Az első becsléshez képest pozitív irányba módosította a hazai gazdaság tavaly október-decemberi számait ma reggeli adatközlésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első és második becslés közötti változás a dolog természetéből fakadóan gyakori, és a járvány miatt kialakult rendkívüli, nehezen követhető gazdasági helyzetben erre még inkább számítani kellett. Pont ezért még a jövőben is jelentősebben módosulhatnak a számok, egyelőre mindenesetre azt látni, hogy míg a korábbi közlés szerint 2020 harmadik negyedévéhez képest 1,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az utolsó három hónapban, most 1,4 százalékot jelentett a KSH.

Ez természetesen még mindig kevés ahhoz, hogy 2019 utolsó negyedévéhez képest ne csökkenésről legyen szó, de már nem 4,3, hanem csak 4,1 százalékos a visszaesés a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint. Ahhoz képest ez mindenképpen pozitívum, hogy az első adatközlés előtt sokan attól tartottak, hogy az ismételten bevezetett korlátozások, lezárások miatt negyedéves alapon is visszaeshetett a gazdaság.

Az év egészét tekintve a pozitív korrekció arra volt elég, hogy -5,2 helyett -5,1 százalékos GDP-változást rögzíthessen a KSH 2020-ra a jelenlegi adatai alapján.

Ezúttal már a nagyobb ágazatok teljesítményének alakulásáról is közölt adatokat a KSH, és ezekből az látszik, hogy – miként korábbi cikkünkben valószínűsítettük – a magyar gazdaságot részben valóban az ipar húzta fel, amely 2019 utolsó negyedévéhez képest is tudott nőni 2,2 százalékot. A feldolgozóipari ágazatok közül a KSH a villamos berendezések és a közúti járművek gyártását emelte ki, egyelőre konkrét szám nélkül. (Ezek később lesznek majd elérhetők.)

Éves összevetésben az építőipar (-3,9 százalék) és a mezőgazdaság (-5,6 százalék) is visszaesett, és utóbbihoz hasonló teljesítményt mutattak a szolgáltatások is (-5,7 százalék). Utóbbiakon belül persze igen nagy eltérések vannak: míg a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye megfeleződött (-51,1 százalék), a szállítás, raktározás pedig ötödével esett vissza, a kereskedelem stagnált, a pénzügyi, biztosítási tevékenység (3,3 százalék) és az információ, kommunikáció (6,3 százalék) viszont nőtt 2019 utolsó negyedévéhez képest.

A nagy kérdés a hogyan tovább. 2021 egészére a legszerényebb becslés is 3,5 százalékos növekedést jósol a magyar gazdaságnak, az első negyedév azonban még biztosan nehéz lesz. A pár héttel ezelőtti reményekkel szemben március végéig nem reális a korlátozások enyhítése, sőt, könnyen lehet, hogy átmenetileg még szigorítani is kell.

Ez még a tavalyi utolsó negyedévhez képest is nehezíti a gazdaság helyzetét, hiszen akkor majdnem csak az időszak közepén, november 11-én léptek életbe az új intézkedések. A tavalyi első negyedévhez képest pedig még nagyobb a kontraszt, mivel csak március végén rendelték el a kijárási korlátozást.

Az idei második negyedév viszont – hacsak nem valósul meg valami egészen sötét forgatókönyv – mindenképpen szép lesz a statisztikában, mivel a tavalyi bázis borzasztóan mélyen van. Nagy csalódás lenne azonban, ha csak ennek lenne majd köszönhető a felpattanás, nem pedig a – várhatóan fokozatos – újranyitásnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedésekA visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat gazdaság gdp koronavírus Olvasson tovább a kategóriában