A járvány újabb hulláma Csehországban és Magyarországon az új fertőzöttekre vonatkozó napi statisztikák meredek emelkedésével vette kezdetét az elmúlt hetekben – az ötödik hullám erejét jól mutatja, hogy Magyarországon már a járvány tavaly őszi, második hullámának csúcsát idézik a naponta regisztrált esetszámok hétnapos mozgóátlagai. Mindeközben Lengyelországban éppen csak növekszik az új esetek száma, Szlovákiában pedig tart még az előző hullám lecsengése, igaz, egyre lassabb ütemben.
Az őszi hullám visszahúzódását mutatják egyelőre a koronavírushoz köthető halálesetek napi adatai a régióban. Igaz, már az eddigiekben is hetekig tartott, amire a járvány erősödése e statisztika tükrében is megmutatkozott, az omikron variáns ráadásul jellemzően enyhébb lefolyású betegséget okoz, és egyre többen szereztek védettséget a fertőzéssel szemben, így a két adatsor ellentétes tendenciái még egy darabig fennmaradhatnak.
Biztató továbbá, hogy bár már az év eleje óta növekszik a fertőzöttek száma Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon, a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma továbbra is minden visegrádi országban csökken – igaz, egyelőre csak a novemberi eleji-közepi szintig mérséklődtek kórházi esetszámok.
Az oltottság nyújtotta teljes védelemhez mostanra az emlékeztető vakcinák felvétele is szükséges – Magyarországon február közepétől oltottnak hivatalosan is csak azok minősülnek, akik megkapták a harmadik oltást (valamint akik két oltást kaptak és a másodikat hat hónapon belül) –, e tekintetben azonban a régiós szomszédok meglehetősen rosszul állnak. Lengyelországban és Szlovákiában a lakosság alig ötöde adatta be az emlékeztető oltást, Csehországban pedig a harminc százalékot közelíti a háromszor oltottak aránya. Mindehhez képest Magyarország viszonylag kedvező helyzetben van, itt a lakosság kicsivel több mint egyharmada átesett a booster-oltásokon, hasonlóan az uniós átlaghoz, azonban december közepén jócskán lelassult az emlékeztető oltások beadásának üteme.
A magyar oltási program fontos újdonsága a héten a negyedik oltás lehetősége, aminek feltétele négy hónap eltelte a harmadik oltást követően (fél év után viszont már kifejezetten ajánlott az újabb emlékeztető vakcina), illetve a háziorvosi konzultáció. A szlovák kormány továbbra is pénzjutalommal próbálja rávenni az vakcináktól vonakodó lakosságot az oltakozásra: a második határidő-hosszabbítást követően immáron január 31-ig időpont nélkül kérhetők az oltások, amelyek mellé a hatvan év felettiek 200-300 eurós bónuszt is kapnak.
Csehországban oltásellenes tüntetések zajlottak a múlt hétvégén, többek között a vakcinációt márciustól bizonyos csoportok számára kötelezővé tévő intézkedések ellenében. Ezeket a szabályokat még az előző kormány hozta, és az új, Petr Fiala által vezetett kabinet többször jelezte, hogy el fogja őket törölni, azonban ez egyelőre nem történt meg. Vlastimil Válek, az ország egészségügyi minisztere szerint ugyanis a betegség szempontjából fokozottan kockázatos csoportokban mégis értelme lehet az oltások előírásának, és érdemes kivárni, hogy az omikron okozta hullám felfutása milyen következményekkel jár az országban a közeljövőben.
A régióban az emelkedő járványgörbék ellenére Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a járványvédelmi óvintézkedések lazítása van napirenden. A munkaerő kiesésének elkerülése végett a karantén ideje Csehországban az eddigi 14 napról ötre, Magyarországon tíz napról hétre csökken, míg Szlovákiában egyelőre fontolgatja a kormány a kötelező elkülönülés időtartamának rövidítését.
Lengyelországban egyelőre hasonló szándék nem mutatkozik, a héten ugyanakkor átlépte a százezret a koronavírus lengyel áldozatainak száma. Az utolsó hullámban elhunytak 83 százaléka oltatlan beteg volt, és ez az arány a fiatalabb, 44 év alatti korcsoportban még magasabb, 90 százalék.
Adat
Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
