Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. február 27. 13:04 Világ

Növeli a választási részvételi kedvet a minimálbér emelése

Sokan vizsgálták már a minimálbér gazdasági összefüggéseit, de eddig kevés tanulmány született a demokráciára gyakorolt hatásáról. Ezt a hiányt igyekszik pótolni Zachary Markovich és Ariel White tanulmánya, amely arra kereste a választ, hogy vajon hajlamosabbak-e a minimálbérből élők szavazni, ha magasabb fizetést kapnak.

Az Egyesült Államokban bár van egy szövetségi szinten meghatározott minimálbér, minden állam szabadon megszabhat ennél magasabb szintet. Így elég nagy a szórás abban, hogy hol mennyi a minimálbér, ami sok lehetőséget teremt a kutatóknak arra, hogy a hatását vizsgálják. A tanulmány szerzői kifejezetten New Yorkra fókuszáltak, ahol ráadásul egyéni szinten meg tudták nézni, hogy ki keres mennyit keres, és elment-e szavazni.

Azt már a hosszú idősoros elemzésük is megmutatta, hogy 1980 és 2016 között,

amikor egy államban emelték a minimálbért, akkor megnövekedett a választásokon részt vevők száma is

a következő szavazáson, míg más államokban ez változatlan maradt. Ez azonban még nem elég jól definiált hatás ahhoz, hogy valódi oksági viszonyt bizonyítson, mivel sok minden más is történhetett a minimálbér-emelés idején, amit nem tudnak kontrollálni.

Így jön képbe a New York-i adat, ahol 2014/15-ben emeltek a minimálbéren, amely egyébként szövetségi szinten 2009 óta változatlan maradt. Ahhoz, hogy kiszűrjék annak az eshetőségét, hogy általánosan a lakosságban változott a választási hajlandóság, két részre osztották a megfigyelt mintát. Azonosították, hogy kik azok, akik minimálbért kapnak, így hatással lehet rájuk az emelés, míg a másik csoportot azok alkották, akiknek nem befolyásolta a fizetését a minimálbér-emelés.

Eredményeik azt mutatják, hogy azok körében,

akiket érintett az emelés, nőtt azoknak az aránya, akik elmentek szavazni,

2-3 százalékponttal, nagyjából 28 százalékról kiindulva. Hasonló változást nem figyeltek meg a minimálbér-emelés által nem érintett lakosság körében. Ebből arra lehet következtetni, hogy a megnövekedett minimálbér hatására nőtt meg a választási hajlandóság az alacsony jövedelműek körében.

Ennek hatására pont egy

olyan társadalmi rétegben nő a politikailag aktívak aránya, akik egyébként tipikusan kevésbé motiváltak arra, hogy részt vegyenek a választásokon.

Így kijelenthető, hogy a minimálbér-emelésnek a gazdasági hatáson kívül pozitív hatása van a demokráciára is, mivel hozzájárul az alacsonyabb jövedelműek reprezentativitásának növeléséhez.  

Arra viszont nem tudják megmondani a választ a szerzők, hogy mi állhat a megnövekedett választási kedv mögött. Két elméletük van, az egyik, hogy a megnövekedett bérrel együtt több ideje és lehetősége van az embereknek szavazni. Könnyebben fizetnek a közlekedésért, ami szükséges ahhoz, hogy eljussanak szavazni, illetve kevesebb kognitív energiájukat köti le annak átgondolása, hogyan jöjjenek ki a pénzükből, így több szabadidejük van.

A másik lehetséges magyarázat, hogy a minimálbér-emelés miatt rájönnek, hogy mekkora kézzelfogható hatással lehet az állam az életükre, így motiváltabbak arra, hogy részt vegyenek a választásokon, mivel jobban érzik a tétjét. Így vagy úgy, a kedvező hatás kimutatható a tanulmány eredményeiből, a részletek feltárásához viszont további tanulmányokra van szükség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNettóban az utolsó helyre volt elég a 2010-es évek tempósabb magyar minimálbér-emelése, bruttóban a régiós középmezőnyreA 2008-as válságban az egész régióban felpörgött a legkisebb bérek emelése. Az Elmúlt 20 év sorozat újabb részében azt szedtük össze, hogy a magyar minimálbér alakulása hogyan viszonyult a régiós trendekhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA minimálbér-emelés haszna és ok-okozati összefüggések értek idén NobeltKét másik kutató mellett idén egy olyan szakember kapta a közgazdasági Nobelt, akinek munkásságát idén mutattuk be a Rajk Szakkollégiummal közös videóinterjúban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzétoszt 1250 milliárdot a kormány februárig, de mi lesz ennek a hatása?A jövedelemrobbanás nemcsak a fogyasztást pörgeti fel a következő hónapokban, hanem valószínűleg az inflációt is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ minimálbér minimálbér-emelés New York választások Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Gajda Mihály
2025. április 2. 17:00 Világ

Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél

Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.

Gajda Mihály
2025. április 1. 17:00 Világ

Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből

A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.

Mészáros R. Tamás
2025. március 31. 14:21 Világ

Még a vámháborúnál is súlyosabb felfordulást hozhat, ha Trump megadóztatja a kínai hajókat

Trump csapata nemzetbiztonsági kérdésnek tartja a hajógyártás felélesztését, de iparági szereplők szerint csak káosz várható a hajók megsarcolásától.

Fontos

Váczi István
2025. április 2. 14:26 Vállalat

Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait

Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.

Vámosi Ágoston
2025. április 2. 05:59 Vállalat

Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao

A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 05:58 Vállalat

Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt

Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.