Tisztább lett a levegő az ingyenes parkolás bevezetése után, mint előtte

A parkolás április 5-i ingyenessé tételével sokan aggódni kezdtek, hogy a járvány kevés pozitív következményeinek egyike, a városi légszennyezettség visszaszorulása veszélybe kerül. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján ez a félelem nem látszik beigazolódni. Bár az alábbi ábrán jól látszik, hogy a leginkább a közlekedéstől függő nitrogén-oxid-koncentráció jókora ingadozásokat mutat Budapesten és néhány másik magyar városban, a légszennyezettség csökkenő trendje nem tört meg az utóbbi hetekben sem.

Ahhoz, hogy pontosabban számszerűsíthessük a járvány ellen hozott intézkedések hatását, érdemes egymáshoz hasonló napok légszennyezettségi adatait összehasonlítani^*Ezt egy lineáris regressziós modellel tettem meg. a járvány előtti és utáni időszakból. Az elmúlt 12 év márciusainak és áprilisainak az időjárás^*A középhőmérsékletet és a csapadék mennyiségét vettem figyelembe. és a naptár^*Azonos napokat hasonlítottam össze, vagyis a hétfőkkel a hétfőkkel, a keddeket a keddekkel és így tovább. szempontjából hasonló napjaival összevetve a veszélyhelyzet bevezetése, illetve a parkolás ingyenessé tétele óta eltelt időszakot megállapítható, hogy a fővárosban^*A számítás során az Erzsébet téri és a Széna téri mérőállomásokon rögzített adatok átlagait vettem figyelembe.

a veszélyhelyzet első 25 napjában 28, majd a parkolás ingyenessé tétele óta eltelt áprilisi időszakban 54 mikrogramm/köbméterrel csökkent átlagosan a nitrogén-oxidok szintje.

A változás – Salgótarjánt leszámítva – néhány vidéki városban is szembetűnő, igaz, nem akkora mértékben, mint Budapesten. Jól látszik továbbá az alábbi ábrán, hogy többnyire az ingyenes parkolás bevezetését követő időszakban bontakozott ki igazán az óvintézkedések hatása.

Ez a fővárosban messze felülmúlja a karácsonyi időszakban^*Vagyis a december 24-ével kezdődő időszakban. szokásos levegőtisztulás mértékét, míg Debrecenben és Székesfehérváron ahhoz hasonlóan alakul.

Más kérdés, hogy még így sem sikerül mindig az egészségügyi határérték alatt maradni. A nitrogén-dioxidnál ez éves szinten 40 mikrogramm/köbméter, a 24 órás határérték 85, míg az egyórás 100 mikrogramm/köbméter, de az utóbbit egy évben maximum 18-szor lehetne túllépni.

Komolyabb következtetések levonásához persze még mindig csak kevés adatunk van, és a most figyelembe vett tényezők nem is fedik le a levegőszennyezettséget befolyásoló tényezők mindegyikét^*A veszélyhelyzettel kapcsolatos modellek magyarázóereje 8-20 százalék között mozog.. A veszélyhelyzet márciusi időszakára vonatkozó becslések és a fentebbi eredmények között is látszik némi eltérés, különösen a vidéki városokat nézve, miután kiegészültek az áprilisi adatokkal. Az olyan egyszeri, sokkszerű hatások ugyanis, mint akár a kijárási korlátozások bejelentése ilyen kevés megfigyelés esetén nagyot mozdíthatnak az eredményeken.