Egy hadszíntérről érkező információkat sosem könnyű összeilleszteni koherens képpé, de nagyon úgy tűnik, hogy az oroszok szinte karnyújtásnyi távolságra kerültek egyik fontos céljuk eléréséhez, az Azovi-tenger északi partjának teljes megszerzéséhez. A városból érkező töredékes beszámolók arra utalnak, hogy az orosz csapatok elvágták a félmilliós Mariupolt Ukrajna többi részétől, vagy legalábbis közel lehetnek ehhez. Közben pedig már meg is kezdték a fontos kikötőváros ostromát.

Ebben tulajdonképpen semmi meglepő nincs, mert miután szombat reggelre elfoglalták az oroszok a 150 ezres Melitopolt, estére már Bergyanszknál jártak, ahonnan pedig gépesített csapatokkal egy nap alatt könnyedén el lehet érni Mariupolt. Ráadásul azt az ukránok is elismerték, hogy a 100 ezres Bergyanszkot meg sem próbálták megvédeni, valószínűleg azért, mert olyan kedvezőtlen a fekvése egy félsziget kiindulópontján, hogy a tengerpart vonalát követő orosz csapatok minimális kerülővel elvághatták a szárazföldtől.

A meglepő inkább az, hogy minden jel szerint az ukránok meg sem próbálták Mariupolt kiüríteni a szinte teljesen kilátástalan, bekerítésben végzett védekezés helyett. Pedig a konvencionális katonai logika ilyenkor azt tanácsolja, hogy a védekező csapatok húzódjanak vissza egy olyan vonalra, amelyet nem fenyeget bekerítés, és ahol jobbak az esélyeik a védelemre.

Az ukránok a jelenlegi helyzetben valószínűleg mégis a kisebbik rosszat választották,

a sikeres visszavonulásra ugyanis nagyon kis esélyük lett volna.

Az oroszok, ha nem is uralják száz százalékosan a légteret, masszív légi fölényt élveznek, így a levegőből bármikor támadhatták volna a nyílt térségeken át visszavonuló csapatokat. Éjszaka kicsit jobb a helyzet, de azért az orosz hadseregnek és légierőnek van elég sötétben is bevethető eszköze ahhoz, hogy az éjszakai vonulás is távol álljon a biztonságostól.

Ennél is nagyobb gondja az ukránoknak, hogy az oroszok – minden műszaki és logisztikai problémájuk ellenére – sokkal erősebbek a mozgó hadviselésben, már csak páncélosaik puszta száma miatt is. Azaz jó eséllyel már azelőtt harcra kényszerítették volna a visszavonuló ukrán csapatokat, hogy azok elérhettek volna bármilyen védhetőbbnek tűnő vonalat. Ráadásul közben értelemszerűen a kelet felé néző arcvonalat is fel kellett volna adni, amelyet pedig 2014 óta olyan jól megerősítettek, hogy érdemi áttörést a háború csütörtök hajnali kezdete óta nem tudtak elérni az immár az orosz hadsereg teljesen nyílt támogatását élvező donyecki szeparatisták. A visszavonulás viszont nyilván ők is megzavarták volna.

Ilyen körülmények között tehát logikus döntés lehetett Mariupolban maradni, ahol a városi körülmények között kevésbé érvényesül a támadók haditechnikai fölénye. Ha az oroszok támadnak, nagyobb veszteségekkel kell számolniuk. Igaz, ha valóban teljesen körülzárva kell harcolniuk a védőknek, akkor idővel elkezdenek kifogyni a készleteik, az üzemanyagtól kezdve az élelmiszeren és egészségügyi felszerelésen át a lőszerig. (Az teljesen esélytelennek tűnik, hogy a levegőből kapjanak utánpótlást, és a szárazföldi felmentésben sem bízhatnak túlságosan.) Addig viszont jelentős orosz csapatokat köthetnek le, időt nyernek a Kelet-Ukrajna más térségeiben küzdő ukrán csapatok számára. Ha pedig esetleg eredményre vezetnének a jelenleg is zajló diplomáciai tárgyalások – bár erre kevés esélye van –, akkor esetleg még Mariupol védői is megúszhatják a megsemmisülést.

Ellenkező esetben Ukrajna búcsút mondhat az Azovi-tengernek, ideiglenesen biztosan, és nagy kérdés, hogy mi lesz a háború után, legalábbis orosz győzelem esetén. Bár az orosz elnök azt mondta, hogy nem akar ukrán területeket Oroszországhoz csatolni, mondott ő már sok olyat, ami nem bizonyult igaznak. Az Azovi- és a Fekete-tenger északi partvidékét sok orosz nacionalista csak Novorosszija, azaz Új-Oroszország néven emlegeti, amelyet az Orosz Birodalom a törököktől hódított el annak idején, így szerintük Oroszország a mai napig jogot formálhat rá.

A mai hírek alapján egyébként elképzelhető, hogy hamarosan Kijev védői is bekerítésben lesznek kénytelenek harcolni. A város polgármestere ugyan már tegnap arról beszélt, hogy Kijevet bekerítették, de ez még csak retorikai fordulat volt, nyugatról és délről megközelíthető a város, illetve keletről sem kerítették még be teljesen.

A Lengyelországból érkező katonai és egyéb szállítmányok miatt egyértelműen a nyugati irány a legfontosabb, és mai hírek szerint az oroszok elkezdték ennek a lezárását. Azt nem lehet kizárni, hogy a térségben vannak olyan ukrán tartalékok, amelyek egy ideig képesek nyitva tartani a folyosót, de ha az oroszok az eddigi kérlelhetetlenséggel folytatják az offenzívájukat, akkor Kijevre az eddiginél is sokkal-sokkal nehezebb harcok várnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ukrán tengerpart egyre nagyobb részét foglalják el az oroszokMiközben az ukrán hadsereg északon és keleten nagyjából tartja magát az orosz támadókkal szemben, délen veszélyesnek tűnik a helyzet a védők szempontjából.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFájni fognak a szankciók Putyinnak, de ebből még baj is lehetMoszkva évekig készült a szankciók kivédésére, de Amerika és az EU meglepően súlyos pénzügyi korlátozásokat jelentett be Ukrajna lerohanása után. Ez azonban nem feltétlenül hoz békét, sőt akár súlyosbíthatja is az orosz agressziót.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSérülékeny az orosz gazdaság, de csak a földgáz bojkottjával lehetne földre kényszeríteniAz eddigi szankciók sok kárt okoztak az orosz gazdaságnak, de gyorsan kizárólag azzal lehetne rajta nagyot ütni, amit Európa csak végső esetben engedhet meg magának.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ azovi-tenger háború mariupol orosz-ukrán konfliktus Oroszország Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában