Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. január 14. 17:52 Adat

Egyre több az új fertőzött, de a hosszú karantént már nehezen viselik a térségben

A járvány újabb hulláma Csehországban és Magyarországon az új fertőzöttekre vonatkozó napi statisztikák meredek emelkedésével vette kezdetét az elmúlt hetekben – az ötödik hullám erejét jól mutatja, hogy Magyarországon már a járvány tavaly őszi, második hullámának csúcsát idézik a naponta regisztrált esetszámok hétnapos mozgóátlagai. Mindeközben Lengyelországban éppen csak növekszik az új esetek száma, Szlovákiában pedig tart még az előző hullám lecsengése, igaz, egyre lassabb ütemben.

Az őszi hullám visszahúzódását mutatják egyelőre a koronavírushoz köthető halálesetek napi adatai a régióban. Igaz, már az eddigiekben is hetekig tartott, amire a járvány erősödése e statisztika tükrében is megmutatkozott, az omikron variáns ráadásul jellemzően enyhébb lefolyású betegséget okoz, és egyre többen szereztek védettséget a fertőzéssel szemben, így a két adatsor ellentétes tendenciái még egy darabig fennmaradhatnak.

Biztató továbbá, hogy bár már az év eleje óta növekszik a fertőzöttek száma Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon, a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma továbbra is minden visegrádi országban csökken – igaz, egyelőre csak a novemberi eleji-közepi szintig mérséklődtek kórházi esetszámok.

 

Az oltottság nyújtotta teljes védelemhez mostanra az emlékeztető vakcinák felvétele is szükséges – Magyarországon február közepétől oltottnak hivatalosan is csak azok minősülnek, akik megkapták a harmadik oltást (valamint akik két oltást kaptak és a másodikat hat hónapon belül) –, e tekintetben azonban a régiós szomszédok meglehetősen rosszul állnak. Lengyelországban és Szlovákiában a lakosság alig ötöde adatta be az emlékeztető oltást, Csehországban pedig a harminc százalékot közelíti a háromszor oltottak aránya. Mindehhez képest Magyarország viszonylag kedvező helyzetben van, itt a lakosság kicsivel több mint egyharmada átesett a booster-oltásokon, hasonlóan az uniós átlaghoz, azonban december közepén jócskán lelassult az emlékeztető oltások beadásának üteme.

 
A magyar oltási program fontos újdonsága a héten a negyedik oltás lehetősége, aminek feltétele négy hónap eltelte a harmadik oltást követően (fél év után viszont már kifejezetten ajánlott az újabb emlékeztető vakcina), illetve a háziorvosi konzultáció. A szlovák kormány továbbra is pénzjutalommal próbálja rávenni az vakcináktól vonakodó lakosságot az oltakozásra: a második határidő-hosszabbítást követően immáron január 31-ig időpont nélkül kérhetők az oltások, amelyek mellé a hatvan év felettiek 200-300 eurós bónuszt is kapnak.

Csehországban oltásellenes tüntetések zajlottak a múlt hétvégén, többek között a vakcinációt márciustól bizonyos csoportok számára kötelezővé tévő intézkedések ellenében. Ezeket a szabályokat még az előző kormány hozta, és az új, Petr Fiala által vezetett kabinet többször jelezte, hogy el fogja őket törölni, azonban ez egyelőre nem történt meg. Vlastimil Válek, az ország egészségügyi minisztere szerint ugyanis a betegség szempontjából fokozottan kockázatos csoportokban mégis értelme lehet az oltások előírásának, és érdemes kivárni, hogy az omikron okozta hullám felfutása milyen következményekkel jár az országban a közeljövőben.

A régióban az emelkedő járványgörbék ellenére Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a járványvédelmi óvintézkedések lazítása van napirenden. A munkaerő kiesésének elkerülése végett a karantén ideje Csehországban az eddigi 14 napról ötre, Magyarországon tíz napról hétre csökken, míg Szlovákiában egyelőre fontolgatja a kormány a kötelező elkülönülés időtartamának rövidítését.

Lengyelországban egyelőre hasonló szándék nem mutatkozik, a héten ugyanakkor átlépte a százezret a koronavírus lengyel áldozatainak száma. Az utolsó hullámban elhunytak 83 százaléka oltatlan beteg volt, és ez az arány a fiatalabb, 44 év alatti korcsoportban még magasabb, 90 százalék.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFokozódik az omikron fenyegetése a visegrádi régióban, mégis van, ahol lazítanakMegtorpant a járvány visszahúzódása, az újabb, nálunk már ötödik hullám első jelei egyértelműen látszanak a számokon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBizonytalan a járvány lefutása, de a szilveszter nálunk a legszabadabb a régióbanMagyarországon kívül komoly szabályok befolyásolják a szilveszteri összejöveteleket a visegrádi térségben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzlovákiában a tavalyinál is keményebben szól bele a járvány a karácsonybaAz oltásokkal lemaradt országot mélyen megrázta a járvány késő őszi hulláma, a nagy családi összejöveteleket nem engedik megtartani.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat fertőzöttek száma koronavírus koronavírus-oltás visegrádi országok Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.