesztek azért is fontosak lennének, mert így a pontos, de jóval lassabb és drágább PCR tesztelés tehermentesíthető lehetne. Például a határokon azonnal lehetne tesztelni az országba beutazókat, vagy iskolákban, óvodákban, munkahelyeken is lehetne vagy rendszeresen tesztelni, vagy kérdéses esetben gyorsan választ találni rá, hogy valaki fertőzött-e.

Emellett azonban a járvány jelenlegi szakaszában fontos lenne az országban meglévő PCR tesztelési kapacitás teljes kihasználása is. Nehéz elképzelni, hogy ennek az állam részéről anyagi akadálya lenne, főleg a bemutatott önfinanszírozási arány mellett.

Ezt a kérdést a Magyar Nemzeti Bank olyan fontosnak tartja, hogy beemelte a járvány gazdasági hatásainak kezelésére szolgáló 50 pontos javaslatcsomagjába (pdf). Eszerint bővíteni kell az államilag támogatott tesztelést, különösen az egészségügyben és az oktatásban; hozzátéve: a magánegészségügyben elvégzett PCR tesztek állami ártámogatása elősegítheti a gyanús esetek kiszűrését.

Ha pedig tényleg elégtelen az országban meglévő teljes tesztelési kapacitás, akkor mindent meg kellene tenni a bővítése érdekében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak most kezdjük felpörgetni a tesztelést, és érthetetlen titkolózás van ekörülIndokolatlan, misztikus felhő lengi körül Magyarországon a koronavírus teszteket, mintha bonyolult és drága lenne az eljárás, pedig egyáltalán nem az. Csak csinálni kellene.

Közélet koronavírus NEAK pcr társadalombiztosítás tesztelés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2020. október 19. 15:48 Közélet

Bemutatjuk, hogy áll a magyar társadalom

Hamarosan könyvesboltokba kerül a Társadalmi riport idei kiadása, a G7 a következő napokban exkluzív cikksorozatban mutatja be a kötet fejezeteit.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Avatar
2020. október 16. 17:41 Közélet

Kockázat és bizonytalanság: most az utóbbival van dolgunk

A mai gazdasági-társadalmi helyzetben az egyetlen biztos pont a tartós bizonytalanság, de azért az állam tudná némileg mérsékelni.

Fontos

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.

Jandó Zoltán
2020. október 15. 06:57 Adat, Vállalat

Kormányközeli cégeknél landol a magyar reklámpénzek harmada

A Facebook és a Google a NER nyomába sem ér a reklámpiacon, amelynek olyan szegmense is van, ahol a Fidesz-közeli szereplők részesedése az 50 százalékot is meghaladja.