A visegrádi országok mindegyikében emelkedést mutat a napi új koronavírus-fertőzések lakosságarányos mozgóátlaga. A legmeredekebb felfutást a cseh és a magyar adatsorok mutatják, amelyek január vége óta közel párhuzamosan mozognak egymással, de a tendenciák hasonlóan alakulnak szerte a régióban. Az esetszámok növekedése azonban nem egyforma szintről indult, a járvány karácsonyi felfutását is megszenvedő Csehország és Szlovákia helyzete sokkal rosszabb, mint a néhány hete még az őszi hullámot elnyomó Magyarországé és Lengyelországé.
A pozitív tesztek aránya is a vírus erősebb terjedését, illetve a tesztkapacitások szükséges bővítésének elmaradását jelzi a régiós országokban (Szlovákia kivételével).
A járvány trendváltozásait némi késedelemmel követő halálozási adatok változatosan alakulnak a régióban. Szlovákiában már lassan két hónapja rendkívül magas szinten ingadozik a fertőzéshez köthető halálesetek napi száma. Csehországban is hasonlóan rossz a helyzet – ugyan január közepe és február eleje között egyértelműen csökkent a halálozások száma, az elmúlt napokban már ismét meredek emelkedés tapasztalható. A magyar adatsor február eleje óta stagnál, míg Lengyelországban még csökkenőben van a mutató.
A járvány felerősödése a korlátozások közepette leginkább az új vírusvariánsok terjedésének tudható be. Ezek elterjedtségét egyelőre nehéz az országok között összehasonlítani, mert erre nincs egységes adatközlési gyakorlat. A brit és a dél-afrikai variánsok mellett mostanra már a cseh változatot is megkülönböztetik a szakemberek, és ez Magyarországon is jelen van: a legfrissebb adatok szerint a hatóságok eddig 400 magyarról tudnak, akik a brit mutánssal fertőződtek meg, további 34 lakos egy kevésbé jelentős, 9 pedig a cseh mutációt kapta el, míg a brazíliai és dél-afrikai variánsnak itthon még nincs nyoma.
Csehországban becslések szerint két hete még csak a fertőzések 50-60 százalékát okozta a brit vírusváltozat, de ez az arány mostanra 70-80 százalékra emelkedett. Eközben rekordszámú beteg került kórházba, és az egészségügyi ellátás már teljesítőképességének határán működik – Andrej Babiš cseh miniszterelnök az egészségügy szemszögéből a közeljövőt nézve „pokoli” napokat vizionál. Egy, a Radio Prague-nak nyilatkozó szakértő szerint a koronavírus korábbi változataival szemben elégséges intézkedések egyértelműen kevésnek bizonyulnak az új variánsok ellen, amelyek terjedését
további korlátozásokkal vagy pedig elsősorban a még nyitva lévő munkahelyeken szigorú tesztelési protokoll bevezetésével lehetne fékezni.
Szlovákiában a Közegészségügyi Hivatal 2384 klinikai mintát vizsgált meg a múlt héten, amelyek 72 százalékában azonosították a brit változatot, míg február elején 74 százalékos arányt mértek egy hasonló vizsgálat során. Az ország kórházai szintén hatalmas terhelés alatt állnak, lakosságarányosan most már itt ápolják kórházban a legtöbb beteget. Lengyelországban ugyanakkor – ahol a főbb járványügyi mutatók egyelőre nagyjából hasonlóak a magyarországi adatokhoz – még csak a fertőzések nagyjából tíz százalékát okozza a brit variáns, de már megjelent a dél-afrikai vírustörzs is.
Csehország kedvezőtlen helyzete a beadott oltások tükrében is jól látszik. A beoltás itt jelentősen lassabban zajlik a többi visegrádi országhoz képest. Magyarországot nézve még nem látszik az uniós rendszert megkerülő vakcinabeszerzések hatása, az utóbbi napokban épp csak sikerült felzárkózni Szlovákiához a beadott injekciók számában. A legjobban pedig továbbra is Lengyelország halad a lakosság átoltásával (a régióban).
A cseh adatok ősszel valamelyest még előrevetítették, hogy mire számíthatunk Magyarországon, mivel a nyáron nagyjából egyforma óvintézkedések voltak a régióban, és a fertőzések felfutása is hasonló szintről indult. Mostanra viszont éles különbségek alakultak ki a védekezésben, és ennek következtében abban is, hogy az új mutánsok milyen járványügyi körülmények között kezdtek elterjedni, illetve mennyire szorították ki a régebbi vírustörzset.
Időközben ráadásul a lakosság átoltása is megkezdődött, ami Csehországban viszonylag lassan halad, és a közeljövőben Magyarország várhatóan az orosz és a kínai vakcinabeszerzések miatt még nagyobb előnyt szerezhet vele szemben. Fontos tanulság mindenesetre, hogy
az eddigi intézkedések nem elégségesek az új vírusvariánsok megfékezésére.
Magyarországon Orbán Viktor mai bejelentése szerint
Könnyítésről egyelőre nem lehet beszélni.
Ez persze a fentiek fényében aligha adhat okot meglepetésre, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy több szempontból a magyar szabályok még mindig viszonylag megengedők a régióban.
Csehországban is ma dőlt el, hogy az iskolák márciusra várt nyitása elmarad (jelenleg csak az elsősök és a másodikosok járhatnak be, vagyis a magyarországihoz képest keményebb a szabályozás), és napirendre került az eddigi szabályok további szigorítása, hiába van fogytán a lakosság türelme.
Szlovákiában az úgynevezett Covid-automata*Ez egy olyan előre lefektetett szabályrendszer, ami az aktuális járványstatisztikák szerint határozza meg a helyi óvintézkedéseket. A járásokat hét színkódokkal ellátott kategóriába sorolja a rendszer, amelyek közül a legsúlyosabb helyzetre a bordó és a fekete színek utalnak. szabályozza, hogy az ország járásaiban milyen mértékű korlátozásokkal kell együtt élni. Az ország nagy része a legrosszabb helyzetre utaló bordó vagy fekete besorolású marad, illetve lesz a jövő héttől, ami többek között az iskolák zárva tartását, és a munkába járás lehetőségének friss negatív teszthez kötését vonja magával – ilyesmi Magyarországon például még csak fel sem merült.
Lengyelországban február 12-én jelentősen enyhültek a lezárások, például a sípályák ekkor nyithattak ki – miközben a magyar pályák az egész szezonban működtek – de a lengyel hatóságok jelezték már, hogy a járvány erősödése miatt visszaállíthatják a korábbi szigort.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
